Az orosz-ukrán háború, a gázai háború, a gazdasági témák, az egységes piac és az adórendszerek harmonizálása voltak a EU-csúcs fő témái Robert Fico szlovák kormányfő elmondása szerint. Elárulta, hogy az ukrajnai helyzet tekintetében kezd érvényesülni a realizmus az európai vezetők körében. Gáza kapcsán lemondta, saját véleménye szerint, látva a sajtóban megjelent felvételeket a helyzetről, a zsidók és az arabok között aligha lesz béke belátható időn belül. Gazdasági kérdésekben több alkalommal is a V4 fontosságát hangsúlyozta, a csoport ugyanis kulcsfontosságú kérdésekben mutatott egységet.
Fico elmondta, hogy sok szó esett egy friss felmérésről, amely arra mutatott rá (50 nappal az EP-választások előtt), hogy az európai polgárok körében a béke vált kiemelkedő prioritássá. Arról is beszámolt, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is felszólalt, és felrótta Európának, hogy nem az ígért mennyiségben érkeznek Ukrajnába a fegyverek, majd újabb fegyvereket kért emelkedett hangnemben az európaiaktól.
Utánanéztünk az illető felmérésnek, az Eurobarometer nagymintájú felméréséről van szó, ami szerint az EU-nak leginkább a béke megteremtésében kellene szerepet vállalnia. Egészen pontosan a megkérdezettek 47 százaléka szerint a béke ott van a két legfontosabb elvárás között.
A második helyen messze lemaradva a demokrácia védelme állt 33 százalékkal, majd az emberi jogok védelme az EU-ban és a világon (24 százalék) és a szólásszabadság (21 százalék) következett. A jogállamiság csak az ötödik (a megkérdezettek 20 százaléka választotta)
A háborúkon kívül a legnagyobb téma az EU gazdasági fellendítését célzó reform volt, ami az egységes piacot mélyítené el. A szlovák kormányfő elmondta, hogy a nagy nyugati tagállamok megpróbáltak olyan szókapcsolatokat becsempészni a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába, amelyek a közép-kelet-európai országoknak nem volt érdekük.
Ilyen volt az adóharmonizáció kérdése (, ami a gyakorlatban a adóunió felé tett lépés lett volna). Fico hangsúlyozta, hogy az adópolitika a tagállamok kizárólagos hatásköre, és ezért az adóharmonizációt elutasítja:
„El kell ismernem, hogy több tagállam nyomást fejtett ki afokozatos adóharmonizáció megvalósítása felé a jövedelem adó tekintetében. A szuverenitás megőrzése egy ilyen kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésben azonban számunkra alapvető”
mondta. (Megjegyezzük, hogy a jövedelemadó harmonizációja azt jelentené, hogy azok a tagállamok, akik alacsony jövedelemadó-kulccsal képesek tőket bevonzani, elvesztenék ezt az előnyüket. Magyarul: a nagy tagállamok a közép-keleti tagállamok rovására akarták saját versenyképességüket javítani.)
Fico elmondta, hogy az adóharmonizáció felé ható nyomást a V4-nek sikerült elhárítania, ami szerinte ismét megmutatta, hogy számos olyan téma van, ahol a visegrádi országok egységesek.
Szintén a V4 sikere volt az is, hogy bekerült a zárónyilatkozatba a kettős minőségű termékek ügye. Ez a téma 2016-2017-ben kapott utoljára nagy szerepet. A kiváltó oka az volt, hogy kiderült, hogy ugyanattól a gyártótól, ugyanazon márkanév alatt, névleg ugyanazt a terméket (mosószert, élelmiszert) egyes országokban (jellemzően a közép-keleti országokban) rosszabb minőséggel forgalmazzák a gyártók.
„Ezért arra kértem az Európai Tanács elnökét, hogy a kettős minőségű élelmiszerek kérdésére különös figyelmet szenteljen. Nem engedhetjük meg, hogy az EU belső piacán kettős normák működjenek.”
mondta Fico, hozzátéve, hogy a kettős minőség kapcsán a tisztességtelen üzleti gyakorlattal is foglalkozni kell. Kiemelte, hogy e tekintetben Szlovákia kezdeményezte a meglévő jogszabályok módosítását vagy kibővítését úgy, hogy adott esetben a kettős minőség gyakorlatát az adott tagállam pénzbírsággal nyújthassa, akár a vétkes cég éves forgalmának 4 százalékának megfelelő összeggel.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
