Gaudi: garázdaság és kényszerítés is felmerülhet az SZFE-t elfoglaló diákoknál

Miközben a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói lassan egy hónapja blokád tartanak egy állami fenntartású intézményt, és ezen tevékenységükhöz naponta kívánnak sok sikert közéleti szereplők, ezen politikusok, színészek és más művészek a hallgatók törvénysértő magatartásához is asszisztálnak írja a Magyar Jelen.

Az egyetem elfoglalása az emberi méltóságot sértő, a bűncselekményt megvalósító, és egyéb jogszabályba ütköző magatartás, amely jogkövetkezményeket vonhat maga után – mondta a Magyar Jelennek ifjabb Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, aki kifejtette, abban a kérdésben, hogy meddig terjed a hallgatói ellenállás mozgástere, általánosan rögzíthető, hogy a véleménynyilvánítási szabadság, és az ebből eredő gyülekezési jog gyakorlásának is alkotmányos keretek között kell maradnia. – Külön hangsúlyozandó, hogy az Alkotmánybíróság egységes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága – habár kevés joggal szemben kell engednie – sem korlátozhatatlan alapjog.

Ebből következően az emberi méltóságot sértő, a bűncselekményt megvalósító és az egyéb, jogszabályba ütköző magatartások tanúsítása jogkövetkezményeket vonhat maga után – fogalmazott a szakember, aki hangsúlyozta, a felsőoktatási törvény emellett külön kiemeli, hogy a hallgató kötelessége, hogy megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat, valamint, hogy tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.

– Egyfajta ultima ratióként említést tehetünk a büntetőjogi felelősségről is.

A súlyosabb jogi következmények tekintetében a konkrét esemény részleteitől függően erőszakos vagy fenyegető magatartás tanúsítása esetén felmerülhet a kényszerítés vétsége.

A két említett szándékos tényállási elemnek úgy kell megvalósulnia, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ha ezzel az elkövető jelentős érdeksérelmet okoz, és más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a cselekmény – fejtette ki ifjabb Lomnici Zoltán, szerint szintén a körülményektől függően szóba jöhet akár a személy elleni erőszakkal – csoportosan – elkövetett garázdaság bűncselekményes is. – Ha valaki ugyanis olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hírdetés

Márpedig az SZFE épületének elszigetelése a külvilágtól „barikádokkal” felvetheti a dolog elleni erőszakkal elkövetett csoportos garázdaság gyanúját – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

A garázdaság és kényszerítés bűncselekmények egyes fajtáinak felmerülése is szóba jöhet erőszakos vagy fenyegető magatartás megvalósulása esetén, de ezek mellett megállapítható, hogy a hallgatók oktatáshoz fűződő törvényes joga is sérül – mondta Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője portálunknak arról beszélt, hogy

az egyetemi épület önkényes és jogellenes blokád alá vonása a hallgatókat fosztja meg attól a joguktól, hogy tanulmányaikat folytathassák, az oktatásban részt vegyenek és mindez emberi méltóságukat sértheti, amelyek okán személyhez fűződő jogok megsértése miatt kártérítési igénnyel léphetnek fel a jogfosztott hallgatók a szervezők és végrehajtók ellen.

– Ez egyedül abban az esetben nem állná meg a helyét, ha a felsőoktatási intézmény minden egyes hallgatója teljesen egységesen venne részt az intézmény blokád alá tartásában, és akadályoznák az oktatást. Erről azonban nincs szó – érvelt Gaudi-Nagy Tamás, hozzátéve, személyi szabadság megsértése is felmerülhet, ha valaki – legyen szó rendeltetésszerű egyetemi tevékenységét végezni kívánó oktatóról, hallgatóról vagy kuratóriumi tagról – hivatalos ügyben szeretné átlépni az egyetem kapuit, és ebben a tiltakozók megakadályozzák.

A jogvédő azt is hangsúlyozta, az SZFE elfoglalói jogalap nélküli birtoklói a köztulajdonban álló és oktatási célokat szolgáló egyetemi épületnek, velük szemben birtokvédelem kérhető.

– Másrészt azzal, hogy az épület felett rendelkezni jogosultak akarata ellenére csoportosan bent maradnak vagy mások belépését megakadályozzák, a magánlaksértés bűntettét is elkövethetik – tette hozzá a szakember.

A portál szerette volna megtudni, hogy a jogállamiság nagy harcosai, az esélyegyenlőség, a demokrácia elkötelezett őrei mit gondolnak az egyetemen megvalósuló jogsérelmekről. A cikkük közléslig azonban sem a TASZ, sem a Helsinki Bizottság, sem az Amnesty International nem reagált megkeresésükre, így az sem derült ki, adnának-e jogsegélyt azoknak, akik úgy érzik, sérült az oktatáshoz való joguk, emberi méltóságuk, vagy megsértették személyi szabadságukat.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »