A Parlament első plenáris ülésén egy meglehetősen furcsa logikát követő államtitkári választ kapott Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki azt a kérdést tette fel – eredetileg Varga Mihály pénzügyminiszternek címezve –, hogyan veszi figyelembe a kormányzat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a gazdaságpolitikára vonatkozó kritikus megállapításait.
Balczó ugyanakkor emlékeztetőül felsorolta, milyen konkrét állításokat fogalmazott meg korábban Matolcsy György jegybankelnök, aki még augusztusban az elmaradt gazdasági eredményeket összegezte és számszerűsítette:
De még mielőtt a Tállai András államtitkártól érkezett válaszra térnénk, érdemes felidézni, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat és Matolcsy közötti többszöri összekülönbözés nem csupán az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben érhető tetten, hanem Matolcsy bírálata a kormány tavalyi gazdasági válságkezelésére is kiterjedt.
A megfogalmazott kritikákat láthatóan az Orbán-kormány sem hagyta viszonzás nélkül. Mindez
egy kiélezett szakmai konfliktust generálhatott főként Matolcsy György és Varga Mihály miniszter személye között.
A gazdasági tárca vezetője először augusztus elsején reagált a jegybank elnökének felvetéseire, s elmondta, szerinte Matolcsy gyorsabban akar haladni annál, mint amit Magyarország lehetőségei megengednek.
Matolcsy egy júliusban megjelent írásában összességében közepesre értékelte a 2020-as év hazai válságkezelését, melyben sorra vette a kormány eredményeit és kudarcait egyaránt.
Erősségekként említette az időben meghozott, határozott pénzügyi döntéseket; a korábbi sikeres pénzügyi reformokat; az üzleti és társadalmi bizalmat; a foglalkoztatási szint fenntartását; és a külföldi tőkevonzást.
A válságkezelés gyengeségeiről, illetve kudarcairól azonban az alábbi meglátásait sem rejtette véka alá:
„Az állami beruházások lassú beindítása – A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat;
A lakásépítés bizonytalanságai – 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni;
Az egészségügy elmaradt reformjának hatása – A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött;
A digitális átállás hiánya – Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban;
A versenyképességi reformok elmaradása – Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk.”
A jegybankelnök akkor azt a konklúziót vonta le, hogy „a mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes”.
Egy augusztus közepén kelt elemzésében pedig rávilágított:
„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok is jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.”
Azon véleményének is hangot adott, miszerint még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra, és az jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől.
A kormány, illetve Varga nevében válaszoló pénzügyminisztériumi államtitkár már a jobbikos képviselőnek szánt válasza elején leszögezte, szerinte
„a jegybankelnöknek nem feladata, hogy a gazdaságpolitikára vonatkozó megállapításokat tegyen, így a kormánynak sem feladata, hogy ezeket az írásokat, gondolatokat, értékeléseket értékelje. Ezért azt nem is teszi.”
Tállai az általa felsorolt számadatok mellett úgy érvelt, szerinte a gazdaságpolitikájuk révén „az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság történelmi viszonylatban is kiemelkedő bővülést ért el”.
Balczó Zoltán a kapott választ értékelve lapunknak úgy fogalmazott, szerinte Tállai államtitkár első mondata
„azt üzeni Matolcsy Györgynek, hogy ne üsse bele az orrát a gazdaságpolitikába”.
„Én eddig úgy tudtam, hogy a jegybankelnök által irányított monetáris politikának – főleg a külföldtől erősen függő Magyarország esetében – érdemi befolyása van a gazdaságra. Úgy látszik, a kormány ezt másképpen látja”
– fűzte hozzá az ellenzéki politikus, aki egyúttal egy másik magyarázatot is valószínűsít az államtitkár abszurd válaszára: úgy látja, kényelmetlen a kormánynak a parlament színterén közvetve, ellenzéki felvetésre, a Magyar Nemzeti Bank elnökével vitába szállni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
