Doktorok a politikában (A múlt hét)

A doktori cím megszerzése azért vált nálunk igazán hasznossá, mert annak birtoklása anyagi hasznot is jelent. Ennek következtében a komoly hagyományos és tudományos egyetemek mellett megjelentek a diplomagyárak, amelyek ontották a(z) (ál)doktori diplomákat. És persze üzleti alapon jelentkeztek azok is, akik jó pénzért vállalták doktori dolgozatok összeeszkábálását is. 20–30 évvel ezelőtt még nem voltak olyan számítógépes programok, alkalmazások, amelyek segítségével be lehetett bizonyítani, hogy valaki csak úgy, lezserül összeollózta szakdolgozatát. Most már sajnos vannak ilyen lehetőségek, így a dolgozatíróknak is jó lenne modernizálódni, hogy ne lehessen kimutatni, hogy mit honnan koppintottak. Különben az interneten annyi információ található és olyan sok okos osztja az észt bármilyen témában, hogy aki netán doktorálni akar valamiből, simán meg tudja tenni, elég, ha csak szétnéz a neten.

Egy idő után sok magas pozícióba került politikusról kiderült, hogy ilyesfajta, hamisan szerzett diplomákkal „dicsekedhet”. Gabriel Oprea egykori ideiglenes miniszterelnöktől (aki volt belügy-, és hadügyminiszter, de prefektus is), visszavonták doktori címét plágium miatt. Másik korábbi miniszterelnökünk, Mihai Tudose (aki a székelyeket is kitűzte volna zászlóik mellé) kb. ötven oldalt másolt dolgozatában. Bánatában pert is indított saját doktori címéről való lemondásáért (!), de vesztett. Ezután azt visszavonták.

Most legújabban az okozott botrányt, hogy legfrissebb kormányunk oszlopos tagját, Florin Roman (kutatási innovációs, és digitalizálásért felelős) minisztert szintén másolással gyanúsították. Alig mondott le, és már jött is a következő skandallum, mert már miniszterelnökünkről, Nicolae Ciucăról is azt állítják, hogy 138 oldalas doktori disszertációjából 42 oldalt másolt, és ezért 85–170 ezer lej bérpótlékot zsebelhetett be. Iohannis 2014-ben, amikor a szintén plágiummal vádolt Victor Ponta ellen küzdött az elnökségért, még azt mondta: „Bárhol a világon, ha egy politikust azon kapnak, hogy csak három sort is másolt, kénytelen visszavonulni a politikából”. (Különben Pontától is megvonták a doktori címet.) Mostanra elnökünk megszelídült, mert bár szövegelt egyet a politikai integritásról és a plágium jelenségének visszaveréséről, de csak azt mondta, hogy jó lenne, ha tisztázná magát a miniszterelnök. Ciucă azt állítja, hogy doktorátusa saját kutatásának és tapasztalatainak eredménye és megfelel a korábbi törvényi elvárásoknak. Ráadásul olyan komoly dolgokkal foglakozott, mint a legitim nemzetközi katonai akciók és a román hadsereg stratégiai akciói, multinacionális műveletekben.

Hírdetés

Most, mikor az oroszok már a spájzban vannak – és nem lehet tudni, hogy onnan Ukrajnába lépnek-e ki vagy hozzánk be –, kár lenne a katonai dolgokban szakértő Ciucăt leváltani.

Különben is semmi garancia arra, hogy bármelyik, doktori címmel bíró miniszterelnökről nem derül-e ki záros határidőn belül, hogy összemásolta szakdolgozatát.

A mostaniakhoz hasonló diplomabotrányok elkerülése végett az elkövetkezendőkben lehet arra kellene inkább ügyelni, hogy a miniszterelnöki és miniszteri kinevezések egyetlen kritériuma az legyen, hogy a jelölt ne rendelkezzen semmiféle doktori címmel.

Különben az egész világon vannak olyan (és nem akármilyen) politikusok, akiket szintén vádoltak plágiummal. A CNN tíz ismert politikust vádolt ezzel 2016-ban. Közülük csak hármat említek. Schmitt Pál (magyar olimpiai bajnok és köztársasági elnök) plágiumbotránya miatt lemondott tisztségéről. De vádolták a mostani amerikai elnököt, Joe Bident is azzal, hogy 1987-ben egy angol munkáspárti politikus négy hónappal korábbi beszédét mondta el sajátjaként. Vladimir Putyint meg azzal, hogy 2006-ban disszertációjában 20 oldalból 16-ot a Pittsburgi Egyetem egy 20 évvel korábbi dolgozatából vette. Ettől függetlenül mindketten sokra vitték. El sem lehetne képzelni a mai világot, ha a két illusztris politikust kipenderítik a politikából. Vajon kik állnának a világ két nagyhatalmának élén és néznének farkasszemet egymással?


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »