Október 8-án, kedden tartották a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájának búcsúi szentmiséjét, melynek főcelebránsa és szónoka Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt. Koncelebrált Pál József Csaba temesvári megyéspüspök, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, akik részt vesznek a püspöki szinóduson, továbbá számos Rómában dolgozó és tanuló pap.
Az 1980-as felszentelés óta most 44. alkalommal ünneplik a kápolna búcsúját és köszöntötték patrónáját, a Magyarok Nagyasszonyát.
A kápolna káplánja, a Pápai Magyar Intézet rektora, Törő András üdvözölte a vendégeket, köztük Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki és Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetet, valamint Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, aki a napokban a Vatikánban folytat hivatalos tárgyalásokat.
Kovács Gergely érsek szentbeszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Nemcsak mi, magyarok tiszteljük nemzeti patrónánkként a Boldogságos Szűz Máriát, viszont büszkék lehetünk arra, hogy a történelemben elsőként. 1038-ban Nagyboldogasszony napján Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Igaz, a mesterséges intelligencia, a ChatGPT nem tud róla; ellenben Lengyelország hatszáz évvel későbbi, a II. János Kázmér király által 1656-ban tett felajánlását tekinti a legelső Máriának tett történelmi országfelajánlásnak.
1896-ban XIII. Leó pápa az, aki Vaszary Kolos akkori esztergomi bíboros, prímás kérésére külön ünnepet engedélyez október második vasárnapjára; október 8-ára Szent X. Piusz pápa teszi az ünnepet.
Örömmel és büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy Szent Péter sírja közelében, a bazilika altemplomában nemzeti kápolnánk van, Magyarok Nagyasszonya, a Magna Domina Hungarorum tiszteletére szentelve. Immár 44 éve, hogy 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa felszentelte, ebben a miseruhában, amely rajtam van. Ha jól emlékszem, 2004 májusa óta, több mint húsz éve heti rendszerességgel tartanak itt kedd reggelente magyar nyelvű szentmisét.
Ma, amikor a kápolna búcsúünnepére összegyűltünk, tudatosítsuk magunkban a Szűzanyához való tartozásunknak különös voltát. Kérjük Magyarok Nagyasszonyának pártfogását és oltalmát magunk és szeretteink számára, mindenki számára.
Nagyon szeretném hinni, hogy magyar népünk ma is ténylegesen Nagyasszonyának tudja és érzi a Boldogságos Szűzanyát. Szomorú lenne, ha egyik legismertebb Mária-énekünk csak a múltról beszélne: „Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk!”
Isten szolgája Márton Áron erdélyi püspök fogalmazta meg, közölte körlevélben és engedélyezte magánhasználatra azt a Szűzanyához folyamodó szép imádságot, amelynek én most csak a végét szeretném idézni, szentbeszédem befejezéseként:
„Végül pedig mindnyájunkra anyai áldásodat kérjük. Mikor imádkozni térdelünk, hogy hódoljunk Szent Fiad előtt: áldj meg minket, Anyánk!
Mikor a földet ígérik mennyországul, hogy elszakítsanak Istentől: áldj meg minket, Anyánk! Mikor gyónásunkat végezzük, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát: áldj meg minket, Anyánk! Mikor a szentáldozásban az angyalok kenyerét, Jézus testét-vérét vesszük magunkhoz: áldj meg minket, Anyánk! Mikor lefekszünk este, hogy új erővel folytassuk másnap földi zarándoklásunkat: áldj meg minket, Anyánk!
Áldásod legyen rajtunk éjjel-nappal, örömben és szenvedésben, munkában és pihenésben, egészségben s betegségben, életben és halálban, az egész boldog örökkévalóságban. Ámen.”
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
