A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de a gyakorlat dönti majd el, hogy mennyire. A Portfólió által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet, írja a lap, alább olvasható az összeállítás.
Nehezen integrálható a munkaerő-tartalék
„Ideje volt módosítani az idegenrendészeti törvényen, mert 16 éve íródott, és meghaladta az idő. Nem rossz a mostani törvény, de elég sok újdonságot hoz, ami szigorításként értelmezhető” – mondta a Portfólió megkeresésére Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője. Az ázsiai munkavállalók közvetítésével foglalkozó cég vezetője elmondta: magyar munkavállalók magyarországi közvetítésével egy idő után leálltak, mert rendkívül nehéz idehaza munkaerőt találni a tartósan munkanélküliek között.
„2-300 emberből egy általános közvetítés során szakképesítés nélküli munkára jó, ha 2-3 ember beválik. Márpedig egy olyan feldolgozóipari cégnél, amelynek két hónapon belül 50 új munkavállalóra lenne szüksége, ez nem egy tervezhető, járható út az óriási fluktuáció miatt. Főleg Északkelet- és Kelet-Magyarországon vándorol a munkaerő egy része, és sokan pár napot dolgoznak csak, aztán továbbállnak, vagy egy ideig nem dolgoznak” – magyarázta a hazai munkaerő-tartalékkal kapcsolatos gondokat Maier Dávid.
A jelenséggel kapcsolatban Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: ez a tendencia már évek óta tart, és ehhez jön hozzá még az elvándorlás is. „A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket. A munkaerőpiaci helyzet szorosan összefügg a bérhelyzettel és az oktatás színvonalával. Az elvándorlás csak bérfelzárkóztatással állítható meg – emelte ki Zlati Róbert.
A szakszervezeti vezető szerint minőségi oktatás és szakképzés nélkül az elvben munkába állítható fiatalok sem fognak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tudásra szert tenni. „A munkaerő-tartalék integrálásához sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a felnőttképzésre. Szükség lenne egy komplex kormányzati programra, hogy minél több inaktív visszatérjen a munkaerőpiacra. Ennek része lehetne a felnőttképzés, az egyéni mentorálás és a közvetítés fejlesztése” – sorolta a lehetséges megoldási javaslatokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy az évi 30-40 ezer munkavállaló kiesésének pótlására nincs elegendő munkaerő-tartalék a hazai piacon.
„A közszférában még nagyobb lehet majd a probléma, mert a köztisztviselőknél eddig is komoly volt már a létszámhiány, amit esetleg átcsoportosításokkal, illetve egyes ügyintézési folyamatok digitalizálásával lehet majd valahogy kezelni. Ezen a területen azonban még a külföldi munkaerő bevonása sem nagyon lehetséges, hiszen a jogszabályok betartása a folyton változó környezetben még egy magyar anyanyelvű számára is kihívást jelent” – magyarázta az érzékeny terület munkaerő-szervezési nehézségeit Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint a magánszférában megfigyelhető, hogy sok cég inkább az automatizáció, illetve a robotizáció révén kívánja növelni hatékonyságát.
„Gond az is egyébként a munkaerőpiacon, hogy a fiatalokat nem érdekli a fizikai munka. Emiatt nehéz helyzetben vannak a feldolgozóipari cégek és az építkezések is. Sőt, hiába ígér a honvédség bruttó 737 ezer forintos kezdő fizetést a fiataloknak, bár sokan jelentkeznek, alig 1-2 százalékuk marad ott, mert nincsenek hozzászokva a hierarchikus munkavégzéshez. Pedig a speciális technikai eszközök miatt akár vonzó is lehetne ez a munka” – jegyezte meg Mészáros Melinda. A szakszervezeti vezető a honvédségi példát annak ellenére említette meg, hogy meglátása szerint a magas infláció miatt újra a bér a legfőbb motivációs tényező a munkavállalók számára.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint elég régen világossá vált, hogy igen jelentős a hazai munkaerőhiány mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. „A nagyvállalatok automatizációval, robotizációval tudják fokozni a termelékenységüket, és ki tudják váltani az emberi munkaerőt 10 éves távlatban. A középvállalatokra ez már kevésbé jellemző, a kisebb cégekre pedig egyáltalán nem.
– Mindenképpen szükség lesz a külföldi munkaerőre – véli Rolek Ferenc. A munkaadói szervezet alelnöke ugyanakkor azt is megjegyezte: vannak félelmeik az új idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatban, hogy az túl szigorúra sikeredett.
„A gyakorlat dönti majd el, hogy milyen lett a törvény, de annyi bizonyos, hogyha a gazdaság nő, egyre több munkavállalóra lesz szükség. Komoly korlát, hogy az előző évi üres álláshelyek számában maximalizálják a behozható külföldi dolgozók számát, holott sok állást egyáltalán nem hirdetnek meg, és így nehéz lesz éven belül reagálni a gazdaság változó, dinamikus igényeire – fogalmazta meg aggályait Rolek Ferenc.
Jók a tapasztalatok az indiai munkaerővel
Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője szerint a külföldi munkavállalók közül egyértelműen a távol-keleti, ázsiai munkaerővel vannak a legjobb tapasztalatok.
