Zuzana Čaputová államfő a Markíza Na telo című politikai műsorában beszélt az orosz-ukrán háborúról és Szlovákia álláspontjáról a konfliktus kapcsán. Az államfő szerint van még hova erősíteni az oroszellenes szankciókat, Szlovákia orosz diplomatákat utasíthat ki, és úgy véli, hogy Szlovákia nélkülözni tudná az orosz gázt, kőolajat és nukleáris fűtőelemeket. Elképzelése is van, honnan lehetne pótolni az orosz energiehordozókat.
Azt Čaputová is elismerte, hogy a harmadik világháború kitörésével fenyegetne, ha a NATO beavatkozna az orosz-ukrán háborúba. Azt azonban nem fogadta el, hogy ne küldjön Szlovákia katonai ellátmányt és muníciót. Állítása szerint “ha csak humanitárius segítséget küldenénk, sokkal több lenne a civil áldozat”.
“Nem egy agresszornak, hanem annak az oldalnak segítünk, aki védekezni kényszerült”
fogalmazott.
Mint mondta, az Ukrajna által szorgalmazott repüléstilalmi zóna létrehozása Ukrajna felett nem elképzelhető, mert az azt jelentené, hogy a NATO 30 tagállama csatlakozna a konfliktushoz.
“Hadviselő féllé válnánk (…). Ezt a NATO nem akarja megengedni, nem engedheti meg”
mondta. Azt viszont nem cáfolta, hogy Szlovákia átadná MiG-29-eseit Ukrajnának (korábban ezt a lehetőséget Jaroslav Naď védelmi miniszter álhírnek nevezte), mint fogalmazott: ez még nyitott kérdés. (Ebből is látni, hogy napok, akár órák alatt is változhatnak a dolgok – a szerk.)
Elmondása szerint az oroszok elleni szankciók példanélküliek és nagyon “masszívak”, ugyanakkor van még hova szigorítani őket, például a szankciós listán szereplő oroszok családtagjaira is ki lehet terjeszteni a büntetéseket, és a többi orosz bankot is le lehet választani a SWIFT-rendszerről.
Mi azért hozzátesszük, hogy több mint 300 orosz bank tagja a nemzetközi fizetőrendszernek, ezek leválasztása automatikusan az orosz energiaszállítások leállását vonná maga után, és az áru- és pénzpiacok is megéreznék a hullámait. Egyébiránt, Oroszország például Fehéroroszországon keresztül még hozzájuthat bevételeinek igen jelentős részéhez.
Szlovákia megoldhatja orosz gáz nélkül?
Arra a kérdésre, hogy Szlovákia megengedheti-e magának, hogy a szankciók részeként lemondjon az orosz energiahordozókról (földgáz, kőolaj, nukleáris tüzelőanyagok) azt válaszolta, hogy “szakértőkkel való konzultáció után úgy véli, hogy igen”.
“Nagyjából egy vére elegendő tartalékaink vannak”
mondta Čaputová, majd vérbeli balliberális-globalistához hűen arról beszélt, hogy az országoknak az energiahordozók pótlásánál nem egyéni, hanem az EU közös fellépésére van szüksége.
“Ez jó hír, mert jobb áralkut lehet elérni a világpiacon. (…) Már régóta szó van az orosz energiaellátástól való függetlenedésről, amit a mostani események csak felgyorsítottak, méghozzá két okból: egy olyan beszállítót látunk, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot (…), és egyúttal azzal, hogy fizetünk neki az energiahordozókért, azzal tulajdonképpen a háborút finanszírozzuk”
fogalmazott. Elmondta, hogy a cseppfolyósított gázt is közös uniós keretek között vásárolná meg Szlovákia, állítása szerint a Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter által nemrég bezengett, Szlovákia részére érkező amerikai tartályhajó-szállítmány is ilyen.
Azt elismerte, hogy az átállás nem egy nap alatt történik, de erre fel kell készülni.
Nem egészen…
A fentiekhez ugyanakkor kénytelenek vagyunk hozzáfűzni néhány dolgot. Például azt, hogy a legutóbbi hírek szerint nincs egy évre elegendő tartalékunk mindenből. Kőolajból 90 napra elegendő tartalékkal rendelkezünk, illetve a magyar MOL biztosíthat mennyiségeket az Adria-vezetékből szükség esetén. A földgáz-tárolók 30 százalékra apadtak le, ezeket őszre ismét fel kéne tölteni a tavaszi-nyári fogyasztáson túl. Az egyetlen, amiből tényleg van egy évre elegendő tartalék, az a nukleáris fűtőanyag.
Másodszor, a szankciók kereteiben volt szó az orosz energia nélkülözéséről, ami egy rövidtávú kihívás. Čaputová erre LNG-importot emlegetett közös uniós vásárlással, ami viszont nem oldható meg rövid távon.
Részben azért, mert a szakértők szerint nincs annyi LNG-kibocsátás ma a világon, hogy pótolni tudja Európa orosz gázigényét. Részben azért, mert ha lenne is elég kibocsátás, nincs kiépítve a megfelelő kapacitású infrastruktúra a fogadásához. Az LNG fogadásához terminálokra és új EU-n belüli gázvezetékekre van szükség.
Nem mellesleg pedig az EU közös beszerzéspolitikája már a vakcinák esetén sem volt épp megbízható és gördülékeny. Arról pedig a műsorban nagyon kevés szó esett, hogy az LNG jóval drágább az orosz gáznál.
A Čaputovának feltett kérdés aktuális dilemmákra kérdezett rá, ő pedig csak egy hosszú távon megvalósítható megoldással reagált.
A kettős beszédnek nem csak ezt az egy példáját hallhattuk. Miután az államfő is teljes mellszélességgel kiált Ukrajna gyorsított uniós tagfelvétele mellett, ma már csak “politikai gesztusként” említette a dolgot, és elismerte, hogy nem lát esélyt arra, hogy Ukrajna 3 éven belül az EU vagy a NATO tagja legyen.
A teljes beszélgetés alább hallgatható meg:
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
