Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy héttel ezelőtt tette közzé, hogy az állami fenntartású iskolákban a pedagógusok 1 százaléka nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást, ami körülbelül 780 embert jelent.
Ők januárban nem mehettek vissza a tantermekbe, hanem az előzetes figyelmeztetéseknek megfelelően fizetés nélküli szabadságra kerültek mindaddig, míg nem oltatják be magukat.
Az oltatlan pedagógusok száma azonban némi pontosításra szorul: ez az egy 1 százalék kifejezetten azokat takarja, akik különösebb egészségügyi indoklás nélkül, saját elhatározásból döntöttek a védőoltás elutasítása mellett.
Rajtuk kívül oltatlanul taníthat a tanári állomány további 3 százaléka, miután orvosi igazolást kaptak arról, hogy számukra nem ajánlott a vakcina. Másik 1 százalék éppen betegállományban volt vagy miniszteri mentességre várt, míg újabb 1 százalék már megkapta a miniszteri mentességet.
Összesen tehát a tanárok 94 százaléka kért és kapott koronavírus elleni oltást, de ez a szám vélhetően még növekedni fog.
Lapunk annak próbált utánajárni, hogy milyen indoklással lehetett miniszteri mentességet igényelni.
Első körben az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk, ugyanakkor a tárca nem rendelkezik klasszikus értelemben vett sajtóosztállyal, így két számjegyben mérhető kapcsolatfelvételi próbálkozásunk után sem jutottunk el odáig, hogy szakmai tájékoztatást kapjunk tőlük.
Viszont megkerestük a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) is, hátha ők jobban ráláttak arra, mentességet szerzett kollégáik milyen kéréssel fordultak Kásler Miklós humánminiszterhez.
Az Alfahírnek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta, a miniszteri mentesség intézménye mögött nincs olyan jogszabályi háttér, mely alapján meg lehetne ítélni, pontosan ki és milyen alapon számolhat azzal, hogy felmentést kap a fizetés nélküli szabadság alól.
Ugyanakkor tapasztalataik szerint sok esetben arról van szó, hogy olyan pedagógusok kértek mentességet az oltási kötelezettség, illetve a fizetés nélküli szabadság alól, akik nem sokkal korábban átestek a koronavírus-fertőzésen, ezért természetes módon ellenanyag képződött a szervezetükben, és hivatalosan kiállították számukra a védettségi igazolványt.
Ez azonban – mutatott rá – csak a probléma elodázása, hiszen amint lejár a védettségi igazolvány érvényessége, az adott pedagógust ugyancsak kötelezni fogják az oltás felvételére. Ha pedig erre nem lesz hajlandó, akkor tanítási év közben fogja elhagyni az iskolát.
„De láttunk olyanokat is, akik védettségi igazolvány nélkül is megkapták a mentességet. Feltehetően arról volt szó, hogy ők voltak egyedüli matematika vagy magyartanárok az intézményben”
– magyarázta lapunknak a szakszervezeti alelnök, hozzátéve, ilyen esetben az Emmi feltehetően a tankerületi vezetők véleményét is kikérheti.
Totyik Tamás szerint a jelenlegi rendelkezésekben számos ellentmondás van, például a pedagógusoknak úgy írták elő a kötelező oltást, hogy a mellettük dolgozó, külsős szerződésekkel foglalkoztatott technikai személyzetre nem feltétlenül vonatkoznak ilyen szabályok: ennek köszönhetően megeshet, hogy konyhai alkalmazottak vagy takarítók is oltatlanul dolgozhatnak az iskolákban, míg emiatt egyes tanárokat fizetés nélküli szabadságra küldtek.
Noha az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami fenntartású iskolákban dolgozó pedagógusokkal kapcsolatban részletes adatokat közölt január elején, a szakképzésről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, így az ott tevékenykedő 30 ezer dolgozó helyzetéről, oltottságáról sem tudni semmit.
„Nagyon komoly hallgatás van” – mutatott rá a PSZ alelnöke, úgy összegezve a jelenlegi helyzetet, hogy „a kötelező oltásról szóló október végi rendelet, majd annak módosítgatása nem a jogalkotás csúcsteljesítménye volt”, már csak azért sem, mert nem vonatkozik az egyházi és magánintézmények pedagógusaira, pedig ezen iskolákban és óvodákban is terjed a vírus.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