– Bár az elmúlt időszakban az terjedt el a köztudatban, hogy a Fülöp-szigeteki munkaerő a legmegbízhatóbb, jó visszajelzéseink vannak a cégekhez közvetített indiai dolgozókkal is – hangsúlyozta. Cégük például Dél-Indiából hoz dolgozókat fizikai munkára. A betanított munkások többek között operátorként, gyártósori dolgozóként, szövőgyári munkásként és targoncásként is megállják a helyüket Magyarországon.
„Mivel olcsóbb a repülőjegy, amit sokszor a dolgozók előfinanszíroznak, és az igazgatási költség is kisebb, így egy indiait harmadannyiért tud szerződtetni egy cég, mint egy Fülöp-szigeteki munkást. A filippínó munkásoknál ráadásul a repülőjegyet a fogadó félnek kötelezően előre ki kell fizetnie.
– Az indiai dolgozók behozatala 350-500 ezer forint, a filippínóké 1,2-1,5 millió forintjába kerül a munkáltató cégnek – hangsúlyozta Maier Dávid. A Terendo ügyvezetője megemlítette azt is, hogy tapasztalataik szerint megfelelő toborzás és munkakörülmények esetén 10-15 százalékos fluktuációval lehet számolni az indiai munkásoknál.
Akár 240 ezer üres állás lehet
A szakértők úgy látják: a most hivatalosan 70-80 ezer betöltetlen pozíciónál akár 2-3-szor is több lehet az üres állások száma. vagyis, akár már most 240 ezer emberre szükség lehet a hazai munkaerőpiacon.
– A gyáriparos szövetség komoly problémának tartja, hogy ha lejárt a munkaszerződése és a tartózkodási engedélye egy külföldi munkavállalónak, a törvény alapján a munkáltató kötelessége, hogy az illető elhagyja Magyarországot. „A repülőjegyet megveheti a munkáltató, akár ki is viheti volt dolgozóját a repülőtérre, de a munkaadó cég nem egy hatóság, nem kényszeríthet senkit, hogy fel is szálljon a repülőgépre. Márpedig, ha a külföldi dolgozó nem hagyja el az országot, akkor a kitoloncolás igazgatási és minden más költségét a korábbi munkáltatóra terhelhetik” – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke.
Zlati Róbert, a magyar szakszervezeti szövetség elnöke úgy látja: reális, hogy egyre több külföldi munkavállaló lesz Magyarországon.
„Ami nekünk fontos, hogy magyar munkavállalót ne küldjenek el olcsóbban foglalkoztatható külföldi munkaerő alkalmazása miatt, miközben arra is figyelni kell, hogy a külföldieket se zsákmányolják ki a magyar munkaadók. Az új idegenrendészeti törvény kapcsán pozitív változás, hogy a cégeknek már nem elegendő csak nyilatkozni arról, hogy az adott pozíciót nem tudták betölteni magyar munkavállalóval, hanem egy kötelező gyorsított közvetítés is lesz” – érvelt az új jogszabály mellett.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli: a külföldi munkaerő egyszerű válasznak tűnik, a cégeket ösztönözni kellene kormányzati eszközökkel – például adókedvezményekkel, támogatásokkal – az inaktívak foglalkoztatására, illetve arra is, hogy különböző belső, céges képzéseket indítsanak számukra.
Fontos szabály a munkásszállóknál
– Egyértelműen szigorúbb lesz az új törvény a külföldiek alkalmazása tekintetében. Pozitívnak értékeljük az új szabályozásban, hogy a munkásszállóknak biztosítaniuk kell a férőhelyek legalább 50 százalékát a magyar munkaerő számára – emelte ki Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint a munkásszálló-férőhelyek egy részének megtartása lehetőséget teremt arra, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozókat is alkalmazni lehessen. Ettől függetlenül meglátása szerint a demográfiai helyzet alakulása csak felerősíti majd a magyar munkaerőpiac külföldi munkaerő iránti igényét.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy véli: a külföldi munkaerő-behozatalt is szabályozó törvény szigorítása érzékelhető, és nemcsak azért, mert nem lehet majd „ugrálni” az egyes kategóriák között, tehát, aki beruházási munkára jött, nem dolgozhat később egy már működő cég telephelyén, és fordítva.
– Fontos része a törvénynek, hogy egy országból nem dolgozhatnak 25 százaléknál többen az összes Magyarországon dolgozó külföldit figyelembe véve. Azt is értjük, hogy ha gazdasági növekedés van, és technológiai fejlesztéssel nem váltható ki a munkaerő, akkor szükség lesz a külföldi munkavállalókra – mondta Palkovics Imre.
Módosításokat javasol a MOSZ
A törvénytervezet vitája során a MOSZ megfogalmazott változtatási javaslatokat, amelyeket el is küldtek a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak. A szakszervezeti szövetség azt javasolta, hogy a kormány képviseletében a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár vállalja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében rendszeresen egyeztet a harmadik országból érkező állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő szabályozási kérdésekről a munkavállalói és munkaadói szervezetekkel.
A MOSZ szükségesnek tartja a munka törvénykönyve módosítását is az alábbi pontoknál:
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
