Barack Huszein Obama elnökségének mérlege összességében teljes kudarcként értékelhető.
Obama pechjére éppen az ő regnálásának idejére esett az a számára nyilván fölöttébb kellemetlen fordulat, hogy Kína hivatalosan is detronizálta az Egyesült Államokat a világ vezető gazdasági hatalmaként, a Világbank adatai szerint ugyanis a vásárlóerő-paritásos GDP (GDP 2014, PPP) tekintetében 2015-re átvette tőle a vezetést. Ez az új realitás, amelyet egyes közgazdászok már idejekorán megjósoltak, logikus végkifejlete annak a fantasztikus gazdasági fejlődésnek, amelyet Kína az utóbbi évtizedekben a „világ műhelyeként” produkált. Gazdasága az Obama-éra alatt hétszer gyorsabban fejlődött, mint az amerikai, egyre több gazdasági mutató tekintetében utasítva maga mögé legfőbb riválisát.
2010-ben Kína több mint kétszer annyi személygépkocsit gyártott, és több mint kétszer annyi gyapotot termelt, mint az USA. (18 Facts About China That Will Blow Your Mind, businessinsider.com, 2011. május 28.) 2010-ben Kína tizenegyszer annyi acélt gyártott, mint az USA! (Intelligence Community Fears U.S. Decline, forbes.com, 2011. február 14.) Kínában háromszor annyi szenet bányásznak, mint az USA-ban. (Eight Industries the U.S. Has Lost to China, 247wallst.com, 2012. január 24.) Kína ma az Egyesült Államok védelmi rendszerének működéséhez elengedhetetlenül fontos alkatrészek első számú beszállítója. (Pentagon Losing Control over Bombs to China’s Monopoly, bloomberg.com, 2010. szeptember 30.) 2010-ben Kína gyártotta a világ összes fogyasztási javainak 19,8 százalékát, az USA pedig a 19,4 százalékát. (China Takes the Crown, economyincrisis, 2011. március 15.)
Kína használja fel a világon gyártott összes cement több mint felét. (Some Jawdropping Facts About Chinese Commodity Consumption, businessinsider.com, 2011. május 5.) Kína sertésállománya nagyobb, mint az utána következő 43 sertéstenyésztő országé együttvéve. (The Vital Role of China’s Pork Prices, blogs.wsj.com, 2010. április 20.) Kína a világ vezető szél- és napenergia-termelője. (U.S. Falling Behind China in High-Tech Manufacturing, economyincrisis.org, 2011. október 30.) Kína ellenőrzi a ritka földelemek (REE) globális ellátásának több mint 90 százalékát. (Why The Chinese Monopoly On Rare Earth Elements Is So Incredibly Dangerous, endoftheamericandream.com, 2010. október 22.) Az USA több mint egy évszázadon át a világ első számú energiafelhasználója volt, 2010-ben azonban Kína lépett a helyébe. (Taking down America, atimes.com, 2010. december 7.) Kínában közlekednek a világ leggyorsabb vonatszerelvényei. (China Bullat Train Becomes World’s Fastest, huffingtonpost.com, 2011. május 25.)
A Kínával szembeni amerikai külkereskedelmi mérleghiány 1985-ben 6 millió dollár volt, 2014-ben pedig már 343 milliárd! (census.gov/foreign-trade/balance/c5700.html) Alig két évtized alatt Kína 3000 milliárd dolláros valutatartalékot halmozott fel, jelenleg az USA majdnem 2000 milliárddal tartozik neki. (China’s Treasury Holdings Make U.S. Woes Its Own, nytimes.com, 2011. július 18.) Azóta, hogy Kína 2001-ben belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe, az amerikai külkereskedelmi hiány vele szemben évente átlagosan 18 százalékkal nőtt. (Unfair China Trade Costs Local Jobs, epi.org, 2010. március 23.) Ugyanezen időszak alatt havonta 50 ezer gyári munkahely szűnt meg az USA-ban, több száz, korábban virágzó iparág teljesen eltűnt. (How Can America Create Wealth If Our Industrial Base Is Destroyed?, theeconomiccollapseblog.com, 2011. március 25.) Amerika évente félmillió munkahelyet veszít el Kína javára. (Trade Deficit with China Could Cost Half-a-Million Jobs, economyincrisis.org, 2010. október 4.) Az USA 2000 óta elveszítette gyári munkahelyeinek jóval több mint egyharmadát. (The Plight of American Manufacturing, prospect.org, 2009. december 21.)
Az USA-ban a háztartások átlagos adósságterhe az átlagjövedelem 136 százaléka, Kínában 17 százaléka. (One Big Difference Between Chinese and American Housholds: Debt, forbes.com, 2010. június 24.) A Stanford Egyetem szerint gazdaságaik jelenlegi növekedési üteme mellett az átlagos kínai 30 éven belül gazdagabb lesz, mint az átlagos amerikai. (Chinese Could Become Richer Than Americans: Economists, cnbc.com, 2010. december 30.) Robert Fogel Nobel-díjas közgazdász szerint a jelenlegi tendenciák változatlansága mellett a kínai gazdaság 2040-re háromszor erősebb lesz az amerikainál. („Goldman Conspiracy” helps China defeat U.S., marketwatch.com, 2010. szeptember 14.)
Kína (Oroszországgal együtt) mostanra behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert az USA-val szemben technológiai, katonai és geostratégiai téren, de pénzügyi téren is, ugyanis évek óta hatalmas aranykészletet halmozott fel, előre látva a Nyugatot fenyegető katasztrofális krízist, amelyről csak az nem akar tudomást venni, aki a kontrollált médiából tájékozódik.
Különösen sértheti az amerikaiak önértékelését, hogy a széles körben hangoztatott rasszista kicsengésű előítélet frappáns cáfolataként, miszerint a kínaiak csak „koppintanak”, eredeti ötletekre viszont nem telik tőlük, Kína az utóbbi évtizedben „kiváló minőségű tudományos erőművé” (high-quality scientific powerhouse) nőtte ki magát, és mivel ezt az értékelést a világ legtekintélyesebb tudományos periodikájának számító Nature tette közzé, nyilván megfelel a tényeknek. Ráadásul a Közép Birodalma e téren is lélegzetelállítóan gyors fejlődést produkál. Az első Nature Index adatbázis 2012-es megindítása óta teljes tudományos hozzájárulásával Kína a világ második helyére tornászta fel magát az USA mögé. Miközben azonban 2012 és 2014 között az előbbi tudományos területen mutatott közreműködése 37 százalékkal nőtt, ugyanezen időszak alatt az utóbbié 4 százalékkal csökkent. (The rapid rise of a research nation, nature.com, 2015. december 17.)
www.demokrata.hu – Gazdag István
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
