Korábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy az augusztus 6-án megjelent pedofilellenes törvény első végrehajtási rendelete – amely a kormány szerint arra hivatott, hogy világosabbá tegye a benne szereplő melegellenes passzusok gyakorlati követelményeit – miként befolyásolja majd az iskolai felvilágosításokat, a tananyagokból mi kerülhet majd tiltólistára, illetve a könyvpiaci szereplők életét miként nehezíti meg. Csakhogy a szeptembertől életbe lépő módosításhoz kiadott „útmutató” után sem lettek okosabbak az érintettek, az eddig is homályosan tálalt törvény körül csak még több lett az ellentmondás.
A PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) alelnöke, Totyik Tamás akkor azt hangsúlyozta, hogy a törvény szerint, most nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az LMBTQ-közösségek tagjai is. Ezek után akár arra is számítani lehet, hogy az átvilágításuk után a meleg pedagógusokat eltanácsolják. Arra is kitért, hogy a jogszabályi változást hatástanulmánynak kellett volna megelőznie, ami elmaradt. De arról sincs tudomásuk, hogy korábban LMBTQ-személyek iskolákat látogattak volna felvilágosítás céljából.
A Szivárványcsaládokért Alapítvány szintén a törvény körüli erős ellentmondásokra figyelmeztetett: a kormány átadta a szülőknek a szabadságot arra vonatkozóan, miként neveljék gyermekeiket, másik oldalról pedig elkezdték korlátozni a lehetőségeiket azáltal, hogy olyan könyvek vásárlását nehezítik meg számukra, melyek a szivárványcsaládokról, a homoszexuálisokról szólnak.
A Libri-Bookline Zrt.-t kérdezve is az rajzolódott ki, hogy a rendelet betartása jelenleg nem lehetséges, ugyanis bár „ a kiadó mindig megfelel az aktuális jogszabályoknak, ezért jelenleg a rendelet értelmezését és gyakorlati következményeinek feltérképezését végzik, mivel irodalmi szövegek esetében nehéz eldönteni, hogy melyik jelenít meg öncélú szexuális tartalmat és melyik nem”.
Időközben a Líra Könyv Zrt.-t is sikerült elérnünk a végrehajtási rendelettel kapcsolatban, akik emlékeztettek rá, hogy a jogszabály a könyvkereskedők tevékenységét érinti, és csak rajtuk keresztül, közvetve a kiadókét. A Líra Csoportot, mint számos könyvesboltot működtető könyvterjesztő hálózatot érinti a szabályozás. Ahogy korábban is, úgy ebben az esetben is jogkövető módon viszonyulnak az új jogszabályokhoz. Sajnos sem a törvény, sem a rendelet nem ad ehhez kapaszkodót, az egyes kategóriák (a homoszexualitás „megjelenítése”, „szexualitás öncélú ábrázolása”) nem értelmezhetőek, így a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével együtt ők is azt várják a jogalkotótól, mondja meg világosan, mely könyvekre vonatkozik a korlátozás.
Mivel a szépirodalmi könyvek jelentős része, fele-harmada ábrázol szexulitását, a jogalkotó pedig nem mondta meg, mit tekint öncélúnak, pontosan nem lehet megmondani mennyi könyvet érint a rendelet – teszi hozzá Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Kreatív-igazgatója. Szoros értelmezésben ide tartozik minden olyan könyv, amelyben a szexuális tevékenység nem gyermeknemzés céljából történik. (Pl. fogamzásgátlás, szexualitás pusztán örömszerzésért, stb.) A homoszexualitást ennél kevesebb könyv jeleníti meg, de azok száma is jelentős, egy részük ma is kötelező olvasmány.
Ezeket a könyveket iskoláktól és templomoktól 200 méteres távolságon belül egyáltalán nem lehet árusítani. Ez a korlátozás a könyvesboltjaink több mint harmadát érinti. A tilalmi zónán kívül eső boltokban is az érintett könyvek számától függ, miként tudjuk teljesíteni a jogszabályt. Ezért is fontos, hogy a jogalkotó vagy a kormány mielőbb megnevezze a tilalmazott könyveket
– fejtette ki Nyáry. Ez azért is égető probléma, mert a könyvkereskedőknek csak általános, műfaji színtű ismereteik vannak a könyvesboltan kapható 10-20 ezer féle könyv többségéről. Így nem vonhatóak felelősségre abban a tekintetben, hogy pontosan tudják mit helyeznek ki a bolt kirakatába.
Amikor Shakespeare szonettjeit árusítják, a könyvesbolti dolgozók nem vizsgálják, hogy azokat a szerző férfiakhoz írta, de ez nem is elvárható tőlük. Általában a sikeres, keresett könyvek kerülnek a kirakatba. Ezek között például szerepelt a Meseország mindenkié című mesegyűjtemény is, de csak miután egy politikus könyvdarálási akciója után rendkívül keresetté vált.
A szakember tapasztalatai szerint, amíg néhány olyan könyv létezik, amely ellen politikai természetű kampány folyik, az inkább keresettebbé teszi azokat. Ha azonban a jogszabály a boltokban kapható könyvek tetemes részét, akár felét-harmadát érinti, akkor az nem pusztán veszélyt rejt, hanem ellehetetleníti a könyvkereskedelmet. Évszázados könyvkereskedelmi tapasztalat, hogy egy könyv népszerűségének semmi nem tesz olyan jót, mint a „betiltás”. Ám ha a könyvesboltok működése ellehetetlenül egy jogszabály miatt, akkor az az egész könyvpiacra rendkívül negatív hatást gyakorolhat – részletezi Nyáry, aki hangsúlyozza: ahogy a legtöbb érintett a piacon, úgy a Líra is jogkövető könyvkereskedőként világos, érthető szabályok alapján akar dolgozni. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a jogalkotó egyértelművé tegye, pontosan mely könyvekre vonatkozik a jogszabály.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »