A velünk élő Balassi Bálint

A velünk élő Balassi Bálint

„Éltünket, amellyel adósai vagyunk a sorsnak, fordítsuk a haza üdvére” – hangzik Balassi Bálint jelmondata. A magyar irodalomban Janus Pannonius volt az első (ön)tudatos költő („Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek”), de Balassi Bálint az első, aki világirodalmi rangra emelte azt, mégpedig immár magyarul. S bár már az ő halála óta is eltelt 430 év, költészete ma is érthető, s ugyan Szép magyar komédiáját már újrafordították a jobb érthetőség kedvéért. Évszázadokig csak istenes verseit olvasgathatták, az irodalomtörténészeknek köszönhetően ma már teljes költészete lapozgatható, olvasható és énekelhető. Merthogy Balassi Bálint, ahogy a kor nem egy jelese (Ilosvai Selymes Péter, Tinódi Lantos Sebestyén) dalszövegeket írt, s ha minden fáma igaz, maga is lanton kísérte a saját költeményeit.

„Mondhatnánk, hogy ő a magyar költészet kamaszkora, ha nem volna az életművén belül egy egyértelmű felnövekedés. Mondhatnánk, hogy ő rakta le a magyar költészet alapjait, ha nem Balassi maga építene erős várat erre az alapra” – írja róla a Kik vagytok ti? című, öt éve megjelent portréesszéjében Háy János. Életében nem költészete miatt rajongtak érte, sőt legyünk őszinték, egyáltalán nem rajongtak érte. Művelt, Nürnbergben tanult főúr volt, de egyébként nem ismert kegyelmet, de amikor elővette a pennáját (most az írószerszámra gondolok), mintha egy teljesen más emberré alakult volna át.

Viszonyok a XVI. század második felében

Amikor Balassi Bálint megszületett, Magyarország nagy része Budával együtt már 13 éve török kézen volt. Túl vagyunk már a dicsőséges egri csatán, amelyet majd 350 évvel később énekel meg Gárdonyi Géza, de a történelemkönyvekből tudjuk, mind Dobó István, mind Eger dicsőséges sikerét a törökök gyorsan átírják a saját forgatókönyvük szerint. Dobóval persze Krisztina révén még találkozunk a Balassi-opusban. A 150 éves török hódoltság ideje ez, amikor némi függetlenséget csak Erdély és a felvidéki végvárak élveznek. A napos oldalhoz szokott török nem szereti a szél- és hójárta hegyeket.

Filmen a török kor

Maradtak az olcsó légyottok, az egyéjszakás kalandok, s mivel végig élt főúri jogával és hatalmával, a vele szembe kerülő nőknek nem sok esélye maradt a menekülésre. Legfeljebb a pereskedés, amely a Balassi családot egész életében elkísérte. Nem egyszer állt be jó pénz, némi kaland és tivornyázás kedvéért végvári vitéznek, így érte a halál is Esztergom sikertelen ostrománál 1594 májusában. A törökök csak röhögtek a nap mint nap estére teljesen eszméletre lerészegedő magyar-német társaság láttán.

A 150 éves török uralomról pár évvel Gárdonyi után egy trencséni szlovák író, Tibor Branecký is ír egy remek regényt, amelyet nem sokkal a megjelenése után Marek Antal fordításában magyarul is kiadnak. De ezekben az időkben játszódik Fekete István A koppányi aga testamentuma, Mikszáth Kámán A beszélő köntös és Kolozsvári Grandpierre Emil A törökfejes kopja című regénye is, amelyekből ugyanúgy készült film (utóbbi kettőt Zsurzs éva rendezte), ahogy Balassi életéről is.

