Máig sem tudják pontosan, hogy mi okozza a sokízületi gyulladást, vagyis a rheumatoid arthritist. A betegség korai felismerése azonban nagyon fontos, a tünetek tartós fennállása ugyanis az ízületek súlyos károsodásához vezethet.
A reumatoid arthritisz az egyik leggyakoribb gyulladásos reumatológiai betegség, amely rendszerint éveken, évtizedeken vagy akár egy egész életen át is fennállhat. Kialakulásához hozzájárulhat az öröklött hajlam, de a külső környezeti hatások és bizonyos fertőzések is növelhetik a kockázatot. Bebizonyították továbbá, hogy a dohányzás, egy erős lelki trauma vagy a fokozott stressz is előidézhet ízületi gyulladást. A panaszokat az okozza, hogy az immunrendszer tévesen idegennek véli a szervezet saját alkotóelemeit – írja a Házipatika.com.
A reumatoid arthritisz többnyire a kezek és a lábak kisízületeinek szimmetrikus fájdalmával, duzzanatával jelentkezik, de gyakorlatilag bármely ízület érintett lehet. A legkorábbi tünet az ébredés utáni kézmerevség. A beteg ilyenkor azt tapasztalja, hogy reggelente alig tudja használni a kezeit, nehezére esik például megnyitni a csapot vagy megfogni a kávéscsészét – magyarázza Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa.
Ez a betegség – a klasszikus autoimmun kórképekkel ellentétben – ritkán érint az ízületeken kívül más szervrendszert. De előfordulhat, hogy az ízületi gyulladás olyan mértékű lesz, hogy általános tünetek is észlelhetők: a beteg gyenge, fáradékony, olykor akár még a járás is nehezére esik. Sőt a hőemelkedése vagy láza is lehet.
A tévhittel ellentétben nem csak az időseket érinthetik a reumatológiai betegségek. Egyes ízületi gyulladások már gyermekkorban is megjelenhetnek, de a 20 és 40 év közöttiek körében fordul elő a leggyakrabban – figyelmeztet a szakorvos. Hazánkban mintegy 100 ezer embert érint ez a betegség.
A reumatoid arthritiszből nem lehet teljesen kigyógyulni, megfelelő terápiával azonban nagy mértékben csökkenthetők a panaszok. De ehhez elengedhetetlen, hogy a beteg minél hamarabb konzultáljon egy reumatológussal.
A kezelés célja, hogy az ízületi gyulladás mértékét minimalizálja, illetve hogy javítsa a páciens mozgásfunkcióit és életminőségét. A kezdeti, heves tünetek gyors csillapítására erőteljes gyulladáscsökkentőket, szteroidokat alkalmaznak, ezeket azonban hosszabb távon – közismert mellékhatásaik miatt – igyekeznek elkerülni az orvosok. Ilyenkor jönnek szóba az úgynevezett „bázisterápiás” szerek, amelyek ugyan lassan hatnak, de tartósan alacsony szinten tartják a betegség aktivitását. Emellett enyhítik a panaszokat és mérséklik az ízületi károsodást – ismerteti a reumatológus.
„Ha a tünetek ezekre a szerekre sem reagálnak, biológiai terápiát javaslunk, amelyek az erre szakosodott centrumokban érhetők el. Előfordul a páciensek kisebb hányadánál, hogy a betegség egy idő után elcsitul, akár gyógyszer nélkül is tünetmentes, de az esetek nagy részében a reumatoid arthritisz hullámzó lefolyású, nem szokatlan, hogy ismét aktivizálódik. Általában a reumatoid arthritiszes beteg kezelése, gondozása hosszú folyamat, akár többször módosítani kell a gyógyszeres terápiát, és nagy figyelmet kell fordítani a gyógytornára is” – tette hozzá Dr. Mihola Dóra.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
