Az igazságügyi tárca élére jelölt Karas személye már most kérdéseket vet fel

Az igazságügyi tárca élére jelölt Karas személye már most kérdéseket vet fel

Az államfő, Zuzana Čaputová hétfőn fogadta az SaS távozó minisztereinek helyére állítandó új tárcavezető-jelölteket. A három pártfüggetlen szakértőt a köztársasági elnök napokon belül kinevezheti. Az igazságügyi tárca élére jelölt Viliam Karas személye azonban már most vitákat vált ki.

Ahogy arról beszámoltunk, az SaS távozása után immáron csak az OĽaNO-ból, a Sme rodinából és Za ľudíból álló kormánykoalíció három megüresedő miniszteri posztról meg tudott állapodni. Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő az igazságügyi minisztérium élére Viliam Karast, a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) elnökét jelölte, a külügyi tárcát Rasitlav Káčer prágai nagykövet vezetné, a gazdasági minisztérium irányítását pedig Karol Hirman energetikai szakértőre bíznák. A kormányfő be is nyújtotta ezeket a neveket az elnöknek azzal, hogy nem pártjelöltekről van szó, hanem olyan szakértőkről, akikért a politikai felelősséget a miniszterelnök és az egész kormány viseli majd. Az államfő hétfőn aztán egyesével fogadta a jelölteket és arról is beszélt velük, milyen veszélyeket rejt a megbízatásuk. Ha Čaputová egyetért a kinevezésükkel, akkor napokon belül átadhatja nekik a megbízásukat. Az oktatási tárca vezetését ugyanakkor Heger egyelőre saját hatáskörébe vonná, mert a megmaradt kormánypártok nem tudtak megállapodni, kit jelöljenek a miniszteri posztra.

Arról is írtunk már, hogy a gazdasági tárca élére jelölt Hirman elismert energetikai szakértő. Ő, de a jelenlegi prágai nagykövet, Káčer is, akit a külügyminisztérium vezetésével bíznának meg, élesen bírálta Orbán Viktor (Fidesz) kormányát. Káčer még budapesti nagykövetként 2016-ban kitűzte az ottani szlovák nagykövetség épületére a szivárványos zászlót. Hasonlóan sok más, a magyar fővárosban lévő külképviselethez, ezzel ő is az LMBTQ közösséget támogató gesztust tett.

Hírdetés

Az igazságügyi tárca élére jelölt Karas személyével kapcsolatban már most kritikus hangok merültek fel. Mi is beszámoltunk arról, hogy a távozó SaS-es miniszter, Mária Kolíková és a pártjának parlamenti képviselője, Miroslav Žiak is kétségeiket fejezték ki a jelölttel kapcsolatban. Karas ugyanis a kamara elnökeként bírálta a Kolíková által indított nagyszabású bírósági reformot és az ellentmondásos döntéseivel ismerté vált főügyész, Maroš Žilinka szövetségesének számít.

Az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (Nadácia Zastavme korupciu) nevű civil szervezet Karas jelölése kapcsán attól tart, veszélybe kerül az igazságügy reformjának folytatása és a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása. Hasonlóképpen aggódnak amiatt is, hogy az ügyvédi kamara elnöke nem változtatna a Büntető Törvénykönyv 363-as paragrafusán. Ez a rendelkezés különleges jogkört ad a főügyésznek arra, hogy lényegében leállítson bármilyen büntetőügyet. Žilinka erre a paragrafusra hivatkozva engedte ki a vizsgálati fogságból Jaroslav Haščákot, a Penta korábbi vezetőjét és az SIS korábbi igazgatóját Vladimír Pčolinskýt is. Az előbbit korrupcióval és bűncselekményből származó jövedelem legalizálásával, addig az utóbbit korrupcióval és hivatali visszaéléssel gyanúsították. A 363-as paragrafus módosítását a Sme rodina kormánypárt ellenzi, amelynek a jelöltje volt Pčolinský, de Žilinkát is ők javasolták főügyésznek, illetve sajtóinformációk szerint, Karast is ők ültetnék a miniszteri székbe. Igor Matovič, az OĽaNO vezetője azonban tagadta, hogy Karas a Sme rodina jelölte lenne.

Az OĽaNO azon kijelentése, miszerint változtatni szeretnének a 363-as paragrafuson, nem tűnik őszintének. A miniszterelnök ugyanis olyan személyt jelölt az igazságügyminiszteri posztra, aki ellenzi a Büntető Törvénykönyv megváltoztatását” – közölte az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány. Egyben rámutattak arra is, a Karas által vezetett ügyvédi kamara nem hogy nem tudta megfelelően kezelni azon tagjait, akiket korrupcióval gyanúsítottak, hanem gyakran alibista módon álltak ki mellettük. „Ez a kamara elnökére is igaz” – tették hozzá azzal, hogy Karas korábban arról is beszélt, szerinte túl magasak a korrupcióért kiszabható büntetések.

Az új miniszterek kinevezése most az államfő kezében van, jelenleg informális keretek között egyeztet velük, de kommunikálhat róluk a kormányfővel is. Ennek keretében jelezheti, hogy egyetért-e egy-egy jelölttel, vagy sem. Az elnöknek ugyanakkor formálisan is fontos feladata van, ki kell neveznie az új tárcavezetőket. Itt felmerül a kérdés, dönthet-e Čaputová úgy, hogy egy vagy több minisztert nem bíz meg, míg másokat igen. Az Alkotmány erre vonatkozó passzusa nem teljesen világos. Marián Leško, az államfő korábbi tanácsadója szerint a legtöbben az államfő jogköreit úgy értelmezik, hogy köteles kinevezni az elé terjesztett minisztert. De ugyanakkor rámutat, nincs erről szóló alkotmánybírósági döntés, így ez csak egy értelmezés marad a többi között. Leško szerint azonban nem valószínű, hogy az államfő az egyik jelölt ki nem nevezésével egy ilyen alkotmányosan bizonytalan állapotot akarna teremteni.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »