Az erdővidéki kisállat-tulajdonosoknak nem kell már Sepsiszentgyörgyre, Székelyudvarhelyre vagy éppen Brassóba menniük, ha a család kedvence állatorvosi kezelésre szorul: ifjabb Farkas Domokosnak köszönhetően Baróton is elérhető megfelelő szolgáltatás.
A fiatal szakember az állatok szeretetét a családból hozta, édesapja a kistérség egyik legismertebb állatorvosa. A Rózsák terén működő rendelőt egy éve megnyitó vállalkozó a kolozsvári egyetemi képzést követően Budapesten fejlesztette tudását, majd Angliában is kipróbálta magát. Mindkét helyen sokat tanult, megbecsülve is érezte magát, de sosem vetődött fel benne komolyabban, hogy máshol kellene tartósabban megvetnie a lábát. Szereti Erdővidéket, szereti az itthoni embereket, az állat pedig mindenhol igényli a gondoskodást, sőt: kötelességünk gondoskodni róluk.
Megalapozni a tudást
Ifj. Farkas Domokos beleszületett a szakmába, hiszen gyerekként nap mint nap szemlélője lehetett, mivel jár állatorvosnak lenni, mert nem csak otthon látta, miként is dolgozik édesapja, hanem amikor nagyobb lett, gyakran megesett, terepre is elkísérte őt, így mire Kolozsváron elkezdte az egyetemet, már volt fogalma arról, milyen kihívások is várhatnak rá.
Az egyetem hat éve alatt rengeteget kellett tanulni, de úgy véli, az igazi tanulás akkor kezdődik el, amikor a frissen megszerzett oklevéllel az elméletet gyakorlatra kell váltani.
Az egyetemet 2018-ban végezte el, ám a tanulást további tanulás követte, amikor az Erasmus-programnak köszönhetően fél évet Budapesten az Állatorvos-tudományi Egyetem kisállatklinikáján dolgozhatott. Az első hónapokat a belgyógyászaton töltötte, aztán a sebészet következett. Rövid időszak volt, de szakmailag sokat kapott az Európa-szinten is elismert intézményben Vörös Károly és Németh Tibor professzoroktól.
Pestről a ködös Albionba vezetett útja, ahol egy nottinghami klinikán vállalt állást.
Azt hitte, tud angolul, de kiderült, a mindennapi életben nem sokat ér az iskolában szerzett tudás: a helyi nyelvjárás más, mint az irodalmi angol, sok szlenget is használnak, aztán az is külön élmény volt, ha egy-egy skót úriember tért be a klinikára. Mivel munkaadói is tisztában voltak azzal, hogy lesznek beilleszkedési nehézségei, az első héten még csak külső szemlélőként figyelte, miként dolgoznak a kollégák, aztán néhány egyszerűbb, a gazdákkal túl sok párbeszédet nem kívánó rutinfeladatot látott el. Három hét múlva szóltak: következik a mélyvíz.
Közel két évig dolgozott a kis klinikán. A hat orvos mellett tíz asszisztens látott el feladatokat, naponta 120–130 esetük volt, és annak külön örvendett, hogy az orvosok sokat konzultáltak egymással, a műtétek során egymás keze alá dolgoztak, amiből pályakezdőként szintén sok tanulságot le tudott vonni.
Itthon rendel a doktor!
A fiatal állatorvos hazatérését némileg meggyorsították a járványhelyzet miatt bevezetett szigorítások, de különösképpen nem bánja, hogy így alakult. Egy éve már, hogy berendezte és megnyitotta Erdővidék első kisállatrendelőjét, az eredmények pedig egyre inkább kezdenek megmutatkozni. Kezdetben csak négy-öt esetet kellett ellátnia, manapság az sem ritka, ha annak háromszorosát – és egyre többen lesznek. Már nem csak Nagybacontól Vargyasig és Bardoctól Bölönig visznek hozzá beteg kedvencet, hanem oklándi, kőhalmi, sőt, fogarasi állatot is kezelt.
