Augusztus 18-án a Szentatya a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt imádkozta el az Úrangyala imádságot. A vasárnapi mise evangéliuma alapján arról elmélkedett, hogy csodálattal és hálával kell magunkhoz vennünk az eucharisztiát, a mennyei kenyeret, melyet örökre szóló ajándékként kaptunk Jézustól.
Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot!
Ma az evangélium arról a Jézusról beszél, aki egyszerűen kijelenti: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér” (Jn 6,51). A tömeg előtt Isten Fia a leghétköznapibb, mindennapi étellel azonosítja magát. A hallgatók közül néhányan vitatkozni kezdenek (vö. Jn 6,52): hogyan adhatja Jézus saját testét eledelül nekünk? Ma mi is feltesszük ezt a kérdést, de csodálkozva és hálával. Íme, két magatartásforma, amelyen érdemes elgondolkodnunk.
Az első a csodálkozás, mert Jézus szavai meglepnek bennünket. A mennyei kenyér minden várakozást felülmúló ajándék. Akik nem értik Jézus stílusát, gyanakvóak maradnak: lehetetlennek, sőt embertelennek tűnik egy embernek a húsát enni és a vérét inni (vö. Jn 6,54). A hús és a vér viszont a Megváltó embersége, az ő élete, melyet táplálékul ajánl fel a mi életünknek.
És ez elvezet bennünket a második magatartásformához, a hálához, mert ott ismerjük fel Jézust, ahol értünk és velünk jelenvalóvá teszi magát. „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne” (vö. Jn 6,56). Krisztus, aki valódi ember, jól tudja, hogy ennünk kell ahhoz, hogy éljünk. De azt is tudja, hogy ez nem elég. Miután megszaporította a földi kenyeret (vö. Jn 6,1–14), még nagyobb ajándékot készít: ő maga válik valódi táplálékká és valódi itallá (vö. Jn 6,55). Köszönjük, Urunk Jézus! Szívből mondhatjuk: köszönjük, köszönjük!
Az Atyától származó mennyei kenyér az értünk testté lett Fiú. Ez az eledel több mint szükséges számunkra, mert csillapítja éhségünket a reményre, az igazságra, az üdvösségre, melyet ha nem is a gyomrunkban, de a szívünkben mindannyian érzünk.
Milyen időszerű az evangélium igéje! Miközben a nyomorúság, az igazságtalanság és az erőszak megfosztja az embereket mindennapi kenyerüktől, Jézus gondoskodik legnagyobb szükségünkről: megment bennünket azáltal, hogy táplálja életünket az övével, örökre. Neki köszönhetően közösségben élhetünk Istennel és egymással. Az élő és igaz kenyér tehát nem valami varázserejű dolog, mely egy csapásra megold minden problémát, hanem Krisztusnak a teste, aki reményt ad a szegényeknek, és legyőzi a kárukra tivornyázók gőgjét.
Kérdezzük meg tehát magunktól: éhezem-e és szomjazom-e az üdvösséget, nemcsak a magamét, hanem összes fivérem és nővérem üdvösségét? Amikor magamhoz veszem az eucharisztiát, mely az irgalmasság csodája, képes vagyok-e elcsodálkozni az értünk meghalt és feltámadt Úr testének színe előtt?
Imádkozzunk együtt Szűz Máriához, hogy segítsen felismerni a mennyei ajándékot a kenyér jelében!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Ma a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Uvirában boldoggá avatták Luigi Carrara, Giovanni Didoné és Vittorio Faccin olasz xaveriánus misszionáriusokat, valamint Albert Joubert kongói áldozópapot. 1964. november 28-án ölték meg őket abban az országban. Vértanúhaláluk az Úrért és testvéreikért adott életük megkoronázása volt. Életpéldájuk és közbenjárásuk segítse elő a megbékélés és a béke útjait a kongói nép javára. Tapsoljuk meg az új boldogokat!
Továbbra is imádkozzunk azért, hogy megnyíljanak a béke útjai a Közel-Keleten – Palesztinában, Izraelben –, valamint a meggyötört Ukrajnában, Mianmarban és minden háborús övezetben, a párbeszédre és a tárgyalásra törekedve, erőszakos akciók és reakciók mellőzésével.
Köszöntelek mindnyájatokat, kedves római hívek, Olaszországból és különféle országokból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a brazíliai São Paulo államból érkezetteket, valamint a Szent Erzsébet nővéreket.
Üdvözletemet és áldásomat küldöm a lengyelországi Piekary Śląskie Mária-kegyhelyen összegyűlt nőknek és lányoknak, és bátorítom őket, hogy örömteli tanúságot tegyenek az evangéliumról családjuk körében és a társadalomban. És üdvözlöm a Szeplőtlen Szűzanya-plébániához tartozó fiatalokat is.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