Kódexekben rejtőző életmű

Hírdetés

Halálakor Dobokay Sándor jezsuita szerzetes mellett ott van mellette hű tanítványa, Rimay János, s igazából nekik köszönhető, hogy Balassi költészete nem megy feledésbe, sőt istenes verseit Rimay a saját verseivel közösen nyomtatásban is kiadja. A többi verse évszázadokig rejtőzködik különféle kódexek rejtekén, s előbb 1874-ben találják meg az összes verseit tartalmazó Balassi kódexet, amely a Radvánszky család könyvtárából került elő, míg az első magyar pásztorjátékra, amely tulajdonképpen egy 1587-es olasz pásztorjáték, Cristoforo Castelletti művének a fordítása, s amelyet ugyan többször is kiadtak nyomtatásban, de ezek egyike sem maradt fenn, 1958-ban egy szlovák irodalomtörténész, Ján Mišianik jóvoltából Bécsben, a Fanchali Jób-kódexből került elő, s amely pár évvel később elindult a maga színházi pályáján is.

Többnyire ezt a szöveget játszották az elmúlt bő fél évszázadban is, legalábbis amikor elővették. Erre többnyire a négyessel végződő években került sor, így vélvén letudván Balassi emlékezetét. 1994 nyarán Zsámbékon két Szép magyar komédia is színre került, előbb az akkor profizálódó gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház jóvoltából, majd a budapesti Kodolányi János Intézet Wataridori Színköre is színre vitte a darabot Görgey átírt prózai szövegével, de az eredeti dalszövegekkel, amelyet az előadásban a Musica Historica Együttes és természetesen a társulat tagjai szólaltattak meg. A színkör tíz évvel később, immár a Balassi Bálint égisze alatt ismét eljátszotta a darabot, ahogy 2004-ben Vizi Mária Jelentem versben mesémet címmel egy félórás rövidfilmet is forgatott Esztergomban Rajkai Zoltánnal és Kalocsai Andreával a főbb szerepekben.

Dallammegjelölések ad notam

Ki ne ismerné Ilosvai Selymes Pétert és Tinódi Lantos Sebestényt, a kor jeles énekmondóit, akik lanton és kobzon kísérve megörökítették egy-egy vár sorsát, de több ilyen képzeletbeli figurát is megőrzött a magyar kultúrtörténet, az Egri csillagokban Ádám diákot (a filmben Tahi Tóth László) vagy bizonyára sokan emlékeznek még Mausmann Hugó mindent megverselő diákjára (Fonyó József) is A kőszívű ember fiaiból.

Az irodalom is tiszteleg előtte

„Vajon tiszta-e a lelkiismeretünk, olvassuk-e, ismerjük-e, tanítjuk-e, szeretjük-e igazán?” – teszi fel a keresetlen költői kérdést Nemeskürty István a Diák, írj magyar éneket című művében. Balassi viszonylag nem panaszkodhat, hiszen költészetének akadtak értő szakértői, Kőszeghy Péter, Eckhardt Sándor, Stoll Béla, Varjas Béla, Szentmártoni Szabó Géza, Nemeskürty István, Horváth Iván, Csanda Sándor, akik szakmailag tettek sokat a költő életművéért, de megtalálták őt a regényírók is, akik regényes eszközökkel dolgozták fel az életét.

A legújabb Balassiról, az istentelen magyarról  szóló regény pedig alig négy éve jelent meg Benkő László tollából a Családi Könyvklub kiadásában. S ne feledjük, a kilencvenes években létrejött egy róla elnevezett díj is, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj, amely a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőket, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint  verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tünteti ki.

Maga a díj egy középkori mintára kovácsolt végvári szablya, amelyet tavaly Zalán Tibor és Peter V. Czipott amerikai műfordító kapott meg, de átvehette már a felvidéki Kulcsár Ferenc, az erdélyi Farkas Árpád, a vajdasági Tari István, a kárpátaljai Vári Fábián László, ahogy az anyaországiak közül Csoóri Sándor, Utassy József, Ágh István és Tornai József is. S 1994-ben megjelent egy különleges antológia is Bálint, nevezetben ki voltál Balassa címmel, amelyben magyar költők Balassi Bálintról írt verseit gyűjtötték csokorba. Patinás névsor: Rimay János, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Juhász Gyula, Képes Géza, Illyés Gyula, Váci Mihály, Gál Sándor, Bereményi Géza.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »