Európai nacionalista pártok nyomában, XII. rész: Görögország – parlamenti pártok

Európai nacionalista pártok nyomában, XII. rész: Görögország – parlamenti pártok

Az előzőekben megismerkedhettünk az Arany Hajnallal, mely pártot a ZOG sikeresen bedarált, de ma sincsenek a görög hazafiak képviselet nélkül az országgyűlésben, igaz, egyik formáció sem hozza az Arany Hajnal radikalizmusát.

A görög parlamentben jelenleg három(!) nacionalista párt is található: a Görög Megoldás, a Spártaiak, valamint a Győzelem (NIKI). A három párt összesen 29 képviselőt delegált a 300 fős parlamentbe. Egyébként baloldali pártból is több van az országgyűlésben, a marxista-leninista Görög Kommunista Pártnak önmagában 21 képviselője ül a hellén parlamentben.

A mai részben a görög parlamenti képviselettel rendelkező formációkat tekintjük át, míg legközelebb jönnek azok, akik azon serénykednek, hogy ők is bent lehessenek az országgyűlésben.

Görög Megoldás – Ellinikí Lysi (EL)

A pártot Kyriakos Velopoulos alapította 2016-ban, ő korábban a Népi Ortodox Gyűlés (LAOS) politikusa volt. Ideológiailag ultranacionalistának és szélsőjobboldalinak írják le, amelyik vallási alapokon is nyugszik. A párt a görög országgyűlésbe először 2019-ben jutott be 3,7%-ot szerezve, majd 2023-ban 4,44%-kal 12 mandátumot szerzett. Az EP-ben egy képviselővel vannak jelen, ahol az Európai Konzervatívok és Reformereknek (ECR) a tagjai. A párt az EU-val kapcsolatban szkeptikus.

Velopoulos kijelentette, hogy szeretné becsatornázni az Arany Hajnal szavazóit, kivéve persze a "nagyon nácikat", valamint azt, hogy "ha ő lenne az erkölcsi eszköze annak, hogy pártja kiirtsa a nácikat Görögországból, büszke lenne." 2024. áprilisában a pártot 10%-ra mérik.

A párt az illegális bevándorlás elleni fellépést helyezi előtérbe. Az EL szerint a görög-török határon elektromos kerítést kellene felállítani, a betolakodókat lakatlan szigetekre kell szállítani, amíg ki nem toloncolják őket. A párt kezdeményezi a Görögországban lévő NGO-k betiltását, ugyanis álláspontjuk szerint ezek embercsempészettel foglalkozó cégek.

A párt ellenzi a preszpi megállapodást és a Macedónia szó használatát a szomszédos Észak-Macedónia nevében. A Görög Megoldás támogatja a kizárólagos gazdasági övezet hirdetését és Görögország ásványkincseinek nehézipar számára történő kiaknázását. Támogatja az oktatási és egészségügyi rendszer átalakítását is. A párt a Görög Egyház számára kedvező álláspontokat támogat, illetve támogatják a halálbüntetés visszaállítását.

A párt támogatását fejezi ki a gazdasági nacionalizmus mellett. A Görög Megoldás baráti kapcsolatokra törekszik Kínával, Indiával és Oroszországgal azáltal, hogy oroszbarát álláspontot képvisel, miközben szkeptikus az Egyesült Államokkal való fokozott védelmi együttműködéssel kapcsolatban.

A Görög Megoldás Izrael-párti álláspontot képvisel, az erős Palesztina-Törökország kapcsolatokra hivatkozva. Ahogy a párt elnöke fogalmazott: "békére van szükség a két fél között, történelmileg azonban Izraelnek van igaza."

Velopoulos sajnálatosnak nevezte, hogy a zsidók a jeruzsálemi Templom-hegyen nem tudnak imádkozni, mert ott a muszlimok Sziklamecsete áll. Szóvá tette azt is, hogy nem csak palesztin gyerekek haltak meg a háborúban, hanem zsidók is. Persze az arányokról már nem beszélt…

Velopoulos csodálatát fejezte ki Orbán Viktor és a Fidesz kormányzása iránt, különös tekintettel az ország gazdaság- és migrációs politikájára.

