Húszik a Nyugat ellen: meddig csaphatnak fel a Vörös-tenger hullámai?

Vasárnap adta hírül a brit haditengerészet, hogy Diamond nevű rombolója ismét sikeresen lőtt le egy, a húszik által támadási céllal kilőtt drónt. A jemeni húszik támadásai azonban továbbra is folyamatosak, a szabad hajózás nem biztosított a térségben. A krízis miatt a nemzetközi jelenlét is napról napra erősödik, ez pedig meglepő módon Iránnak és szövetségeseinek is előnyös – vélekedett az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. „Jelentős nemzetközi erőket tud lekötni, és ezzel például egy kicsit csökken a nyomás; a Földközi-tenger keleti medencéjéből le kellett vinni a hajókat délre a Szuezi-csatornán keresztül, ezzel Irán másik szövetségese, a Hezbollah Libanonban szabadabban tud tevékenykedni” – mondta.

A konfliktus megoldásában új fejezetet hozhat az olasz védelmi miniszter napokban tett bejelentése, Guido Crosetto ugyanis kijelentette, hogy Olaszország készen áll a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók védelmében tervezett katonai misszió vezetésére. Hogy erre valóban szükség lesz-e, arról Kaiser Ferenc úgy vélekedik: politikai döntés kérdése. Ugyanakkor a biztonságpolitikai szakértő szerint nem irreális az olaszok ötlete. „Az olasz haditengerészet rendelkezik olyan eszközökkel, rakétás rombolókkal, fregattokkal, egyéb hajókkal, olyan logisztikai egységekkel, amelyek képesek például üzemanyagot nagy mennyiségben a Vörös-tengerre szállítani.

Hírdetés

Rövidebb ideig akár egyedül is tud ott tevékenykedni. Nyilván egy nagy nemzetközi kötelék tagjaként meg bármeddig képesek lennének ott lenni az olasz hadihajók” – mutatott rá. A Vörös-tengeren zajló légi támadások miatt egyre többen tartanak a konfliktus továbbterjedésétől, Kaiser Ferenc azonban úgy gondolja, ennek kicsi a valószínűsége, Irán nem szeretne nyílt háborúba keveredni, tisztában van azzal, hogy katonailag esélytelen a Nyugattal szemben. „Irán politikai érdekeinek jobban megfelelnek ezek a folyamatos tűszúrások, amelyek inkább kellemetlenek, de nyilván nem jelentenek létfenyegetést a nyugati államokra nézve; mert ha nagyon komolyan nőne a fenyegetési szint, abból könnyebben lehetne háború” – tette hozzá.

A támadások negatív gazdasági hatásai ugyanakkor jól érzékelhetők, a kereskedelmi hajók kerülőúton történő közlekedése ugyanis jelentősen megemelte a szállítási költségeket, és a hosszabb menetidő miatt több cég is ellátási problémákról számolt be.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »