Változhat bármilyen módon is a világunk, a család mindenki életében fontos szerepet játszik. Itt fejlődünk, kapjuk meg az alapokat ahhoz, hogy a társadalomban boldogulni tudjunk. Május első vasárnapján pedig a család összetartó erejét és a szerető gondoskodást nyújtó édesanyákat ünnepeljük.
Természetesen magyarként ünnepeljük az anyukákat ezen a hétvégén, hiszen a világ számos pontján más-más időpont jelenti a tisztelgést azok előtt, akik a világra hoztak bennünket. Elég csak az országon belül maradni: a szlovák kultúrközegben egy héttel később kap helyet az anyák napja. Magyarországon először 1925-ben ünnepelték kifejezetten az édesanyákat, miután a múlt század húszas éveiben fokozatosan Európában is elterjedt ez az ünnep.
Az anyák tiszteletére egyébként már az ókori görögök is rendeztek tavaszi ünnepet, ilyenkor Rheával, az istenek anyjával együtt ünnepelték az édesanyákat is. Más ókori birodalmak hagyományaiban, az egyiptomiaknál és a rómaiak spirituális életében is kiemelt szerepet játszott az anya alakja. Egyiptomban a mindenek felett uralkodó Íziszt a mennyek királynőjeként tisztelték, aki az anyaság szentsége felett is őrködött.
Évszázadokkal később is megemlékeztek róluk. Például a 17. századi Angliában a húsvétot követő negyedik vasárnapon a családjuktól távol dolgozó szolgálók hazamehettek, hogy a napot az édesanyjukkal töltsék. Az anyák napjának modernebb változata az Egyesült Államokból terjedt el. Julia Ward Howe költő kezdeményezésére először 1872-ben Bostonban szervezték a megemlékezést, amelyet Woodrow Wilson elnök 1914-ben nyilvánított hivatalos ünneppé. Időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó philadelphiai Anna Jarvis édesanyja emlékére került május második vasárnapjára. Érdekességként megemlíthetjük, hogy már ekkor is nagyon népszerűvé volt az ünnep, amelyet a virágárusok is támogattak, mert a vásárlói kedv óriásit növekedett ezen a hétvégén. A ma is jellemző folyamat, az ünnepek elanyagiasodása ellen maga Jarvis is szót emelt.
Napjainkban már a család szerepét is sokan újraértékelnék, sőt magát a fogalmat is átalakítanák. Mégis, ha a nyugati civilizáción túlra tekintünk, egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy az ultraliberális megközelítések csak ott kapnak nagy figyelmet, ahol egyre kevésbé központi téma a gyermekvállalás. Az egyre fogyatkozó Nyugat trendalkotó megközelítésére nem is érdemes ezen a helyen külön figyelmet fordítani, számunkra sokkal fontosabb a köszönet azoknak, akik megérdemlik.
A történészek is igazolják az anyák ünnepének gazdag múltját, miközben társadalmi szerepük az elmúlt évezredek során sokat változott.
Nyilvánvaló, hogy a hatalmi harc és a politika elsősorban a férfiak világára jellemző, ezért a leginkább éppen ők kerülnek a média figyelmének középpontjába. A jelenkor nyugati filozófiája pedig inkább az egyént állítja a középpontba, mint a családot. Pedig utóbbi nélkül az előbbi sem létezhet, hacsak nem tudományos fantasztikumban gondolkodunk.
Magyarországon néhány év óta sikeres és jelentős gazdasági programok segítik a családalapítást, amelyek a házasságok számát is megnövelték, és lassan, de biztosan növekedő ütemet kezd mutatni a gyermekvállalás is.
A demográfiai helyzet déli szomszédunknál egyelőre jóval súlyosabb, mint nálunk, de Szlovákia sem áll jól a gyermekvállalási kedv terén. Éppen ezért örömteli, hogy a kormány jobboldali gondolkodású pártjai igyekeztek legalább kis lépésekkel segíteni a gyermeket várók helyzetét, s így már a terhesség ideje alatt plusztámogatást kap az áldott állapotban lévő nő.
Az anyaság persze nem gazdasági kérdés, mert ha az lenne, akkor az emberiség már a pusztulás útján járna. Sokkal inkább lelki kiteljesedése a nő életének, amelyhez ideális esetben biztos családi közeg adja a hátteret. Bízzunk benne, hogy a család társadalmi szerepe még sokáig megmarad, amelyben az édesanyák kellő odafigyelést kapnak.
Ez a nap, május első vasárnapja legyen a köszönet pillanata, fejezzük ki azt bármilyen formában – de leginkább úgy, ahogy számunkra a legtermészetesebb – azok iránt, akik a világra segítettek bennünket, és ezzel lehetőséget adtak számunkra a csodák megismerésére.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/17-es számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
