„Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, amelynek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád.” (Zsolt 32, 9)
Olyan szép Isten biztatása, bátorítása ugyanebben a zsoltárban: „Bölccsé teszlek, és megtanítlak téged az útra, amelyen járj: szemeimmel tanácsollak téged.” (Zsolt 32,8)
Akarok-e tanulni Istentől? Vagy inkább megyek a saját látásom után, cselekszem az elképzelésem és álmaim szerint? Milyen úton jártam, milyen kanyarokat tettem meg, mennyit tévesztettem életem során? Hányszor tértem le az útról? Arról az útról, amiről pedig tudtam, hogy az az Isten szerinti egyenes út…
Ó, de sokszor vagyunk az életben oktalanul makacsok! És nem csupán gyermekkorban! Makacs voltam, engedetlen, mint egy buta, nagyfülű öszvér én magam is. Keményen megfizettem minden engedetlenségemért.
Na és te, kedves Olvasóm? Próbálj meg visszalapozni életed naptárában. Mit találsz? Csupa jó, sikeres életed volt, mert engedelmesen figyelted Isten tanítását, követted tanácsát, parancsát? Ha igen, akkor te egy nagy szent vagy! Ha nem, ha te is bukdácsoltál, ha neked is voltak veszélyes útkanyarok az életedben, akkor most figyelj az ige biztatására, üzenetére.
Nincs elveszve az életed! Ameddig élsz, lélegzel, képes vagy gondolkodni. Van mód és lehetőség tanulni Istentől. Ő nem dobott el, nem zárta le a bizonyítványodat! Legfeljebb azt írta be: „Sikertelen vizsgája miatt évismétlést kezdhet!”
Halleluja! Nem vagy elveszett! Kezdheted újra! Folytathatod az utat, tanulhatsz, ismételhetsz!
Figyelj, kérlek, halld meg a szíveddel is Isten üzenetét! „Bölccsé teszlek, és megtanítalak téged az útra, amelyen járj…” Isten felajánlja neked, a bukott diáknak, az utat tévesztett szomorú és reménytelen vándornak, hogyan mehetsz tovább, előre, sikerrel! Még van lehetőség, még kezdhetsz újat, másat. Ő megtanít!
Isten nem ítélő bíró, nem kegyetlen rendőrfőnök, Ő szerető szívű édes Atya. Aki a javadat akarja, aki rád vár, keres téged, utánad megy, figyelte és figyeli életedet. Nem akarja, hogy elvesszél! Örök élettel akar megajándékozni téged. Halld meg az Ő szavát, biztatását! „Szemeimmel tanácsollak téged.” (Zsolt 32,8/b)
Érted-e, felfogod-e az üzenetet? Isten arról biztosít, hogy életed útján Ő szemmel tart! Közeledben van, figyel, figyeli életedet, útaidat, döntéseidet, lépéseidet… Ott van, ahol te!
Hol vagy most, kedves Olvasóm? A reménytelenség, keserűség, depresszió mocsarában nyakig süllyedve?
Emeld fel tekinteted! Isten utánad ment, rád vár, arra vár, hogy végre figyelj rá… Nézz Istenre! Lásd meg az Ő szelíd, érted aggódó szerető szemeit, tekintetét!
Szemeivel akar tanácsolni, nem hagy el, csak nézz az Isten szemébe!
Gyermekkoromban elég volt, ha édesapám rámnézett, tudtam, mit üzen a nézése, a tekintete, mit sugároz felém a szeme.
A szerelmesek nem beszélnek sokszor, csak egymás szemébe néznek. A szemükkel, a tekintetükkel mondják egymásnak: „Szeretlek, kedves vagy nekem!”
Isten végtelen szerető Isten, az Ő szeretete féltékeny szeretet. Önmagáról mondja Isten: „…Én az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!” (2Móz 20,5)
Nem osztozik senkivel és semmiért, te az Övé vagy! Szemeivel fog tanácsolni utadon. Csak nézz Rá!
Meddig akarsz makacskodni, engedetlenkedni? Meddig kell „kantárt, zabolát” alkalmazni életedben? Nem a károdra, de az érdekedben, a védelmedre van a „gyeplő”. Azért, hogy ne kóborolj el, ne tévedezz olyan útra, ahol megsérülsz, megrabolnak és a pusztulásba kergetnek.
Meddig akarsz futni a veszedelem felé? Te nem vagy makacs öszvér! Isten Fia az Ő életét áldozta fel éretted, érettem. Nem alkuszik Isten a kísértővel. Néki te vagy a fontos!
Szemeivel tanácsol, csak figyelj Rá, szerető Atyádra, Istenre!
Oly sokszor botorkáltam reménytelenül, kétségbeesve. A porba néztem, csak a szürke nyomort láttam, és szívem remegett, nem láttalak Téged, Istenem. Visszatekintve életem hosszú útjára, most pedig látom, hogy Te mindig mellettem voltál. Nem hagytál magamra soha. Köszönöm.
Áldott légy azokért az örömökért, amikor tekintetem megláthatta szemeid jóságát, szeretetét. Köszönöm tanácsaidat, szemeid vígasztalását, biztatását, igédet, áldott szavadat. Kérlek, támogass az engedelmesség lelkével, erősíts Szentlelkeddel. Magasztalom szent neved. Ámen
(Morzsák 4., 2006)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
