Gábor – hívjuk így – tanár. Sok-sok éve és több ezer gyerek formálódott a keze alatt. Munkájával elégedettek, és ő is szereti végezni, és saját bevallása szerint tudja is. Saját gyerekeit mégis immár több mint három és fél éve csak felügyelt kapcsolattartáson láthatja, ahol fokozatosan távolodnak el tőle érzelmileg és válnak vele szemben bántalmazóvá az anya ellennevelése nyomán. Hogy jutott idáig? Kezdjük az elején!
Keresztény társkeresőn ismerte meg volt párját 2011 – ben. Nem hitte volna, hogy ott is ennyire szerencse kérdése az ismerkedés, mégis egy minőségi kínálatot várt volna.
Már a kapcsolatuk elején jöttek elő problémák, pl. vita alakult ki hitbéli kérdésben (lehet-e örök élete a keresztény hitet nem ismerőknek?) A hölgy rendkívül akaratos és agresszív volt az álláspontjában.
Nagyon hamar akart házasságot az exe. Néhány hónapon belül megvolt az eljegyzés,
viszont a nő kötelezővé akarta tenni, hogy a férfi (Gábor) tagja legyen annak a kisegyháznak, aminek akkori jövendőbelije is az.
Aztán a nő átköltözött Ukrajnából Magyarországra, és akkor ezek a gondok jó darabig megszűntek Gábornak.
2013-ban egy bortúrán volt Gábor, ahol is misebort mentek venni. Ekkor már megszületett a legnagyobb gyerek. Váratlanul kapta az sms-t, hogy a felesége a gyermekkel meglépett Kárpátaljára, és Gábor ne is keresse őket. Bő tíz napjába került a férfinek, hogy meggyőzze az asszonyt, ez nem így működik, jöjjön haza. Kiadatással kellett rábírni. Érthető indokot nem tudott tettére mondani a nő. Semmi különös történés nem történt előtte, Gábor ezért sem értette ezt a tettét.
Visszatért a hölgy, de megváltozott. Anyós is megjelent és segítség helyett (harmadik gyermekük született meg) dirigált, folyton irányítani akart. Annak KELLETT lennie, amit ő mondott.
A harmadik gyermek születése után a feleség átköltözött a másik szobába. Közben próbálták rendbehozni a kapcsolatukat, de az exének mindig közbejött valami és soha nem jelent meg a párterápián.
Aztán jött egy vita, egy apa-fia birkózás után. Az anyának ez nem tetszett, a fiú erre elkezdett pityeregni. Vigasztalásként gitározni akart az apja vele, ekkor derült ki, hogy a gitár sérült. Gábor nagyon vigyázott mindig a hangszereire. A feleség hárított rögtön, “ biztos a húgod volt“, majd lefektetés, altatás után higgadtan beszéltek erről. A feleség kb. 45 perc után beszaladt a szobájába, bezárta az ajtót és Gábor azt vette észre kis idő után, hogy éppen bújik ki az ablakon. Átmászott a kerítésen, felcsöngette a szomszédot, és kihívta a rendőrt.
A rendőr alaposan tájékozódott, aztán a feleség felé fordulva közölte, hogy ha még egyszer indokolatlanul hívja ki, őt fogja feljelenteni. Elgondolkodtató, hogy vajon, ha tényleg félt volna Gábortól az akkori felesége, mint bántalmazótól, akkor nem kellett volna ezek után elmenekülnie? Másnap az ex – noha állítólag rettegett a férjétől – elment vezetni tanulni, és a három gyereket az apjukkal hagyta. Ezután hazatért. Hihető, hogy félt Gábortól?
Bizonyos tünetek alapján valószínűsíthető, hogy Gábort nyugtatózta a volt felesége a tudta nélkül. A környezete szerint amíg együtt voltak, Gábor furcsa volt néha, pl. mondatokat nem fejezett be, és nem is tudta hirtelen, miről beszélgetnek; szédült, látása elködösödött stb.
Nem sokkal ezután Gábor délután lefeküdt aludni, mire felébredt, a párja elrabolta a gyerekeiket. A férfi attól félt, hogy az exe eltűnik örökre Ukrajnában.
Öt napig semmit nem tudott a családjáról. Közben bement a gyámügyre ahol az ott dolgozó hölgy a saját telefonjáról hívta fel az exet, hogy ne tegye ezt. Mást nem tehetett bírósági végzés hiányában. Ezt a nőt az ex később feljelentette.
Gábor innentől kezdve láthatta a gyerekeit.
