Arról mesélt egy barátnőm, a levegőt kapkodva, hogy megbízható forrásból hallotta: a koronavírus 2023-ig itt lesz velünk. Nem tudom, ki állíthat bármit is két évvel hamarabb, amikor a vírussal kapcsolatos megállapításokat nagyon rövid időn belül cáfolatok követik, amikor semmit se tudhatunk biztosan, nemcsak mi, átlagemberek, de még a szakemberek se mernek komolyabb előrelátásokba bocsátkozni.
Igaz, vannak kivételek is. Amikor Krčméry professzort beoltották december végén, és az újságírók azonnal meginterjúvolták őt, elhangzott egy rettenetesen naiv kérdés is. Krčméry kijelentésére, hogy májusig jó lenne beoltani az érdeklődőket, tehát a lakosság 70 százalékát, az egyik riporter megkérdezte: És akkor majd eldobhatjuk a védőmaszkokat? A professzor nem tudott erre a kérdésre felelni, bár szerintem nyugodtan kijelenthette volna, hogy nem. Erre a mellette álló, illetve ülő szakember azt mondta, persze, májustól már eldobhatjuk.
Hogy mondhat ilyet egy felelős szakember, amikor tudvalevő, hogy a vakcina villámgyors előállítása számos kérdést vet fel? Nem volt idő a letesztelésére, ezért vajmi keveset tudunk róla. Például azt a lényeges dolgot sem, mennyi ideig tarthat a hatása.
Nem akartam barátnőmet elkeseríteni, de az én értesüléseim szerint (megbízható forrásból) 2021-ben továbbra is megszorító intézkedésekre lesz szükség, 2022-re pedig senki sem tud prognózist mondani. De ha a mi országunkat vesszük alapul, akkor semmi jóval nem kecsegtet a jövő. Mert mit látok a híradóban: a szilveszteri lockdown óta (ami eleve megkésett intézkedés) rohamosan utaznak az emberek a havas térségekbe, egymás hegyén-hátán síelnek, szánkóznak, sétálgatnak, tolonganak a büfék előtt – egyesek maszk nélkül.
Tegnap este jöttek meg a szomszédaim is szánkójukkal Donovalyról, azt mondta az apuka, hiába, a gyerekekkel ki kell menni, nem ülhetnek folyton a lakásban. Megjegyzem: ez a család mostanáig sohasem járt szánkózni, a gyerekek magukban szánkáztak a ház körüli dombokon, amikor volt hó Pozsonyhidegkúton.
A tévés riporter is kérdezgette az embereket a hegyoldalban, főleg a bátorságukról. Hihetetlen, milyen bátrak egyes honfitársaink! Meg is jegyezte az újságíró: „Vannak emberek, akik úgy döntöttek, a koronavírus őket nem érinti.” De hogy velük is szimpatizáljon egy kicsit, hozzátette, nem nagyon csodálkozik a hozzáállásukon, hiszen: „Az embereknek már tele van a begyük az intézkedésekkel.”
Szívesen elküldeném őket mondjuk Brüsszelbe, ahol a tömegközlekedési eszközökön, az utcákon sűrűn járőröznek a rendőrök, és a maszkot az orruk alatt viselőkre 350 euró büntetést rónak ki.
Aki vitatkozik, annak százasonként emelik az összeget a vita hevessége szerint, a 350 ugyanis csak a tarifa kiindulópontja. (Maszk nélkül senki se merészkedik ki az otthonából, mert azért jóval magasabb büntetés jár, de ezen a szakaszon már régen túlléptek.) A többi intézkedés betartása ugyanilyen elbírálás alá esik.
A britek 10 ezer fonttal büntetik a karantén be nem tartását, de a spanyolok sem totojáznak.
Egy példa: májusban, amikor Joachim belga herceg a tiltás ellenére illegális bulin vett részt Córdoba városában, kirótták rá az 1400 eurós bírságot, a megfizetésén kívül nyilvánosan bocsánatot kért.
Talán fel kellene fognunk, hogy az intézkedéseket a mi érdekünkben hozzák. Tény, hogy szűk hazánkban általában elég nagy a fejetlenség, e pillanatban például a vakcinázás körüli botrányok borzolják a kedélyeket. De a szokványos fegyelmezetlenséget, felelőtlenséget félre kell tennünk. Csak így remélhetjük, hogy előbb vagy akár utóbb valóban megszabadulunk a koronavírustól.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
