A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki.
A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből – írja az Origo.
A tengeri füvek a mérsékelt és trópusi tengerek sekély parti régióit borítják világszerte.
A tengeri fűmezők fontos ökoszisztémák, amik számos faj élőhelyei, beleértve a veszélyeztetett tengeri teknősöket, csikóhalakat és más egyéb halfajokat.
Védi a partokat az eróziótól és sok millió tonna szén-dioxidot nyel el az atmoszférából minden évben. Azonban a tengeri fűmezők üvegházgázokat is kibocsátanak, különösen metánt, amelynek sokkal erősebb a hatása az éghajlatra, mint a szén-dioxidnak.
De honnan jön a metán?
Sina Schorn és kollégái a Max Planck Intézetből először vizsgálták azt a kérdést, hogy miből keletkezik a metán a tengeri fűmezőkben. Az elhalt tengeri füvek, mint sok szárazföldi növény kiterjedt tőzeges rétegeket képeznek a tengeraljzat üledékében. A szárazföldi tőzegekről ismert, hogy nagy mennyiségű metánt szabadítanak fel a szerves anyag bomlásakor. Ennél fogva a kutatók azt várták, hogy a metán termelés mögötti mechanizmusok hasonlóak lehetnek a tengeri fűmezőkben is.
Azonban itt ellenkező a helyzet. „Itt tapasztaltuk az első meglepetésünket. A tengeri fűmező üledékekben, a metán a szerves vegyületek kizárólag egyetlen osztályából képződik.
Ezeket az úgynevezett metilezett vegyületeket a tengeri fű maga termeli.
Specializált mikroorganizmusok, a methanogenic archeák aztán átalakítják ezeket a vegyületeket metánná” – mondja Schorn, a tanulmány vezető szerzője.
A vegyületek többek közt betaint is tartalmaznak, egy olyan vegyület, ami segíti a növény változó sótartalomhoz való alkalmazkodását. Mivel a methanogenic archea ezeket a vegyületeket közvetlenül használja, a tengeri fűmezőkben a metán termelés nagyon erőteljes.
És van valami más is a tengeri fűmezőkben, mint a szárazföldön: a metán felszabadulás a vízoszlopban nagyon gyors. Először is, a növényi szövet egyfajta szívószálként működik, segítve, hogy a gáz a tengerfenékről kikerüljön a vízbe. Mivel a tengeri fű csak sekély vízben nő, a pelágikus, nyílt vízi mikroorganizmusoknak kevés lehetőségük van arra, hogy megkössék a metánt mielőtt még az atmoszférába kerül. Ráadásul a tengervíz keresztüláramlik a homokos tengeraljzaton amelyen ezek a tengeri füvek nőnek, gyorsan kimosva a metánt az üledékből.
A holt tengeri fűmezők is metán források
Tanulmányuk részeként a bremeni kutatók mintát vettek egy holt tengeri fűmezőből. „Itt találkoztunk egy másik meglepetéssel. A metántermelés rátája hasonló volt az érintetlen, élő tengeri füvekében lévőkhöz” – mondta Jana Milucka, a tanulmány rangidős szerzője, és Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részleg Üvegházgáz Kutatócsoportjának vezetője.
Nyilvánvalóvá lett, hogy a metán még a holt tengerifű üledékekben is képződik. „Azt hisszük, hogy a folyamatos metán termelés mögötti ok az, hogy a metilezett vegyületek hosszú ideig elállnak a növény szövetben” – mondja Miluka. Még azt is detektálni tudták egy vizsgált növényi szövetben, hogy az több mint két évtizede pusztult el.
A metánkibocsátások részben ellensúlyozzák a kék szén hatást
„Jelenleg a tengeri fűmezők elhalását látjuk világszerte, amelynek pusztító hatása van a parti ökoszisztémákra. Eredményeink arra figyelmeztetnek, hogy amíg a növény pusztulásakor a szén-dioxid többé nem nyelődik el és raktározódik az üledékbe, mint „kék szén”, ezzel szemben a metán még folyamatosan felszabadulhat” – magyarázza Miluka.
A kutatás megerősíti a tengeri fűmezők fontosságát a klimatikus folyamatokban és kiemeli annak szükségét, hogy jobban megértsük és megóvjuk ezeket az ökoszisztémákat. A tengeri fűmezőkre, mint partközeli élőhelyekre és a tengerparti régiókra van a legdrámaibb hatása az antropogén változásoknak.
A Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részleg kutatói következő terve, hogy kiterjesztik méréseiket más régiókra és más egyéb tengeri fűfajokra is. Azt is tervezik, hogy részletesebben tanulmányozzák a metántermelésben résztvevő mikroorganizmusokat, mivel meglepően diverzek és jelenleg még nagyban alultanulmányozottak.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