Ekkor már megfogant a negyedik gyermekük is, de a magzat – az ex állítása szerint elhalálozott (amit azóta sem igazolt semmiféle kórházi dokumentummal). A magzat elhalását az ex különélésük után szűk 3 héttel közölte az apával. Gábor hiába kérte, hogy megadhassa a végtisztességet és elbúcsúzhasson tőle, ezt az exe megtagadta. A két fiú azóta úgy tudja, hogy az apjuk az oka a spontán vetélésnek. Telefonos kapcsolattartáson a fiúk pl. azt mondták az apjuknak, hogy „Pusztulj el, te rohadt gyilkos!“. Ezt négy és fél évesen! (A nagyobbik volt ekkora.) Egyértelmű, hogy a szájukba volt ez adva, hiszen egy ekkora gyerek még nem tudja mit jelent az, hogy elpusztulni és gyilkos.
De ekkor még normál kapcsolattartás volt, ilyen viselkedés csak telefonon történt, a kibontakozó ellennevelés még nem látszódott élő találkozókon. Gábor ekkor kezdett hangfelvételeket készíteni, amit minden hasonló helyzetben lévő szülőnek ajánl. Anyáknak is.
Jól hallható, hogy szinte repülnek érkezéskor az apja karjába a gyerekek (mindegyik), távozáskor viszont nagyon sírnak. Valószínűleg nem volt az apjuk bántalmazó, és egészséges, erős kötődése volt az apával a gyerekeknek. Egyszer az egyik fiú meg is jegyezte, hogy apával akar aludni, mert különben ki vigyáz rá (az apára)?
Amíg normál kapcsolattartás volt, nem tudott az anya érdemben ellennevelni, hiszen volt tere, ideje az apai szeretetnek érvényesülni. Csak aztán teljesen igazságtalanul Gábor meg lett vádolva gyermekbántalmazással. A két fiút ezután az anya az apa ellen tudta fordítani, igaz hosszú időbe tellett neki: évekbe. Az apát a gyerekek érzelmileg és tettlegesen is bántalmazták, vádolták, aminek semmi alapja nem volt. Ekkor már csak töredékidőt tudtak együtt tölteni a bírósági végzés szerint (kéthetente 2 órát), ezért tudott érvényesülni az anya ellennevelése.
2020 májusban jelentette fel Gábort az ex. A nyári kapcsolattartás idején történt, hogy a feljelentés után 3-4 hétel 3 hétig rábízta Gáborra a gyerekeket. Kétszer hívta fel a gyerekeit ezalatt. Mennyire aggódhatott értük? Mikor az állítólagos bántalmazóval voltak?
Ezután egy elfogult bírónőtől jött a határozat, hogy ezután kétheti két óra felügyelt kapcsolattartás engedélyezett az apának.
A felügyelt kapcsolattartás szörnyű. Olyan mint állatkertben kiállított állatnak lenni. Gábor semmi olyat nem tett, ami ezt indokolttá tenné. Félévenként ezt a GyeJó miért nem vizsgálta felül, hogy még szükséges-e? 36 hónapja tart ez az állapot.
Utóbbi egy évben kaptak okos telefont a gyerekek, a kapcsolattartás idejére is, és akkor kezdtek apa helyett mobilozni a gyerekek. Ebben az egy évben romlott meg a viszony köztük. Apa szereti őket, de az ellennevelés miatt sorozatosan érzelmileg bántalmazzák őt.
Szakértő előfordult, hogy úgy állapított meg adatokat az apáról, hogy nem is találkozott vele. Másik szakértő az egyik fiút kérdezte a bántalmazó apáról, mire az közölte, hogy „apa hozzávágott anyához egy lekvárosüveget“. A szakértő megkérdezte, hogy ezt látta-e a gyerek, mire a válasz: „nem, akkor épp aludtam, de biztosan megtörtént.“
Egyértelmű, hogy ezt az anya adta a szájába.
A környezettanulmány során teljes elfogultságot tapasztalt Gábor. Egyszer túlzsúfolt volt a konyhája, legközelebb nem volt ott elég szék. Egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat írtak bele. Okiratot hamisítottak, mintha aláírta volna Gábor a környezettanulmányt. Ugyanakkor a hamisított környezettanulmányt a bírónő továbbra is felhasználta.
Aztán: a bírónő nem vette figyelembe, hogy az apa keresete nincs akkora, hogy ki tudja fizetni az anya által követelt tartásdíjat. Visszamenőleg kell Gábornak emelt tartásdíjat fizetnie, ami 900000 Ft plusz megfizetését jelenti neki. Emiatt kellett a férfinak munkahelyet váltania.
Az exnek közben kiderült, hogy a jövedelme mindösszesen havi nettó 870000 Ft. Gábornak 130000 Ft jövedelme marad havonta.
