Nehéz kiigazodni a jelenlegi játszmákon Ukrajna kapcsán. A nyugati sajtó sorban gyártja a cikkeket arról, hogy az oroszok hajlandót békét kötni Ukrajna kapcsán – az USA-val. Ez pedig nyílt beismerése annak, hogy a háború valójában a két nagyhatalom között zajlik. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij elvesztett területei visszaszerzését erőlteti, de a kiszivárgó információk szerint az amerikaiak egyértelművé tették, hogy erre vajmi kevés esély van. Érdekes körülmény, hogy minél tovább húzza az amerikai Kongresszus az Ukrajnának szánt 61 milliárd dollárról szóló döntést, Ukrajna annál szorultabb helyzetbe kerül, hogy végül rábólintson az új amerikai stratégiára. Hogy miből áll ez az új terv, arról most a Washington Post közölt terjedelmes írást.
A Biden-adminisztráció új stratégiát dolgoz ki Ukrajna számára, ami nem a területek visszaszerzésére helyezi a hangsúlyt, hanem az orosz előteretörések visszaszorítására és a jövőbeni orosz támadások ellen elrettentésre – írja a Washington Post.
Az a terv igen nagy változást jelent a nyugati stratégiai gondolkodásban. A nyugati sajtó, köztük a Post is hónapok óta próbál megágyazni ennek a váltásnak, tekintettel arra, hogy a nagy nyári ukrán ellentámadás nagyon jelentéktelen eredményeket hozott, elképesztően nagy áldozatok árán.
Az amerikaiak most azt írnák elő Ukrajnának, hogy ellentámadások helyett igyekezzen megtartani pozícióját a harctéren, miközben „olyan új pályára állítja őket a Nyugat, amellyel 2024 év végére erősebbek lesznek”.
A tervekben a kulcsszerep az USA-é, amely Ukrajna legnagyobb és legvehemensebb támogatója. Kisebb, de nem elhanyagolható szerep jutna a képletben a briteknek (akik a legmesszebbre mentek el Oroszország provokációjában) és a franciáknak.
Ha a kiszivárgott információk igazak, az azt jelenti, hogy nyomást helyeztek Kijevre, hogy igazodjon az új nyugati elvárásokhoz. Mivel az ukrán háborús politikán ez még nem látszik, felmerül a kérdés, hogy a Kongresszusban zajló időhúzás Ukrajna 61 milliárdos támogatása kapcsán nem lehet-e a nyomásgyakorlás része. Amerikai támogatás nélkül ugyanis Ukrajna nem tudja folytatni a háborút. Nagyon érdekes, hogyan szorult a háttérbe az a korábbi nyugati narratíva, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig csak kell, és hogy Ukrajna dönti el, meddig és hogyan akar harcolni.
Ez persze nem jelenti a háború intenzitásának minimumra csökkentését. A Post által megszólított bennfentesek szerint továbbra is történnének minimális területcserék, de a tüzérségi felőrlő háború és a kitörési kísérletek helyett a rakéták és a drónok kapnának nagyobb szerepet, miközben az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz csapások is megmaradnának.
A Post soraiból azonban az is kitűnik, hogy míg az Ukrajna számára fontos területszerzést levennék a napirendről, az amerikai és brit fekete-tengeri kulcsérdekeket megtartják és azokat folytatnák. A franciák által Ukrajnának ígért cirkálórakétákat például kifejezetten az orosz fekete-tengeri flotta ellen akarják bevetni. Itt rendkívül szembetűnő a nyugatiak képmutatása és a háború valódi okainak háttere.
Az ukrán politikai narratíva azonban még nem változott eleget. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten egy tévés interjúban elismerte, hogy
„Nem élnénk túl az USA támogatása nélkül, ez tény”,
de Zelenszkij továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna megtartsa a kezdeményezőképességét és támadásban legyen. Azt hangoztatta, hogy a 2024-es év tervei nem csak védelemre vonatkoznak.
Ám a Post értesülései szerint Zelenszkij az amerikai döntéshozóknak nemrég elismerte, hogy az amerikai támogatás bizonytalansága miatt az ukrán katonai ambíciók csak korlátozottak lehetnek. Magyarul: az USA emlékeztette az ukrán vezetést, hogy hol húzódik autonómiájuk határa.
Roman Kosztyenko ukrán képviselő nem véletlenül ismerte el a Postnak, hogy
„jelenleg úgy fest, hogy kevesebb lesz a támogatás, mint tavaly, amikor ellentámadást indítottunk, ami nem sikerült. Ha még kevesebb támogatást kapunk, akkor világos, mi lesz a terv: védekezés”.
Szerhij Rahmanyin, egy másik ukrán képviselő pedig szintén elég nagy nyíltsággal beszélt róla, hogy „nagyon nehéz elképzelni egy komoly, globális offenzíva indítását 2024-ben ukrán részről”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