Spártaiak – Spartiátes

A Spártaiakat 2017-ben alapította Vasilis Stigas, aki azóta is a párt elnöke. A 2023-as parlamenti választáson 4,68%-ot kaptak (244 000 szavazat), amivel 12 képviselőt delegálhattak a görög országgyűlésbe, ezzel az ötödik legerősebb párt lett Görögországban. Stigas parlamentben tartott első beszédében elhatárolta magát a fasizmustól és a nemzetiszocializmustól is, s önmagát és pártját nacionalistaként határozta meg.

A 2023-as választások előtt Ilias Kasidiaris pártját, melynek neve a Nemzeti Párt – Hellének, a választási bizottság eltiltotta a megmérettetésen való részvételtől. Kasidiaris a nemzetiszocialista Arany Hajnal egyik vezetője volt, akit bűnszervezet létrehozásának vádjával börtönbe csukatott a ZOG. Kasidiaris a börtönből felszólította híveit, hogy támogassák a választásokon a Spártaiakat. A Spártaiak listáján legalább 10 fő szerepelt, akik Kasidiarishoz kötődtek.

A választások után a Spártaiaknál belső válság alakult ki. Stigas elnök kizárt 3 képviselőt a frakcióból, mivel azok "a frakciótól függetlenül, önkényesen cselekedtek". A belső feszültségek konkrét oka az volt, hogy több képviselő bement a börtönben lévő Ilias Kasidiarishoz, aki utasításokat adott a képviselőknek, valamint több képviselő is támogatta, hogy Kasidirais legyen az athéni polgármesterjelöltjük.

A kizárás következményeként Sitgásnak sikerült szembekerülnie mind a 11 képviselőtársával, akik nyíltan kiálltak Kasidiaris mellett. A kizárásokat végül Sitgas félreértésekre hivatkozva visszavonta.

A párt önmagát nacionalista és konzervatív jobboldali formációként jellemzi, akik a "haza, vallás, család" és a józan görög nacionalizmus támogatóiként írják le hitvallásukat. A "spártaiak" úgy vélik, hogy a hellenizmus hagyományai hiányoznak a mai közéletből, és úgy írják le magukat, mint "a vaskar és az igazi védőbástya, amely megállítja Görögország és a görögök hanyatlását és kiárusítását".

A Spártaiak szerint az egyik legnagyobb veszély Görögországra a demográfiai problémák, ezért az abortuszok betiltását és a fiatal családok támogatását hirdeti.

Hírdetés

A párt euroszkeptikus, de nem törekszik arra, hogy Görögország kilépjen az EU-ból, helyette a tagok nagyobb szuverenitását, az alá-fölérendeltségi viszonyok megszüntetését kívánnák elérni.

A párt – szemben a korábbi Arany Hajnallal – Izraellel szemben kifejezetten barátságos hangnemet képvisel. Elítélte a Hamász támadását és bírálja Törökországot, amiért az szerinte támogatja a Hamászt.

Idén áprilisban a Spártaiakat 2%-ra mérték.

Demokratikus Hazafias Mozgalom "Győzelem" – Patriókién-Kratiín "NIKI"

A párt erősen etnocentrikus megközelítést alkalmaz a demográfiai kihívások kezelésében, a határok lezárását hirdeti, és nacionalista retorikát alkalmaz a családi értékeket illetően. A görög ortodox egyház papjaihoz kötődik. Ezenkívül a párt támogatja az LMBTQP-ellenes nézeteket. Az oltásokkal kapcsolatban szkeptikus álláspontot fogalmazott meg a Covid-19 járvány idején. Szintén ellenzik az abortuszok görögországi törvényességét.

