Augusztus 19–20-án tartották a debreceni Szent István-templom búcsúját. Az ünnepi eseményekbe a Kossuth rádió hallgatói is bekapcsolódhattak.
Pénteken szentmisével kezdődött a templom védőszentjének ünneplése, majd a hívek szentségimádáson fohászkodtak a szent király közbenjárásáért. Az irgalmasság órájában együtt imádkozták az isteni irgalmasság rózsafüzérét, majd a dicsőséges rózsafüzért. Vecsernyével zárták a napot.
Augusztus 20-án reggel a Kossuth rádió műsorán keresztül a hallgatók is bekapcsolódhattak a debreceni egyházközség ünnepébe. A debreceni Szent István-templom plébánosával, Papp László atyával készült interjúban a templom történetéről és Szent István királynak a ma embere számára szóló üzenetéről hallhattak az érdeklődők.
A szombaton délelőtt bemutatott ünnepi nagymise főcelebránsa Balogh Piusz OPraem gödöllői apát volt.
A debreceni Szent István-templom közössége méltán tekint vissza hálaadással a templom és a plébánia több mint nyolcvanéves alapítására és védőszentje, István király ezeréves országalapító és egyházszervező tevékenységére – hangsúlyozta szentbeszédében a szónok. – Miben lehet aktuális egy ezer esztendeje élt uralkodó? Hol találkozhatunk napjainkban országlásának eredményeivel? Először a megyerendszer megalapításában – mondta a gödöllői apát. – Az államalapítás egyik sarkpontja volt a közigazgatási, katonai és adószedési feladatokkal felruházott vármegyerendszer létrehozása: István király a honfoglaló nemzetségek és törzsek szálláshelyeit és azok központjait figyelembe véve és sok esetben nevüket továbbörökítve mintegy 48 központi vármegyét és 24 határvármegyét alapított országában; élükre ispánokat nevezett ki.
Országlásának középpontja az általa alapított Székesfehérvár lett, a Nagyboldogasszony-templommal és prépostsággal. Az országot Szűz Máriának ajánlva itt halt meg 1038. augusztus 15-én, és ezen a helyen temették el. Ennek nyomán Székesfehérvár egészen a 16. századig, a török megszállásig Magyarország koronázóvárosa lett. A legtöbb középkori uralkodónkat az államalapító sírja mellett temették el.
Szent István a megyerendszerrel együtt az ország védelmére a királyi várszervezetet is kiépítette. Ha a szükség megkívánta, hadvezérként vonult serege élén: 1018 előtt visszafoglalta a lengyelek által megszállt Morva-völgy határvárait; Erdélyből kiűzte a keletről betörő, rabló besenyőket; Bizánccal szövetségben részt vett a bolgárok legyőzésében, hadizsákmányt nem ejtett, csupán ereklyéket hozott a Szent György-templomból Székesfehérvár számára; 1030-ban elhárította II. Konrád német-római császár betörését oly módon, hogy még Bécset is elfoglalta. Mint önálló uralkodó István király pénzt, ezüstdénárt veretett, okleveleket adott ki. Ötvenhat törvényt alkotott, amelyben büntette a bűnösöket és előírta a vasárnap megtartását is.
A másik, máig működő intézményrendszer az egyházszervezet. István király uralkodása idején már nem az volt a kérdés, hogy a magyarság keresztény vagy pogány, hanem hogy a latin rítusú Róma felé integrálódik vagy Bizánc irányába. Apja, Géza fejedelem nyomdokain István a nyugati rítus és berendezkedés mellett döntött – emlékeztetett történelmi visszatekintésében Balogh Piusz.
István király a Boldogasszonyt különösen tisztelő, egyistenhívő, a böjtöket megtartó, túlvilághittel rendelkező, tarsolylemezein keresztet ábrázoló magyar törzseknek és nemzetségeknek hozta létre a keresztény vallás intézményrendszerét.
Szent István király tette meg Esztergomot érseki rangban a Magyar Katolikus Egyház központjává. (…) Esztergommal együtt tíz, latin rítusú püspökség alapítását végezte el: Esztergom, Veszprém, Kalocsa, Győr, Pécs, Gyulafehérvár, Eger, Bihar, Csanád-Marosvár és Vác városa és egyházai hirdetik életművét és köszönhetik neki felvirágzásukat.
Több ma is működő bencés rendi apátságot is alapított Bakonybél, Pécsvárad és Zalavár székhelyekkel; ő szentelte fel az apja, Géza nagyfejedelem által 996-ban alapított pannonhalmi Szent Márton-főmonostort is. Szent István nevéhez fűződik a dunántúli, Somlyó-hegyi Szent Lambert-apácamonostor fundálása is.
István király uralkodása alatt hatalmas méretű templomépítkezés indult meg országszerte; legfontosabb célja az volt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Bár a latin rítusú egyházat építette ki, türelemmel viseltetett a görög szertartású egyház iránt is – a veszprémvölgyi monostor görög rítusú apácák otthona lett.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat többször fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket, biztosítva számukra az országon való áthaladást. Az egyházszervezéssel az európai értelemben vett, a klasszikus görög, római és keresztény kultúrára épülő iskolarendszert is megalapította. A korabeli diákok a püspöki székhelyeken működő, úgynevezett káptalani, továbbá a kolostori iskolákban, scholákban tanulhattak.
„Majdnem az egész világ hirdeti, hogy mennyire árad lelkedben az isteni vallás és istentisztelet iránti szeretet. De főleg azok hoztak róla nekünk bőséges tanúságot, akik az Úr sírjától visszatértek. Sőt, mi magunk is túláradóan megtapasztaltuk, midőn arra méltattál, hogy királyi adományaidat és ajándékaidat hozó követeidet fogadhattuk” – írta a magyar királynak magánlevelében Szent Odilo, a franciaországi Cluny bencés apátja.
Szent István királyunk, könyörögj érettünk, hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire! Ámen – fohászkodott prédikációja végén Balogh Piusz OPraem gödöllői apát.
A gödöllői apát szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.
A búcsúi szentmisét követően Farkas Domonkos orgonaművész adott koncertet.
Majd a templomkertben folytatódott az ünneplés, ahol koszorút helyeztek el a Szent István király-szobornál.
Délben a Szent István-templom harangjait nemcsak Debrecen hallhatta élőben – hanem a Kossuth rádió Déli Harangszó című műsorán keresztül az egész ország.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Szöveg: Kovács Ágnes
Fotó: Hlács Tünde
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
