Nemcsak esztétikai problémát, hanem fájdalmat és funkcionális panaszokat is okozhat a főként nőket érintő bütyök, amelynek kialakulásához a szűk orrú és magas sarkú cipők is hozzájárulnak. Lássuk, hogy kezelhető a kellemetlen elváltozás.
„A bütyök az öregujj (nagylábujj) és a hozzá tartozó lábközépcsont jellegzetes billenése. Ilyenkor a lábközépcsont a deformitás miatt nem tudja jól megtámasztani az ujjat, így az lefordul a csontról. Amikor azonban ezzel a tünettel találkozunk, nem csak a bütyköt kell megvizsgálni, hanem az egész lábat, hiszen a problémához hozzátartozhat akár lúdtalp vagy Achilles-ín-rövidülés is” – idézi a Semmelweis Egyetem közleménye dr. Rodler Endre lábsebészt, az egyetem Ortopédiai Klinikája főorvosát. A szakember elmondása szerint a betegek két okból fordulnak orvoshoz ilyen esetekben: vannak, akiket esztétikailag zavar a kinövés, míg mások a fájdalom miatt kérnek segítséget – írja a Házipatika.com.
Mint az a cikkben olvasható, a bütyök kialakulásának belső okai között genetikai tényezőket, szalaglazaságot, instabilitási tényezőket lehet említeni, külső okként pedig a jelentősebb túlsúlyt és a magas sarkú, hegyes orrú cipők gyakori viselését. „Ezek a lábbelik olyanok, mintha folyamatosan egy lejtőn állna és csúszna lefelé az ember, ezért az előláb, vagyis a lábfej elülső része és a lábujjak belefeszülnek a cipő orrába. A hegyes orrú cipő pedig még össze is tereli az ujjakat, elősegítve ezzel a bütyök kialakulását” – magyarázta a főorvos, aki a probléma kezdeti szakaszában konzervatív kezelést javasol. Ilyenkor a láb statikáját talpbetéttel lehet helyrehozni a hosszúboltozat megtámasztásaként, míg a deformitás lassítására, helyreállítására gyógytorna javasolt.
Szóba jöhetnek a fájdalom csillapítására krémek és gyógyszerek, ultrahangos vagy lézeres kezelések, és egyéb fizioterápiás eszközök. „Meg lehet próbálni az éjszakai síneket is, de sokszor ezek a termékek többet ígérnek, mint amire valóban képesek. Egy markáns deformitást ezekkel már reménytelen helyreállítani” – véli a szakember. A kezelésnek része lehet ezekben az esetekben egy standard röntgenfelvétel, amelyet idővel megismételnek. Ezeken a felvételeken mérhető az esetleges állapotromlás. Ha a láb statikai helyzete kedvezőtlen irányba változik, akkor el kell gondolkodni a műtéten.
Előrehaladott állapotban gyakran szükségessé válik a műtéti beavatkozás. Az egész láb szerkezetét meg kell vizsgálni, és egyénre szabott műtéti tervet kell felállítani. Az operációnak része a csontos kinövés eltávolítása, illetve a lábközépcsont helyretétele. Dr. Rodler Endre felhívta azonban a figyelmet, hogy nem elég a csontokra figyelni, a lágyrészekkel, ízületei tokokkal is foglalkozni kell, hiszen deformitáskor azok szerkezete is átalakul. Egyik helyen lazítani, másik helyen szűkíteni szükséges az ízületi tokokat, hogy a műtéttel elért eredmény hosszú távon is megtartható legyen. Ha az operációt nem jól tervezik meg, vagy a kivitelezésnél hiányoznak a lágyrésztechnika lépései – amitől a korrekció megtartja a műtét során elért pozíciót -, akkor könnyebben visszatérhet a deformitás. A műtétet követő gyógyulás mintegy négy-hat hétig tart.
A nyugati társadalmakban a népesség 25-30 százaléka szenved bütykös lábdeformitásban, közülük is az érintettek 60-70 százaléka nő. „Nagyon fontos tehát a megfelelő lábbeli viselése, ha pedig gyakran hordanak magas sarkú cipőt a hölgyek, akkor napközben többször lépjenek ki belőle, és időnként mozgassák át a lábat” – tanácsolta a szakember. Kifejtette, jól stimulálja a talpizmokat például a kavicsokon való sétálás, vagy hasznos lehet a hideg vizes lábfürdő is. Emmellett vannak olyan gyógytornagyakorlatok is, amelyek alkalmasak lehetnek a lábdeformitás a megelőzésre.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
