Feszültség: Matolcsy György közepesre értékelte a magyar válságkezelést, felsorolta, mit csinált rosszul a kormány

Véleménycikk jelent meg Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzet oldalán, amelyben értékelte a 2020-as év magyar válságkezelését. A jegybankelnök bemutatta, miként sikerült a kormánynak a „2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet” kezelése, illetve felsorolta a gazdasági válságkezelés eredményeit és kudarcait.

Szerinte

a teljesítmény közepesre sikerült.

Matolcsy cikkének elején adatokat hozott, mint írja, 

2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest. De még ezzel az eredménnyel is visszacsúsztunk a fejlettségi sor 20. helyéről a 21. helyre, mert a régió többi országa nagyobbat lépett előre, mint Magyarország. Lengyelország fejlettsége 3,6 százalékponttal, az EU átlagának 76,4 százalékára nőtt, amivel visszaelőzött minket. Csehország 1,3 százalékpontos növekedéssel az EU-átlag 94,5 százalékára emelkedett, ezzel megelőzte Olaszországot. Románia több mint 2 százalékpontos növekedéssel megelőzte az 1,4 százalékpontot előrelépő Szlovákiát.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is írt, hogy „összességében a magyar válságkezelés az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet. Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést (!) mondhattuk a magunkénak”.

Matolcsy György írásának egy pontján felteszi a kérdést: Milyen eredmények és kudarcok állnak a válságkezelés adatai mögött? Ezután pedig felsorolja a pozitív és negatív döntéseket, intézkedéseket.

Szerinte a pozitív oldalra, az eredmények közé ezek tartoznak:

  • Időben meghozott, határozott pénzügyi döntések
  • A korábbi sikeres pénzügyi reformok
  • Üzleti és társadalmi bizalom
  • Hírdetés

  • A foglalkoztatási szint fenntartása
  • A külföldi tőkevonzás sikere
  • A kudarcokról szólva Matolcsy az alábbiakat sorolta fel:

  • Az állami beruházások lassú beindítása
  • A lakásépítés bizonytalanságai
  • Az egészségügy elmaradt reformjának hatása
  • A digitális átállás hiánya
  • A versenyképességi reformok elmaradása
  • A teljes elemzés itt olvasható.
  • Az egyes pontok részletes indoklását és a teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

    Mint megírtuk, mintegy tíz év után, június 22-én 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.

    Az is kiderült, hogy Matolcsyék pedig még magas inflációt, valamint 4 százalék feletti áremelkedést várnak az egész évre. „Ha nem tudnánk megfékezni az inflációt, akkor mindenki rosszul járna, a megtakarítók, a beruházók, a nyugdíjasok” – fogalmazott a jegybankelnök.

    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként nemrégiben egy kormányinfón ismerte el, hogy véleménykülönbség van a kormány és a jegybank között, ugyanakkor szerinte ez a világ más országaiban is fennáll a kormányok és jegybankok között.

     


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »