A józan észnek kell teret nyernie a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a választás egyik legfontosabb tétje, hogy a háborúpárti erők milyen erősek lesznek, de a voksolás a migrációról hozott döntés is.
Gulyás Gergely közölte, a kormány értékelte az ukrajnai háborús helyzetet, amelyet egyre rosszabbnak tart. Kifejtette: ennek számtalan oka van, az egyik az, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt másfél-két évben kialakult állásokat egyre nehezebben tudja tartani, ennek következménye a kényszersorozás is. Hozzátette, a sorozás zajlik Kárpátalján is, amely kivételezett helyzetben volt a háború első időszakában, de mostanra ez megszűnt. Jelezte, a kényszersorozás a Kárpátalján élő magyarokat is fenyegeti, de Magyarország továbbra sem ad ki senkit. Aki az ország területén tartózkodik, menekültstátuszra jogosult, így nem kell számolnia azzal, hogy Ukrajnának kiadják, és ez által a kötelező sorkatonai szolgálat alá esne – ismertette. Gulyás Gergely elmondta, a kormány felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek katonai beavatkozást tartanak szükségesnek Ukrajna területén. Szerinte minőségileg új helyzetet jelent Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetőjének nyilatkozata, amely kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt. Hozzátette, ehhez csatlakoznak azok a nyilatkozatok, amelyeket korábban a francia elnök, most pedig az észt miniszterelnök tett, aki katonák küldését követeli Ukrajna területére. Közölte, a legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO – még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére -, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat – rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz. Magyarországnak egy európai bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kell bírsággal számolni – közölte Gulyás Gergely, aki szerint az EP-választás a migrációról hozott döntés is. A tárcavezető elmondta, Magyarországot a külső határvédelem, a jogi határzár miatt akarják megbírságolni és arra kötelezni, hogy mindaddig, amíg ezt fenntartja, napi mintegy hatmillió forintnak megfelelő eurót fizessen. Hozzátette, a kormány tudomása szerint az Európai Bíróságon az ítélet megszületett, de annak kihirdetését a választások utánra, június 13-ra halasztotta a bíróság. A miniszter szerint a döntés jól mutatja Európának a migrációhoz történő hozzáállását: míg szavakban most már több józanság van, így a külső határok védelmének szükségességét egyre többen ismerik el, addig az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy támadja, megbírságoltatja Magyarországot, amely példamutató szerepet vitt mindvégig a külső határ védelmében. Gulyás Gergely megjegyezte: bár a háború miatt a migráció nincs olyan mértékben a közbeszéd fókuszában, mint korábban, de mégis, az európai parlamenti választás a migrációról hozott döntés is. Olyan erőket kell hatalomra juttatni Brüsszelben és olyan képviselőket kell az EP-be küldeni, akik nem a migráció pártolói, nem az átjárható és határoktól mentes Európának a hívei, hanem a legszigorúbb külső határvédelmet támogatják – fogalmazott. Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: már elérhető az a weboldal és applikáció, amely közérthetően mutatja be a digitálisállampolgárság-programot, és a kormányablakokban a programba való előzetes regisztrációra is lehetőség van. Jelezte: a kormányablakokban lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy személyazonosságuk igazolása mellett előzetesen regisztráljanak a programba. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonján az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja, és eltárolhatja azokat a későbbi aktiváláshoz – tette hozzá. A digitális állampolgársághoz 14 év feletti életkor, személyazonosító okmány és okostelefon szükséges. Ősztől a polgárok a programhoz kapcsolódó alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál – ismertette, hangsúlyozva, hogy 2026-ra az állampolgárok néhány kivételtől eltekintve mindent a digitális térben intézhetnek, nem kell szabadságot kivenni az okmányirodai ügyintézéshez. A kormányszóvivő beszámolt az elmúlt két hétben Magyarországon átadott fejlesztésekről és beruházásokról is, kiemelve a Mol 1,3 milliárd euróból megvalósított tiszaújvárosi Poliol Komplexumát, amelyet Mol története eddigi legnagyobb organikus beruházásának nevezett.
A magyar állam 130 millió eurós támogatással és adókedvezménnyel segítette a beruházást, az üzemben évente 200 ezer tonna poliolt állítanak majd elő. Ezen túl az elmúlt két hétben több mint 28 milliárd forintért valósultak meg további beruházások: kilenc óvoda, bölcsőde épült, illetve újult meg 2,6 milliárd forintból, 2,7 milliárd forint értékű közútfejlesztési projekteket adtak át, valamint 21 milliárd forintból elkészült hat kulturális fejlesztés is – ismertette Vitályos Eszter. Közölte: 5 milliárd forintos állami támogatással sport- és szabadidőközpontot adtak át Mélykúton, 14 milliárd forintból megépült a Nyíregyházi Állatparkban a hideg égövek világáról szóló interaktív állatbemutató, és 1,2 milliárd forintból megújult Balatonfüreden a reformkori városrész legrégebbi műemlék épülete, az egykori Esterházy-kastély is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