Esetmenedzser az eljárás során csak a nőt hallgatta meg, Gábort nem, mégis így működött közre a tárgyalás során. Elfogultság lenne emögött?
Az ex szavahihetősége többszörösen megkérdőjeleződött, hivatalos nyilatkozatok esetén is, és magánúton is. Emailok alapján viszont könnyű őt lebuktatni.
Példa: amikor bejelentették a Covid miatti iskolalátogatási tilalmat, és az átállást az online oktatásra, az iskola igazgató küldött erről köremailt. Már azután, hogy az online oktatás életbelépett, egy napra az ex küldött egy üzenetet Gábornak, hogy a nagyobbik fiút nem tudja kapcsolattartásra elengedni, mivel annak be kell mennie az iskolába pályaorientációs napra. Ráadásul erre hivatkozva a két kisebbet sem akarta elengedni, pedig ők még óvodások voltak.
Másik példa: gyámügyi tárgyaláson a jegyzőkönyv aláírása előtt kérte Gábor, hogy azt had olvashassa el, ezért nyomtassák ki. Mivel ő 150000 ft-ot fizet gyerektartást, ezért meglepődve olvasta, hogy a jegyzőkönyvbe csak 120000 Ft van beírva. Ezt szóvá tette, mire a volt párja azt mondta: azért van így leírva, mert már csak pár hónapig fizeted. A valóságban akkor még 18 hónap volt hátra. (Gábor a 900000 Ft plusz terhet 30000 Ft-jával fizeti, ennek időtartama volt még akkor 18 hónap.)
Első félévben amúgy a fizetése 50% -át meghaladó volt a gyerektartás díja.
Másik esetben az anyuka azt közölte, hogy nem tudja a kislányt kapcsolattartásra vinni, mert egyik csoporttársa Covidos lett. Erre hivatkozva aztán anyuka a fiúkat sem vitte kapcsolattartásra, holott ők nyugodtan mehettek volna.
Gábor 23 éve kezdte a tanári pályát, mindenhol megfelelt, 16-18 év távlatában is írnak rá diákok. Szaköröket vezet, melyeken számosan vesznek részt, énakkara volt, 60 fővel. Nem tűnik bántalmazónak, sőt népszerű a gyerekek között. Mégis a bírónő felügyelt kapcsolattartást ítélt meg egy hamis vád alapján.
Azon a bizonyos kapcsolattartáson (a Covidos osztálytárs miatt otthon maradó kislányoson) a két GyeJós hölgy sem akart megjelenni, hiszen a gyerekeket az anyjuk nem engedte el, mire Gábor közölte, hogy a bírói ítélet mindenkire kötelező, ő ott lesz. Ekkor a felügyelő nők is megjelentek, egyikük elmondta, hogy az anya azt közölte telefonon vele, hogy a kislány elsírta magát, hogy a fiúk mehetnek apához, de ő nem, ezért inkább a fiúkat sem engedte el. „Tudja, mennyire szereti magát a lánya.“ – tette még hozzá. Bántalmazó az apa? Közben meg lett vádolva az apa, hogy a gyerekei utálnak hozzá járni. A kislány meg elsírta magát, hogy nem mehet…
Kapcsolattartás pótlás esetén történt, hogy a pótlást megítélték, de anya fellebbezett ellene. A fellebbezésben azt írta, hogy a gyermekeket egyedül neveli, majd alább, hogy az édesanyja velük él. Magának mond ellent.
Ugyanebben a fellebbezésben anyuka leírta, hogy a két fiút azért nem tudta elvinni, mert valakinek vigyáznia kellett a kislányra. Kérdés: ha az ex édesanyja otthon volt, akkor ő miért nem tudott vigyázni a kislányra?
Gábor ellenőrizte a Krétán, a gyerekei nem hiányoztak az iskolából az adott időben. Na most: ha a két fiút a forgalmas nagyvárosi úton egyedül engedte el az anya az iskolába, akkor az kiskorú veszélyeztetése. Ha viszont elkísérte őket, akkor a Covid miatt otthon maradt kislányt veszélyeztette – amennyiben nem volt rá, aki vigyázzon. Vagy mégis volt?
A törvényszéki határozat (másodfokú bíróság) megítélte a pótlást és azt, hogy ha az egyik gyermek nem mehet valamiért az apához, attól még a másik kettőt vinni kell. Ezt nem sokkal erre az elsőfokon ítélő bírónő keresztül húzta az ítéletével, hogy ha egyik gyermek akadályozva van, akkor a másik kettőt sem kell vinni az édesapához.
Ezt Gábor törvény és jogsértőnek vélelmezi.
Ezzel az ítélettel exe sokszor vissza is élt. 2023-ban a Mikulás ünnepet harmadszor tette tönkre így.
