Nem járt sikerrel a szlovák belügyminiszter, Roman Mikulec ellen különböző indokokkal beadott bizalmatlansági indítvány, azt szűk többséggel utasították el a pozsonyi törvényhozás képviselői pénteken.
A belügyminiszter leváltását a szlovák parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a tárcavezető hozzájárult egyes, folyamatban lévő rendőrségi eljárások tanúvallomásainak befolyásolásához, valamint, hogy egy alvilági csoport tagjaival találkozott és kenőpénzt fogadott el.
A Mikulec elleni bizalmatlansági indítvány már júliusban a parlament elé került, ám a kormánypártok képviselőinek többszöri obstrukciója miatt az arról szóló vitára és a szavazásra csak ezen a héten került sor. A javaslatot végül szűk többséggel, 52 igen szavazat mellett 69 nem vokssal utasította el a 150 fős pozsonyi parlament, amelyben a négypárti szlovák kormánykoalíciónak alkotmányozó törvények meghozatalára is elégséges, háromötödös többsége van. A voksoláskor a kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Boris Kollár vezette, jobb-közép Család vagyunk (Sme rodina) képviselőinek egy része tartózkodott, amit azzal indokoltak, hogy nincsenek meggyőződve arról, hogy Mikulec tevékenysége körül „minden rendben van.” A belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány benyújtói a parlamenti vita során azt állították, hogy Mikulec a felelős az elmúlt hónapok során a rendőrségen belül kialakult helyzetért. Többek között azért, hogy állítólag politikai indíttatásból zajló eljárások során kizárólag „vezeklő tanúk” – vagyis a bűnügyekben maguk is érintett ám a tanúskodásért engedményekre számító – személyek vallomásaira hivatkozva valósítottak meg őrizetbevételeket. Ez utóbbi módszer kritikusai több esettel összefüggésben azt állítják, hogy a vezeklő tanúk a nyomozást irányítóival egyeztetve célirányosan változtatják vallomásaikat.
Ilyen ügyekkel összefüggésben az elmúlt időszakban több letartóztatásra került sor a rendőrség berkeiben is, és egyes esetekben afféle belső harc alakult ki a rendőrség különleges egysége a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségben (NAKA) illetve a belügyminisztérium belső ellenőrzési hivatala (ÚIS) között. Ennek egyik kiemelkedő mozzanata az volt, hogy augusztus végén, hatalommal való visszaélés és igazságügyi eljárás akadályozása jogcímén büntetőeljárás indult – az időközben posztjáról lemondott.
Peter Kovarík, szlovák országos rendőrfőkapitány ellen. Ennek oka az volt, hogy Kovarík megakadályozta, hogy az ÚIS, az általuk folytatott vizsgálat keretében őrizetbe vegyen három olyan „vezeklő tanút” , akik vallomásait a NAKA használta.
A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája során a belügyminiszter leváltását szorgalmazók rámutattak arra is, hogy bár a szlovák titkosszolgálat (SIS) legutóbbi jelentésében is szó esett annak gyanújáról, hogy egyes rendőrségi eljárások során sor kerülhetett a tanúknak a vizsgálatot vezetők részéről történő befolyásolására, mégsem történtek lépések a helyzet orvoslására. Robert Fico, a helyzettel összefüggésben a kormánykoalíciót egyenesen egy olyan hálózat létrehozásával vádolta meg, amelynek célja, hogy bármi áron – akár alvilági személyek bevonásával is – bizonyítékokat hozzon létre saját állításainak igazolására.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