Mint mondotta, őt is meglepte, hogy a környékbeli emberek milyen változatos és egzotikus állatokat tartanak, illetve hogy mennyit hajlandóak költeni kezelésükre. Nem csak kutyát és macskát visznek hozzá – bár ez a több –, hanem például hörcsögöt, tengerimalacot vagy afrikai törpesündisznót is. Utóbbinak amúgy szemproblémája volt, amit egy kollégával közösen meg is műtöttek.
„Az emberek sokkal nagyobb figyelmet fordítanak állataikra, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. A kutyának manapság nem csak terület- és házőrző szerepe van, a macskát sem feltétlen egérfogás miatt tartják, hanem családtagként tekintenek rájuk, és ragaszkodnak hozzájuk, ezért hajlandóak az operációk és az azt követő, sokszor drága gyógyszeres kezelés árát is fedezni” – mondotta a szakember, aki annak is örül, hogy folyamatosan nő az ivartalanítást kérő beavatkozások száma, ami nem csak a szaporítást elkerülni kívánó gazda számára nyújt megnyugvást, hanem általa megelőzhető egy sor később, közép- és időskorban jelentkező veszélyes betegség is.
Pályázatból fejleszteni
Angliában hozzászokott, hogy jóformán minden szükséges felszerelés rendelkezésére áll. Nos, itthon azt kellett megszoknia, hogy zömük hiányzik – de ha minden jól megy, már nem olyan sokáig. Egyelőre csak mikroszkópokat és vérvizsgálót szerzett be, de remélhetőleg hamarosan bővül az eszköztár, akár ultrahanggal is vizsgálhat, röntgene is lesz – mondja ezt annak ellenére, hogy meglehetősen drága műszerekről van szó. A vérvizsgáló hatezer euró volt, a röntgen pedig negyvenezer lesz, illetve ezen felüli kiadással kell számolni, mert a szoba kialakítása – ólmozott falak közt lehet csak használni –, valamint az engedélyek beszerzése további költséggel jár.
Ekkora beruházást saját zsebből vagy a családi kasszából aligha lehet megvalósítani, így a megoldás az lehet, ha a vidékfejlesztési programban támogatást tud szerezni. Ami szinte kötelező, hiszen a következő évtizedek sikerességét befolyásolja.
„Nem szabad azt nézni, egy vérvizsgálót hányszor kell használni ahhoz, hogy megtérüljön az ára. A röntgenbe fektetett pénz például Erdővidéken aligha térülhet meg csupán az átvilágítás árából. De ha a röntgen segítségével el lehet dönteni egy műtéti beavatkozást vagy kezelést, akkor már a megtérülés szempontjából is megérheti beruházni. Nem beszélve arról, hogy a kezelés sikeressége sokkal biztosabb lesz. Vagy ha doppleres vizsgálatot tudok végezni, szívbetegséget diagnosztizálhatok, vérvizsgálattal kezdődő veseelégtelenségre vagy májproblémára világíthatok rá, az utókezelése szintén bevételt jelent” – magyarázta ifj. Farkas Domokos az állatorvosi kabinet fenntartásának részleteit.
Tudományos munkára készül
A rendelés kitölti a fiatal állatorvos életét, de a tudományos munkáról sem mondana le végképp – főképp, ha a téma szembejön vele. Azt vette észre ugyanis, hogy olyan nyulak is pusztulnak, amelyeket az általánosan használt oltásokkal beoltottak. Mindannak ellenére, hogy az országban még nem igazolták, hogy egyáltalán jelen lenne a betegség, ő arra gyanakodott, hogy az RHD-vírus kettes törzse jelent meg Erdővidéken. Felvette a kapcsolatot az egyetemével, de ott azt a választ kapta, szinte kizárt, hogy feltevése beigazolódjék. Nem hagyta magát, és megszervezte, hogy a boncolások során begyűjtött mintákat külföldre vigyék vizsgálatra. És neki lett igaza! A nyúltartó gazdákat arra biztatja, hogy az Angliában széles körben használt oltást adassák be állataiknak. Hogy a szakmát is meggyőzze a veszélyről, tudományos cikkben fogja tapasztalatait összefoglalni.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