2023 nyarán pedig 12 hétig nem láthatta az apa a gyermekeit – pl. az anya a kisebbik fiúról azt írta, hogy skarlátos lett – kis időt megint ugrottunk a történetben. Apa igazolást is kapott róla, ezért nem valósult meg a kapcsolattartás. Viszont különös módon a beteg gyerek testvére három napra rá, vígan ment táborozni. Nem féltette az anya a többi gyereket, hogy a fiú megfertőzi őket? Vagy hazugság volt az egész? Csalt és hazudott az igazolást kiállító orvos is? Vajon mennyire etikus annak a gyermekorvosnak az eljárása, aki az apa tudta nélkül mindhárom gyermeknek beadta a Covid-oltást?
Nehezen érthető, az is, hogy az anya 8 hétre táborba küldi a gyerekeket, miközben az édesanyja otthon van? A 11 hetes nyári szünetből? Apához viszont nem mehettek.
Anya az orosz-ukrán háború kitörése után akarta Ukrajnába vinni a gyerekeket. Igaz, Kárpátaljára, de orosz drónokat ott is láttak, és Ukrajna végül is háborúban állt. Jogos az apa aggodalma emiatt?
Apa hangfelvételen igazolta, hogy az anya bántalmazó, pl. az egyik kisfiú rettegve sírt, hogy ne vigye őt haza az anyjához, mert anya bántja őket. Ennek az az oka, hogy a gyerekek jobban szeretik az apjukat nála – a gyerek elmondása szerint.
Olyan hangfelvétel is készült, amikor telefonos kapcsolattartáson a kisfiú pityereg, majd tompa csattanás hallatszik, mintha megütnék, és utána felüvölt a gyerek és torkaszakadtából kezd sírni, és könyörög: „ne, ne…” A bíróság szerint ez nem bántalmazás.
A gyámügyi tárgyalásokon az is felmerült, hogy a gyerekek azért mondtak rosszat az anyjukra, mert az apjuk megfélemlítette őket. A fent említett telefonos kapcsolattartás alkalmával a 200 km-re lévő apa mi módon tudta volna megfélemlíteni a gyerekeket? Rejtély.
Nagyon sokszor úgy tűnik, a Gyámügy jogsértően működik. A magyar jogszabályok jók – csak nem tartják be őket.
Gyámügy pl. Gábor lakóhelyén elképesztő mértékben nem tájékoztatja a különélő szülőt. Iratbetekintésen derült ki, hogy az anya mindhárom gyermeknek beadatta a Covid oltást, az apa tudta nélkül.
Az is elgondolkodtató, hogy az iskolai és óvodai beíratáskor egyik alkalommal sem kérték az apa jóváhagyását. Ezek az oktatási intézmények úgy gondolják, hogy a törvényen felül állnak?
Egyik fiút az óvodapedagógusok kiscsoportba vették fel, holott azt már teljesítette. Apa megkeresésére azt a választ adták, hogy a középső csoportba túl sokan jelentkeztek, míg a kiscsoportba volt még hely. A normatíva igénylés miatt történt ez. Kiskorú súlyos veszélyeztetése ez? Hiszen a tematika és a korcsoport is más a két csoportban.
Anya kreált egy dokumentumot, amelyben apa adataival és nevében gyorsított eljárásban kéri, hogy a lányuk iskolaérettségi vizsgálatát az Oktatási Hivatal végezze el. Apa nem volt hajlandó ezt aláírni a gyámügyi hivatalban, erre anya fogta és a dokumentumot széttépte. Ezt ő megtehette: dühkitörés egy hivatalban. Apa még a hangját se emelheti fel, mert bírósági eljárást varrnak a nyakába és nézheti mikor találkozhat a gyerekeivel. Mekkora kettősmérce ez?
Utolsó együtt töltött karácsonykor (2019-ben) az egyik fiú az ünneplés kellős közepén elkomorodott és azt mondta: „Apa én nem akarok élni.“ Gábor is majdnem elsírta magát, ahogy megölelte a kisfiút és megkérdezte: „Miért nem?“ „Mert anyánál engem senki sem szeret.“
Gábor mindezek ellenére a törvénysértéseket szeretné, ha helyre tennék, illetve váltott elhelyezést szeretne. Nem kívánja, hogy a gyerekek csak hozzá kerüljenek, mert a gyerekeknek apa és anya is kell.
Nos, zárszóként: ha feministákra bízzuk az ítélkezést, úgy tűnik, valamiféle „zárjunk össze a férfiak ellen és büntessük meg őket“ mentalitás fogja jellemezni az eljárókat az igazság keresése helyett.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
