Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mindazokról a törekvésekről beszélt, amelyeket a magyar kormány tesz és tett az elmúlt csaknem másfél évtizedben a határon túli magyar közösségek megerősítéséért, több fontos programot is kiemelve.
keesz
A szabadkai Városháza díszterme adott otthont a KÉSZ fórumának, amelyet első alkalommal tartottak meg az anyaország határain túl, Délvidéken, a Vajdaságban, és amelynek résztvevői Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Zachar Péter, a KÉSZ társelnöke voltak.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt még 2022-ben indított közös országos programsorozatot KÉSZ-fórum néven Magyarországon, aktuális, társadalmat érintő közéleti kérdésekre keresve a keresztény válaszokat. Eddig nagyon szerteágazó témák kerültek elő. Volt szó oktatásról, egészségügyről, az Európai Unióról, a keresztény értékek fontosságáról, az egyház és az állam ideális kapcsolatáról, de még a mesterséges intelligenciáról is. A programsorozatot most első alkalommal szervezték meg a határon túl a KÉSZ partnerszervezetével, a Keresztény Értelmiségi Körrel együtt. A KÉSZ és a KÉK 14 éve partnerek, számos közös rendezvényt szerveztek a több mint egy évtized alatt.
A fórumnak az 1908 és 1910 között, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, szecessziós stílusú Városháza díszterme adott otthont, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A fórum résztvevőit msgr. Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök és Borbély Béla, a KÉK elnöke köszöntötte.
A beszélgetést Zachar Péter, a KÉSZ társelnöke moderálta, mely során kiemelte: a közéleti kérdésekkel nem lehet úgy foglalkozni, hogy abban nem kap helyet a politika.
− Mindannyiunk életét alapvetően befolyásolják az értékválasztások, és az ezeken az értékválasztásokon alapuló politikai döntéshozatalokban való részvétel – mondta el a társelnök. − A KÉSZ idén 35 éves, és létrehozásától kezdve, folyamatosan igyekezett hallatni a hangját mind közéleti, mind közpolitikai kérdésekben, egy nagyon határozott értékrend mentén. Csanád Béla az alapító, aki papként, teológusként, hitoktatóként a keresztény értékrendbe ágyazta bele ennek a civil szervezetnek a munkáját, mi pedig mind a mai napig ezt szeretnénk képviselni és megjeleníteni. Van egy nagyon érdekes mondás, amelyet visszavezethetünk Antall József miniszterelnökségére, aki azt mondta egyik beszédében, hogy valójában Európában az ateista is keresztény. Ez abból fakad, hogy maga az európai kultúra nemcsak a görög és római kultúrán alapszik, hanem a kereszténységgel átitatva született meg.
Éppen ezért, amikor emberi jogokról és identitáskérdésekről beszélgetünk, akkor ezek megkerülhetetlenül keresztény átitatottságú kérdések is Európában. Ez alól Magyarország sem kivétel. Amiben Magyarország szerencsés helyzetben van, hogy itt lehet vitát folytatni. Nyitottak vagyunk arra, hogy megmondjuk, mi az álláspontunk és meghallgassuk, mások hogyan állnak ugyanazokhoz a kérdésekhez. Megpróbáljuk megérteni egymást. Sajnos erre nem biztos, hogy Európa nagy részén lenne lehetőség.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mindazokról a törekvésekről beszélt, amelyeket a magyar kormány tesz és tett az elmúlt csaknem másfél évtizedben a határon túli magyar közösségek megerősítéséért, több fontos programot is kiemelve.
− Jó, hogy kiderült az, hogy a közéleti kérdésekben a politikának is helye van, hiszen a politika az, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ez azonban nem pártpolitikai jellegű rendezvény, hanem arról beszélgetünk, hogy mindenki a maga eszközrendszerével mit tud tenni annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség meg tudjon maradni és fejlődni tudjon.
A vajdasági magyar közösség egy szívós nemzetrész, amely a nehézségek ellenére is a szülőföldjén képzeli el a boldogulást.
Ezt bizonyítják a Prosperitati Alapítvány által meghirdetett pályázatok, programok sikeressége, valamint az is, hogy egyre nagyobb szükség mutatkozik kollégiumi férőhelyekre itthon, ami azt mutatja, hogy egyre többen szeretnék, ha a gyermekeink idehaza, a Vajdaságban járnának iskolába, és nekünk az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében. Magyarország kormányának támogatására mindenben számíthatunk. Nekünk azonban itthon kell „a csatáinkat megvívnunk” annak érdekében, hogy megtauljunk vágyakozni az után, amink van: hogy mi magunk is lássuk azt, hogy a szülőföldünk fejlődik, hogy ez egy élhető vidék, ahol a biztonság garantálva van sok Nyugat-európai vidékkel ellentétben, és hogy amikor Szabadkára jönnek és azt mondják, ez egy csodálatos város, vagy a Szeged-Szabadka vasútvonalnak köszönhetően mennyire közel került hozzánk Magyarország és a világ, ezt mi magunk kell, hogy lássuk és meglássuk, ne másoknak kelljen felhívni rá a figyelmünket – emelte ki Pásztor Bálint.
Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke vélekedésében többször is kulcsfontosságúnak nevezte az elmúlt tizennégy évben történteket.
− 1920-ban egyedülálló büntetésben részesült a magyarság, amikor a trianoni békediktátumot a nagyhatalmak létrehozták, viszont a mi életrevalóságunkat jelzi az, hogy ezt követően újraegyesítettük a magyar nemzetet 2010-től kezdődően. Ma már a nemzetpolitikában a finomhangolások történnek. Nagy örömmel fogadtam el a KÉSZ meghívását erre a fórumra, hiszen így lehetőségünk nyílt arra, hogy egy kicsit áttekintsük, mi is ennek a térségnek a szerepe a nemzetpolitkában. Szeretném külön kiemelni azt a megbékékési folyamatot, ami egyébként a Vajdasági Magyar Szövetség nélkül nem jöhetett volna létre, ami Magyarország és Szerbia között az elmúlt évtizedben megtörtént.
Példaértékű Vajdaság Autonóm Tartomány működése, hiszen itt teljes mértékben megvalósult és kiterjedt kulturális autonómia részesei lehetnek az itt élő magyarok
azzal, hogy a kultúra, az oktatás, a média finanszírozásának kérdésében a Magyar Nemzeti Tanács önállóan dönt. Ebben az értelemben a harmadik elismerés viszont azért jár, hogy Szerbia európai integrációjának a motorja is a vajdasági magyarság, és ezért én reménykedem is abban, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Ezzel partnerünk lesz majd a szuverenitás kifejezésében, amelyben mi magunk szeretnénk, ha a nemzetek Európájaként figyelembe vennék a döntéshozók, hogy ma Európában vannak olyan országok, amelyeknek fontosabb a biztonság megteremtése, mint az, hogy különböző globális irányzatoknak szolgáltassa ki a saját közösségeit. Ezért tartom fontosnak az időpontot is, hiszen június 9-én európai parlamenti választások lesznek, ráadásul várhatóan itt, Szerbiában is éppen az azt megelőző héten lesznek választások. Itt ki kell majd fejezni azt, hogy ma számunkra a béke, a biztonság a legfontosabb, ezt viszont azok a konzervatív erők biztosítják, akik számára fontos a nemzet, a hit, és a keresztény szellemiségű Európa megőrzése a jövőben is. Nem egyesült európai államokként, hanem a nemzetek Európájaként – emelte ki a találkozó után, újságírói kérdésre válaszolva Szili Katalin.
Martinović Szilvia
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
