A kormányfő az ünnep estéjén rendkívüli közleményben reagált a nap történéseire.
Heger a közleményben arra emlékeztet, 32 évvel ezelőtt beérett az emberek kitartása, és megdőlt az állampárt egyeduralma, ami addig eltaposta az alapvető szabadságjogokat.
Az emberek nem fejthették ki szabadon véleményüket, nem utazhattak a nyugati országokba, nem alapíthattak pártokat vagy szakszervezeteket. Korlátozott volt a hit szabad gyakorlása is.
A kommunista államhatalom nem az emberek szabad választásokon nyert felhatalmazásán, hanem az erőszakszervezeteken és a cenzúrán alapult.
32 éve kivérzett állapotban volt a gazdaság: az üzletekben olyan áruk roskadoztak, amire nem volt kereslet, amire viszont szükségük lett volna, azért hosszú sorokban kellett várakozni – emlékeztetett a kormányfő.
A korszerűtlen üzemek szennyezték a környezetet, veszélyeztetve a polgárok egészségét. A gazdasági visszaesés épp a szabadság hiányának volt köszönhető – szögezi le Heger, mert megfosztották az embereket a vállakozószellemtől, a felelősségvállalástól.
Most, 32 évvel 1989 novembere után már természetesnek vesszük azokat a szabadságjogokat, amiért akkor küzdeni kellett. Azt is látjuk azonban – emeli ki a miniszterelnök, hogy önmagában a szabadság mindaddig nem elég, amíg nem olyan értékeken alapszik, amit magáénak érez a demokratikus társadalom.
A tisztelet kultúrájára lenne szükség
Heger hangsúlyozza, a tisztelet kultúrájára lenne szükség, ami elvezet a kölcsönös tisztelethez, a toleranciához. A kormányfő szerint kultúrharc helyett, ami megosztja a társadalmat nyugodt párbeszédre lenne szükség, amiben mindenki szabadnak és egyenlőnek érezhetné magát.
Tartsuk be az alapelvet, hogy az én szabadságom ott ér véget, ahol a másiké elkezdődik – húzta alá Heger.
A tisztelet kultúrája azt is jelenti, hogy a politikai versenyben nem az érzelmekre alapozunk, amelyek gyűlöletet keltenek az emberek között és könynen erőszakhoz vezethetnek.
Ki ne tudná nálunk jobban, akiknek a történelmére rányomata bélyegét a fasizmus és a kommunizmus is, hogy a szélsőségek zsákutcába vezetnek – emlékeztetett a kormányfő.
Heger felidézte, hogy 1989 novemberében a társadalmat átitatta a szolidaritás – az emberek összefogtak, hogy legyőzzék a rabságot és az erőszakot.
1989-hez hasonló összefogásra lenne szükség a súlyos járványhelyzetben
A kormányfő szerint a mostani súlyos járványhelyzetben hasonló összefogásra lenne szükség. Egyetértésre legalább abban, hogy a járvány által leginkább veszélyeztetett öregeket és betegeket meg kell védeni.
Heger biztos benne, hogy a sokszor tapasztalható érzéketlenség ellenére a szlovákiai társadalom képes a szolidaritásra és a kölcsönös tiszteletre.
Heger szerint először magunkban kell legyőznünk a járvány keltette indulatokat, s utána választ kell adnunk arra kérdésre, milyen lesz a társadalmunk a járvány után. El kell döntenünk, hogy olyan társadalmat akarunk-e, amiben a szolidaritás uralkodik, mint 1989 novemberében.
November egyik követelése volt a valódi jogállam megteremtése – emlékeztetett Heger, aki szerint végre sikerült megközelíteni ezt a célkitűzést. A kormányfő szerint a jogállamra nem nehezedik rá a korrupció, nincsenek kivételezett csoportok, akik büntetlenek maradhatnak.
Heger szerint éppen most zajlik Szlovákiában egy sorsdöntő, nehéz küzdelem a jogállam ellenségeivel.
Az ellenség erős, a lopott milliókból lefizetett rendőröket, ügyészeket, bírákat. Nehéz a küzdelem, de a végén sikerrel zárul – fogalmazott a kormányfő – arra az erőre támaszkodva, ami megnyilvánult 1989 novemberében és a Kuciak-gyilkosság után.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
