Rob Bauer kijelentette:”Minden nemzetnek joga van megvédeni magát, ha megtámadták, és ez a jog nem csak az adott ország határáig érvényes.” A NATO katonai bizottságának vezetője szerint Ukrajnának törvényes joga, hogy mélyen Oroszországon belüli célpontokat támadjon, és ezzel harci előnyre tegyen szert.
– jelentette ki Rob Bauer admirális. Hozzátette, hogy a nemzeteknek szuverén joguk van hozzá, hogy korlátozzák az Ukrajnába küldött fegyverek területi használatát. A sajtótájékoztatón mellette álló Karel Řehka, a cseh fegyveres erők vezérkari főnöke azonban egyértelművé tette, hogy nemzete nem szab ilyen fegyverkorlátozást Kijevnek.
„Úgy gondoljuk, hogy az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan használják a kapott fegyvereket” – mondta Řehka, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a politikai kockázatokra és az eszkaláció lehetőségére is. Az amerikai elnök jelenleg éppen azt mérlegeli, engedélyezze-e Ukrajánának, hogy az USA-tól kapott nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszországra.Joe Biden pénteken a brit kormányfővel is hasonló kérdésekről tárgyalt. Keir Starmer állítólag Biden jóváhagyását kérte, hogy Kijev bevethesse Oroszország területén a brit Storm Shadow rakétákat. Ukrajna egyes amerikai fegyvereket jelenleg is bevethet határokon átnyúló csapásokhoz, de nagy hatótávolságú amerikai fegyverzetet nem használhat Oroszország ellen.
Annak ellenére, hogy Ukrajna folyamatosan felszólítja a Nyugatot, hogy engedélyezze, hogy mélyebben csapást mérjen Oroszországra, a nyugati vezetők még mindig hezitálnak. Biden pénteken találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, miután a héten Kijevben jártak vezető diplomatáik, akik újabb nyomás alá kerültek a fegyverkorlátozások enyhítése érdekében. A nagy hatótávolságú csapások engedélyezéséről szóló megbeszélések vélhetően terítéken voltak, de döntést nem jelentettek be azonnal. Az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának, hogy az orosz erők támadásainak elhárítására amerikaiak által biztosított fegyvereket használjon határokon átnyúló csapásokhoz. De nem engedélyezi a nagy hatótávolságú rakéták használatát mélyen Oroszország területén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette az Egyesült Államokat és más szövetségeseket, hogy haderői nyugati fegyvereket használhassanak a távolabbi légi támaszpontok és kilövőállások ellen, mivel Oroszország a tél előtt fokozta az ukrán villamosenergia-hálózat és közművek elleni támadásokat. A szombat reggeli találkozót közvetlenül nem kommentálta, de elmondta, hogy az éjszaka folyamán több mint 70 orosz drónt lőttek ki Ukrajnára. Az ukrán légierő később közölte, hogy 76 orosz drónt észleltek, amelyek közül 72-t lelőttek.”Meg kell erősítenünk légvédelmi és nagy hatótávolságú képességeinket, hogy megvédjük népünket” – írta Zelenszkij a közösségi médiában, hozzátéve:
„Ezen dolgozunk Ukrajna összes partnerével együtt”.
Az Ukrajnának nyújtott további támogatás és kiképzés volt az egyik fő téma a NATO-vezetők ülésén, de szombaton nem volt világos, hogy az amerikai korlátozásokról szóló vita szóba került-e. Az európai nemzetek közül sokan erőteljesen támogatták Ukrajnát, részben azért, mert aggódnak amiatt, hogy egy megerősödött Oroszország következő áldozatává válhatnak.A tanácskozás megnyitóján Petr Pavel cseh köztársasági elnök nagy vonalakban arra szólította fel a teremben összegyűlt katonai vezetőket, hogy „bátran és nyíltan fogalmazzák meg értékeléseiket és ajánlásaikat”. Minél puhábbak, annál kevésbé fogják megérteni őket a politikai szinten”.
A katonai vezetők rutinszerűen dolgoznak ki terveket és ajánlásokat. Ezeket aztán a NATO civil védelmi titkárainak küldenek el megvitatásra, akik majd továbbítják azokat szövetségben részt vevő nemzetek vezetőinek. Az eszkaláció kockázatára is felhívta a figyelmet Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki szerint nem egy fegyverrendszer fogja meghatározni a háború sikerét. „Számos dolog van, ami beleszámít az általános egyenletbe.” „Nincs ezüstgolyó, amikor ilyen dolgokról van szó” – mondta Austin.
Moszkvai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a nagy hatótávolságú csapások további eszkalációt provokálnának az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusban. A Kreml már a háború kezdete óta de facto részvétellel vádolja a NATO-országokat és válaszlépésekkel fenyeget.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az amerikai és a brit kormány a konfliktust a „rosszul ellenőrzött eszkaláció” felé tolja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú csapások engedélyezése „azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok, az Egyesült Államok és az európai országok háborúban állnak Oroszországgal”.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
