A lakosság és a jogalkotók újabban lépten nyomon diszkriminációra hivatkoznak, a valóságban viszont nem minden arany, ami fénylik – derül ki Asztalos Csaba, az országos diszkriminációellenes tanács elnöke Digi24-nek adott nyilatkozataiból. Asztalos ebben tisztázta és kritizálta is a zöldigazolás bevezetésének körülményeit. A beszélgetés során pedig azt is felvetette, hogy a templomokban is be kéne vezetni a tanúsítványt.
Kötelezni kellene a zöld igazolvány használatát az egyházak tekintetében is
Eltérő módon viszonyul az állam az istentiszteletekhez, más intézményekkel ellentétben nem kötelezi a zöldigazolványt, pedig kellene – szögezte le Asztalos.
Szerinte az intézkedéseknek azonosaknak kell lenniük, ha az állam korlátoz bizonyos alapjogokat, akkor ugyanabban a helyzetben ez alól nem kivétel a lelkiismereti szabadsághoz való alapvető jog sem, amely a vallási szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozza.
„Fontos a vallásszabadság biztosítása a világjárványban is, rendkívül fontos, különösen azért, mert nehéz időszakon megyünk keresztül. Ezt a jogot tiszteletben kell tartani és biztosítani kell, de meggyőződésem, hogy a kultuszoknak is érdeke fűződik a világjárvány elleni küzdelemhez, a betegségek megelőzéséhez és végső soron a korlátozások megszüntetéséhez. Ellentmondás van abban, hogy az istentiszteleteket zöldigazolvány nélkül megtarthatják, amíg másoktól pedig elvárják” – mondta Asztalos Csaba.
A zöld igazolvány nem diszkriminál, de ebben a formában illegális
Az országos diszkriminációellenes tanács elnöke arra a kérdésre, hogy a zöld igazolvány diszkriminatív-e, azt válaszolta: az Alkotmány 53. cikkelyének első bekezdése világosan fogalmaz. Az alapvető emberi- és szabadságjogok bizonyos esetekben, például a közegészség védelme érdekében korlátozhatóak. Az állam ugyanis ilyenkor az emberek életét védi. Ha ezt a célt szolgálja, és tiszteletben tartja az arányosság bizonyos szabályait, akkor ezek az intézkedések nem diszkriminatívak, nem alkotmányellenesek.
Már számtalan döntés erősíti meg ezt, a francia alkotmánytanács alkotmányosnak és megkülönböztetésmentesnek nyilvánította a zöld igazolvány bevezetését; Olaszországban a múlt héten született döntés az egészségügyi rendszerben dolgozók kötelező oltásáról, amit szintén alkotmányosnak nyilvánítottak, mondván, hogy az állam igazságos egyensúlyt ért el a közegészségügy és az emberek életének a magánélethez való védelme között.
A korlátozásokat viszont törvény kell előírja. Azaz kormányzati határozat útján (mint a közintézmények hozzáférése esetében is tették) illegális, mert a formai feltételek nem teljesülnek.
Miért követeli meg az Alkotmány, hogy ezeket a korlátozásokat törvény írja elő? Mert a korlátozás kivételes helyzet, és erre garanciára van szükség. A parlamentnek már július-augusztusban el kellett fogadnia egy ilyen törvényt.
Logikátlan: a vendéglőben az oltatlan pincér is megtilthatja, hogy mások oltási igazolás nélkül belépjenek
Nyilvánvalóan logikátlan az a helyzet, amikor egy étteremben vagy más, szolgáltatást nyújtó helyen az alkalmazott nem oltotta be magát, de az ügyfél köteles zöldigazolvánnyal rendelkezni – mondta Asztalos. Szerinte a probléma az alkotmány által is előírt jogszabályhoz, vagyis annak a hiányához vezethető vissza, mivel a munkavállalókra más szabályok vonatkoznak, mint az ügyfelekre, ez pedig ilyen helyzeteket teremt.
Az embereknek meg kell érteniük, hogy ezek az intézkedések valaki ellen, hanem az ő életük védelme érdekében áll, ellenkező esetben ötödik, hatodik hullám is lesz, és közben sok életet veszítünk – tette hozzá.
Úgy vélte, a parlamenti pártoknak le kellene ülniük egy asztalhoz, és szükség esetén három napig ott ülniük, ahogy Franciaországban tették – veszekedtek, üvöltöttek, de júliusban elfogadták az oltást kötelezővé tévő törvényt. Romániában is ezt kellene tegyék, és kidolgozzanak egy olyan törvényt, amely szintén alkotmányos és megkülönböztetésmentes, és ami figyelembe veszi az alkalmazhatóságot is.
Kiszámítható jogalkalmazásra van szükség a diszkriminációval kapcsolatos bírósági perekben – jelentette ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
Az Agerpres beszámolója szerint az elnök úgy fogalmazott, az elmúlt években, különösen 2005 után a romániai igazságszolgáltatási rendszer nyitottnak mutatkozott a diszkriminációval kapcsolatos joggyakorlat iránt, a bírák képezték magukat ezen a téren.
Közlése szerint az elmúlt 19 évben egy óriási adatbázis és ismeretanyag gyűlt össze a diszkriminációellenes tanácsnál, de az intézménynek nincs kapacitása ezek feldolgozására.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
