A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz sorozat harmadik kötetét mutatta be a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. A hasonló céllal készült, és eddig megjelent kárpátaljai, illetve romániai helyzet bemutatása után ezúttal a a felvidéki magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényesüléséről adnak áttekintést a szerzők: Kállay András, Mészáros András, Őry Péter és Szabó Olga.
Kántor Zoltánnak, a Nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatójának köszöntője után Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke méltatta a kötetet, amelynek szerzői újszerűen mutatták be a kérdést az élet minden területén az oktatástól a közlekedésig. Arra is rámutatott, hogy az őszi önkormányzati választások eredményéhez hogyan járulhat hozzá a könyvben foglaltak tudatosítása, valamint az a tény, hogy 2022. szeptember 1-től az ENSZ közgyűlésének magyar elnöke lesz, akin sok múlik az identitás védelméhez való jog elfogadtatása terén.
A könyv bevezetőjében idézte Rudolf Chmel író, politikus 2010-ben mondott beszédéből az alábbi gondolatot:
Szili Katalin ehhez annyi tett hozzá: Csak remélni tudom, hogy ez a felfogás szomszédunkban is előbb-utóbb általánossá válik.
Ezt követte a kerekasztal-beszélgetés, amelynek moderátora Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt, résztvevői pedig Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Kállay András, a Pro Civis Polgári Társulás irodavezetője és Mészáros András. A kötet szerzői közül Szabó Olga nem tudott jelen lenni.
A kiadvány két nagy témaköréről: a szlovákiai jogalkotásról, illetve a jogalkalmazásról, s ezek gyakorlati problémáiról folyt a beszélgetés. Jövőre lesz a 30. évfordulója annak, hogy létrejött a Szlovák Köztársaság, amelynek alkotmánya államnyelvnek nevezi a szlovákot, és megkülönböztetve kezeli a kisebbségek nyelvét. Az előbbi használatát kötelezőnek mondja ki, a kisebbségeknek csak lehetőséget ad anyanyelvük használatára ott, ahol létszámuk eléri a lakosság 20%-át. Itt emelte ki Szili Katalin a népszámlálás fontosságát, ugyanis az új törvény szerint ez 15%-ra csökken, amennyiben az utolsó két népszámlálásnál kimutatható a 15%-os arány.
A szlovák alkotmány a kollektív jogokat kizárja, s a kisebbségek jogait is ahhoz a feltételhez köti, hogy nem veszélyeztethetik az állam területi egységét. Ez a kitétel a szomszédságban zajló háború miatt mostanában többször előkerült a szlovák politikai publicisztikában, mint az a vád is, hogy a magyar miniszterelnök fel akarja parcellázni a Felvidéket.
A felvidéki magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényre juttatásában nem segít a nemzetközi környezet. Az EU számos kérdésben foglal állást, ebben nem. A Beneš-dekrétumok hivatkozási alapul szolgáltak a földtulajdon ügyében.
A jogalkalmazás ellenmondásainak számos hétköznapi esete került szóba: szűkös lehetőségeik a közmédiában, a települések tengerszint feletti magasság szerinti megkülönböztetése, vagy aligha veszélyeztetné az állam területi egységét, ha például a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendelkezések, vagy a veszélyhelyzetre való figyelmeztetés megjelenne magyar nyelven is. Ahhoz is joga lenne a magyarságnak, hogy az országos segélykérő vonal végén magyarul tudó operátor is elérhető legyen. Két területen érződnek legjobban a nyelvi jogok érvényesülésének a hiányai: az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben.
Van-e elég öntudat bennünk, hogy használjuk a nyelvünket? – tette fel a kérdést valamennyiüknek, a távollevőknek is Őry Péter. Szili Katalin pedig azzal a gondolattal zárta a könyvbemutatót: a magyar értelmiség felelőssége, hogy bátran éljen jogaival. Ehhez kíván útmutatót, segítséget nyújtani a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