A pártot Dimitris Natsios közoktatási tanár és teológus alapította 2019. június 17-én Szalonikiben, a preszpai megállapodás aláírása után, egy hónappal a 2019-es parlamenti választás előtt, amelyen nem vett részt. A 2023. júniusi választáson 192 154 szavazatot, azaz 3,7%-ot gyűjtött be, és 10 mandátummal bejutott a görög parlamentbe. Észak-Görögországban és különösen Macedóniában gyűjtötte a legtöbb szavazatot.

A NIKI állítólag támogatást kapott az Athos-hegy kolostoraitól,illetve más ortodox testvériségektől, ám az egyház tagadta, hogy híveit a pártra való szavazásokra buzdította, illetve, hogy a "háttérben" az egyház irányítja a pártot.

A párt alapszabályzata szerint nem vesznek fel volt politikusokat, kormánytisztviselőket, mivel ezek köztudottan korrumpált elemek; ahogy nem vesznek fel a pártba szabadkőműveseket sem. Ezzel összhangban a párt követeli a közpénzek pazarlásával és az államadósság növelésével vádolt kormányokban részt vevő politikusok igazságszolgáltatási felelősségre vonását, valamint az újraválasztási jog korlátozását.

A párt hivatkozik a görög nemzet sajátosságaira, mint például a nyelvre, a történelemre és a hagyományokra, miközben különös hangsúlyt fektet az oktatásra, kritizálja az iskolai könyvek bizonyos tartalmát, és fenntartásokkal kezeli az újak írását.  Ahogy fogalmaznak: "A kultúra célja az erényes életmód ápolása és népszerűsítése a polgárok körében, történelmünk élő ismerete és a jó példák kiemelése révén, valamint a "görög Hollywood" megteremtése." Dimitris felszólalt a görög parlamentben az ellen is, hogy a Netflix sorozata, mely Nagy Sándorról készült, a makedón hódítót buzinak állítja be.

Erősen ellenzi az abortuszt és az iskolai szexuális nevelést. Negatív álláspontot képvisel a szodomitákkal, azok házasságával és az azonos neműek örökbefogadásával szemben.

Idén februárban egy tüntetésen így nyilatkozott a párt vezetője: "Sajnálatos módon a woke program is elérte Görögországot, és ez magában foglalja a homoszexuálisok házasságát. Görögország egy ortodox keresztény állam, és hagyományaink nem engedik ezt. (…) Egyféle házasságot ismerünk és tisztelünk: az ortodox keresztény nászt. Alkotmányunk sem teszi ezt lehetővé, így ez a törvényjavaslat alkotmányba ütköző és szembemegy Krisztusba vetett hitünkkel"

A külpolitikában egy új doktrínát hirdetnek, amely szerint "a romanizmus tudata, a bizánci birodalmi örökség, az ortodox egyesítő karakter, amely nem a hódító-meghódított, hanem a hitben való testvérülés logikája, táplálhatja a stabilitás nemzetközi központját, és egyensúlyt teremthet a Balkán-félszigeten, amire sokan vágynak."

A perszpai megállapodást, melyet Görögország és Észak-Macedónia kötött, teljes mértékben elutasítja. Ellenzi, hogy Görögország segítséget nyújtson Ukrajnának, helyette a békét szorgalmazzák.

Görögország Törökországgal való kapcsolatát illetően a párt azzal érvel, hogy mivel Törökország agresszíven lép fel, Görögországnak erőszakkal kell válaszolnia. A pártot 2024. áprilisában 4%-ra mérték.

KG

A sorozat korábbi részei:

Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország

Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD

Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)

Európai nacionalista pártok, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások

"Auschwitz nem más, mint a lengyel Disneyland" – Európai nacionalista pártok nyomában, V. rész: Málta

Európai nacionalista pártok nyomában, VI. rész: a balti államok

Európai nacionalista pártok nyomában, VII./1.: Bulgária

Európai nacionalista pártok nyomában, VII./2.: Bulgária

Európai nacionalista pártok nyomában, VIII. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: AUR, SOS Romania

Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta

– Európai nacionalista pártok nyomában, X. rész: Ciprus

Európai nacionalista pártok nyomában, XI. rész: Görögország, Arany Hajnal


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »