Hölvényi: a Szíria elleni szankciók visszavetik az újjáépítési erőfeszítéseket

A Szíria ellen bevezetett nemzetközi szankciók visszavetik az újjáépítési erőfeszítéseket, és akadályozzák az egyházak karitatív tevékenységét a régióban – hangsúlyozta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője szerdán, az európai néppárti frakció vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának online konferenciáján.

A képviselő a munkacsoport társelnökeként elmondta, hogy a 2018-as szíriai humanitárius küldetése során az őt fogadó helyi egyházi vezetők megerősítették, hogy a szankciók negatív hatással vannak nemcsak a gazdasági, de a társadalmi helyzetre is az országban.

Hangsúlyozta: a szankciók csak meghatározott szervezeteket és személyeket érintenek, a humanitárius segély kivételt képez.    

 

Hírdetés

Azonban – tette hozzá – a segélyek áramlását számos gyakorlati akadály nehezíti. Példaként említette, hogy külföldön élő szíriaiak nem küldhetnek pénzt családtagjaiknak, vagy a humanitárius szervezetek sem képesek pénzt utalni az országba, mivel a pénzintézetek elutasítják a tranzakciót a szíriai bankokkal.

A képviselő a Caritas katolikus segélyszervezet közelmúltbeli jelentésére hivatkozott, amely megerősíti, hogy a szeretetszolgálatokra szükségtelen terheket rónak a szankciók, és a korlátozó intézkedéseknek a legkiszolgáltatottabbak fizetik meg az árát. Kiemelte: a háború, a hatalmi elnyomás mérhetetlen szenvedéseket okoz a polgári lakosságnak, amelyeknek enyhítésében az egyház pótolhatatlan szerepet játszik.

„Szíriában milliók nem férnek hozzá tiszta ivóvízhez, táplálékhoz, oktatáshoz, a koronavírus járvány meg csak tovább mélyíti a válságot. Gondoskodni kell a megfelelő segítségnyújtásról számukra, a szíriai rezsimet sújtó szankciók nem gátolhatják ezt a létfontosságú humanitárius tevékenységet” – húzta alá.

A konferencián ugyancsak felszólaló Thomas Heine-Geldern, a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet vezetője megerősítette: a szankciók bevezetése akadályozza a karitatív segélyek áramlását egy olyan országba, ahol az alapvető élelmiszerek ára az égbe szökött, miközben a háztartások bevételei minimalizálódtak.

Ez hozzájárult a szervezett bűnözés elterjedéséhez, különösképpen az embercsempészethez. Rámutatott: a környező országokba menekültek a segélyszervezetek segítsége nélkül nem tudnak hazájukba visszatérni, ami súlyos következménnyel jár Európára nézve is.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »