Hat erdélyi helyszínen tartják a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált

Hat erdélyi helyszínen tartják a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált

Hat erdélyi helyszínen tartják szombaton a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált, amely első alkalommal várja a közönséget. A rendezvényt összesen harminc helyszínen tartják egyidőben a Kárpát-medencében a délelőtt 11 órakor kezdődő ökumenikus istentiszteletekkel. Erdélyben Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szamosújvár, Kézdiszentlélek és Székelyudvarhely ad helyet az eseménynek.  2022. június 08., 20:05 A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál eddig sohasem látott, a Kárpát-medence harminc helyszínén egyidőben, azonos programpontokkal megvalósuló nagyszabású rendezvény, közel húszezer táncos, zenész és kézműves részvételével.

Célja a nagy nyilvánosság előtt bemutatni mindazt, amit az öt évvel ezelőtt elindult Csoóri Sándor Program jóvoltából sikerült megvalósítani, a népművészeti mozgalom kiemelkedően magas színvonalát, résztvevőinek sokaságát. A fesztivál idején, Csíkszeredától Körmendig, a Kárpát-medence harminc helyszínén, azonos időpontban, sok ezer népviseletbe öltözött néptáncos részvételével zajlik az ökumenikus istentisztelet, majd a templom előtti tánc. Igazi látványosságnak ígérkezik a néptáncosok, népzenészek felvonulása, a déli harangszó után elhangzó közös ének és körtánc.

 

Hat erdélyi helyszínen tartják a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált

Képek: Haáz Vince

Hírdetés

Kézzelfogható anyagi segítség Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes és a Pro Folk Dance Egyesület szervezésében a vártemplom és a vár ad helyet az eseménynek – tájékoztatott Barabási Attila Csaba, az együttes igazgatója és az egyesület elnöke, aki elmondta: harminc tánccsoportot, közel 500 táncost várnak szombaton a rendezvényre.

„Kézzelfogható anyagi segítséget jelent a Csoóri Sándor Alap nyújtotta támogatás, hiszen a népviseletek, a csizmák, tánccipők megvásárlása, a technikai eszközök beszerzése meghaladja nagyon sok táncsoportnak az anyagi lehetőségeit” – hangúlyozta Barabási Attila Csaba, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan felértékelődött számos népi kézműves foglalkozás is, sokan kezdtek hozzá különböző népviselet elkészítéséhez, az alapanyagok, szövetek, vásznak szövésétől, az ingek, szoknyák, nadrágok varrásáig. A hangszerkészítés iránt is érdeklődés mutatkozik, akárcsak népzeneoktatás iránt.

A szombati programot Kásler Magda és Farkas Sándor, a Maros Művészegyüttes művészei ismertették, kiemelve azt a közös éneket és táncot, amelyet az erre az alkalomra írt zenére és készített koreográfiára mutatnak be első alkalommal ugyanabban az időpontban a Kárpát-medence valamennyi helyszínén. A közös programokat követően délután, helyszínenként eltérő, változatos eseményekkel, tánctanulással, népzenei és kézműves bemutatókkal, gálaműsorokkal folytatódik a fesztivál. A közel 20 ezer táncos, zenész és kézműves részvételével létrejövő páratlan rendezvényen az érdeklődők megláthatják, hogy miként őrzi, éli meg és teremti ujjá a Kárpát-medence egyedülálló népművészetét sokezer idős és fiatal, határokon innen és túl.

A harminc helyszín ahol egyidőben táncolnak a Kárpát-medencében: Bőszénfa–Ropolypuszta, Budapest, Csíkszereda, Csongrád, Debrecen, Eger, Jászapáti, Kecskemét, Kozármisleny, Körmend, Lenti, Marosvásárhely, Nagyida, Nagyvárad, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Perkő, Révkomárom, Salgótarján, Sárospatak, Szabadka-Palics, Szarvas, Szamosújvár, Százhalombatta, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Tatabánya, Vitnyéd. Csíkszék Háromszék

Antal Erika


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »