Lassan véget ér a második olyan tanév, amibe jócskán beleszólt a pandémia. Az elmúlt tíz hónap nagy részében csak távoktatásban lehetett tanítani. Branislav Gröhling oktatási miniszter a Nový Čas-nak adott interjújában arról beszélt, mire készülnek ősszel, ismét bezárhatnak-e az iskolák, ha a járványhelyzet rosszabbodik, vagy esetleg van-e egy B-tervük is.
Az oktatási miniszter elmondta, a most záródó tanévben ők igyekeztek nyomást gyakorolni a válságstábra, hogy minél később zárják be és minél előbb nyissák ki az oktatási intézményeket, de ehelyett azt rótták fel nekik, hogy az alapiskolák alsó tagozatai és az óvodák kisebb-nagyobb megszakításokkal és megkötésekkel, de működtek.
Arra a kérdésre, hogy az alig több mint két hónapra megnyitott iskolákban végzett-e valamilyen felmérést a minisztérium arról, milyen a tudásszintje a felső tagozatosoknak és a középiskolásoknak, a tárcavezető úgy válaszolt, ezek a felmérések még folynak. Az állami tanfelügyelet egy kérdőíves felmérésben próbált választ találni arra, hogyan folyt a távoktatás, hogyan fogadták ezt a fiatalok. Másodikként a Tesztelés9-et említette, amelynek kiértékelése kicsit több időt vesz igénybe.
Becslések szerint már ez első hullám idején mintegy 52 ezer gyermek nem tudott bekapcsolódni a távoktatásba, a második hullám idején viszont ez a szám már több mint 100 ezer volt.
A miniszter szerint ezek nem pontos adatok, ők eleve nagyobb számokkal dolgoznak, hogy fel tudják térképezni azoknak a gyermekeknek a körét, akik nem tudtak részt venni az online oktatásban. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges az, hogy ennyi gyermek nem juthatott hozzá a távoktatáshoz, azt felelte, az a régebbi digitális vezetők felelőssége is, s annak következménye, hogyan voltak felszerelve az iskolák. Beszélt arról is, hogy amikor „áttértek” az online világba, akkor saját forrásaikból is, amelyek nem erre a célra voltak elkülönítve, juttattak az iskoláknak, hogy eszközöket tudjanak vásárolni.
Szeptemberben pedig 40 millió eurós csomagot szabadítanak fel, amiből fele-fele arányban részesülnek az alap- és középiskolák.
Olyan tantermek létrehozását is támogatni fogják, ahol szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tanulhatnak.
Nem gondoltak-e arra, hogy esetleg megkurtítanák a nyári vakációt, mondjuk két héttel?
A miniszter válasza erre a kérdésre az volt, hogy kifejezetten így nem akarnak eljárni. Inkább a nyári iskolákon keresztül próbálják némileg pótolni a hiányosságokat. Jövőre már nem általános, hanem kifejezetten tantárgyközpontú nyári iskolákban gondolkodnak, vagyis lennének olyan táborok, ahol a matematikára, míg másutt mondjuk a nyelvekre „szakosodnának”.
A gyermekek koronavírus elleni oltása is szóba került. Jelenleg nagyjából 20 ezer 12 és 17 év közötti gyermek van a váróteremben. De vajon várható-e ennek a számnak az emelkedése a nyár folyamán? Gröhling először is megkért minden szülőt és pedagógust arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk és oltassák be magukat, mert ez lehet a záloga az előttünk álló új iskolaév zökkenőmentességének.
Rámutatott, hogy míg Pozsonyban az átoltottság már meghaladja az 50 százalékot, addig Késmárkon vagy Varannóban csak 24 százaléknyi ember kapta meg a vakcinát, ami nagyon kevés. Ezek azok a városok, ahol könnyen járványgócok alakulhatnak ki és emiatt akár iskolabezárásokra is sor kerülhet.
Éppen ezért kéri az alacsony oltottságú régiókban élőket, hogy mielőbb adassák be maguknak és gyermekeiknek is a vakcinát.
A pedagógusok oltásáról elmondta, több mint 50 ezren kaptak közülük vakcinát annak az oltási akciónak a során, amiben a tárca is közreműködött. De hogy a hivatalos regisztráción (NCZI) keresztül hányan jutottak védőoltáshoz, arról nincs információja.
Azt feltételezik, hogy jóval 50 százalék fölött van a beoltott iskolaügyi alkalmazottak száma.
Arra a kérdésre, vajon a pedagógusokat a kritikus infrastruktúra képviselői közé sorolná-e, főleg, hogy Lengvarský egészségügyi miniszter az ide tartozókat és a 60 évnél idősebbeket kötelezően oltatná, azt felelte, ő nem akar igent mondani a kötelező oltásokra. Inkább mindenkit arra buzdít, oltassa be magát, hogy normális módon élhessünk.
Lehetséges, hogy megint teljesen bezárnak az iskolák? A kérdésre, ami a legtöbb embert foglalkoztatja, Gröhling így válaszolt:
Ne beszéljünk róla, mert ezt már nem tudom elképzelni”.
Hozzátette: teljesen más módokon fogják ezt oldani és nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az iskolákat ne zárják be.
A harmadik járványhullám esetére a tárca rotációs tanításra is készül. De elsődleges cél, hogy a tanév a normális, megszokott módon startoljon el. A továbbiakban pedig az iskolai és regionális szemafor szerint haladnának. Ahol járványgóc alakulna ki, ott tesztelnének.
Ahol pedig rendkívül rossz lenne a helyzet, bevetnék a rotációs oktatást. Ennek lényege, hogy az egyik héten a gyermekek egy csoportja járna be az iskolába, a másik héten pedig egy másik.
Akik otthon maradnak valamiféle karanténban, azok távoktatásban részesülnének, de még nagy kérdés, ki tanítaná ezeket a diákokat.
Vajon kell-e tesztelésre menniük a diákoknak, ha a vakáció után visszatérnek az iskolába? Tesznek-e különbséget a beoltott és oltatlan gyermekek között?
A miniszter szerint egyelőre nem szeretnék kettéosztani a gyermekeket. Járványügyi szakemberekkel kívánják megvitatni azt, hogy iskolakezdéskor szükséges-e a diákok és pedagógusok tesztelése. Ha Szlovákia továbbra is zöld és sárga marad, szerinte ennek nincs értelme. Csak ott kellene tesztelni, ahol járványgóc alakult ki.
Nagyon örülnénk, ha ezt nem tennénk országosan és messze kéne szaladnunk attól a tesztelési mantrától, amit több hónapon keresztül átéltünk.”
Bízik abban, hogy a szülők elég felelősségtudatosak lesznek, és akik oltatlanul utaztak külföldre, azok gyermekeiket fokozottan figyelik majd, hogy nem jelentkeznek-e náluk covidra utaló tünetek. Olyan iskolai osztályok létrehozását, ahol csak oltott vagy csak tesztelt gyermekek vannak, nem tartja jó elképzelésnek.
És végül egy fontos téma, a maszkviselés is szóba került. A döntés a járványügyisek kezében van, ők fogják meghatározni, hogyan indul szeptemberben a tanév.
Gröhling nem titkolta, örülne, ha már nem kellene maszkot hordaniuk a tanulóknak és a pedagógusoknak, de ha ez lenne az a minimum, amit a biztonságos iskolakezdés érdekében be kellene vállalni, elfogadná.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
