Szokatlanul pragmatikus megközelítésről tett tanúbizonyságot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár finnországi látogatása során.
Az észak-atlanti együttműködés első embere úgy nyilatkozott, bár Ukrajnán múlik, milyen feltételekkel köt békét, a nyugati közösség ebbe nem kíván beleszólni, de a „békének megvan az ára”, amit Ukrajnának óhatatlanul meg kell majd fizetnie.
A mindig igen óvatosan fogalmazó Stoltenberg közölte, a NATO mindent megtesz azért, hogy erősítse Ukrajna pozícióját a tárgyalóasztalnál, ezért is küldik a fegyvereket, de minden békekötés óhatatlanul kompromisszummal is jár, „beleértve akár a területi kompromisszumot” is. A finnországi Kultaranta Talks konferencián kifejtette, a Nyugat hajlandó „megfizetni egy bizonyos árat”, hogy megerősítse az ukrán hadsereget, de Kijevnek is meg kell kötnie a maga kompromisszumát Oroszországgal, hogy végre béke legyen. Stoltenberg ugyanakkor egy morális dilemmára hívta fel a figyelmet:
Lehetséges a béke. Az egyetlen kérdés, hogy milyen árat vagy hajlandó megfizetni érte. Mekkora területet, mekkora függetlenséget, mennyi önállóságot (…) vagy hajlandó feláldozni a békéért.
A NATO-főtitkár arra már nem vette a bátorságot, hogy konkrét javaslatokat adjon az ukránoknak, hiszen „a döntést azoknak kell meghoznia, akik a legmagasabb árat fizetik”. Mindeközben a Nyugat feladata az, hogy minél több olyan ütőkártyát adjon Ukrajna kezébe, amelyeket majd eredményesen játszhat ki a tárgyalóasztalnál.
Kifejtette, hogy a békekötésnek biztonsági garanciákat is kell majd tartalmaznia, ugyanakkor maga ismerte el, a budapesti memorandumban foglalt hasonló garanciákat Oroszország egyszer, pontosabban kétszer, már felrúgta.
Bár Stoltenberg sok konkrétumot nem mondott, érdekes párhuzamot vont a második világháború előtti Finnország és a mai Ukrajna között. Mint ismert, a finn-orosz „téli háború” után Helsinki a moszkvai békeszerződésben vállalta, hogy Karélia nagy részét átadja a szovjeteknek, cserébe azok garantálják az ország függetlenségét. Stoltenberg szerint ez volt az „egyik oka” annak, hogy Finnország „független, önálló állam” maradhatott a második világháború után is.
A NATO-főtitkár vasárnapi nyilatkozata szépen beleillik abba az eseménysorba, amely az elmúlt hetekben egyre inkább azt mutatja, hogy a nyugati szövetségesek szeretnék tárgyalóasztalhoz ültetni Zelenszkijéket.
Bár brit és amerikai kormányzati források egyértelműen azt kommunikálják, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút, a CNN másfél héttel ezelőtt megjelent tudósításából kiderül, a háttérben komoly pressziót fejtenek ki a kijevi adminisztrációra. London, Washington, sőt Brüsszel is rendszeresen egyeztet az ukrán illetékesekkel arról, mikor és miként lehetne legelőnyösebben újra tárgyalóasztalhoz ültetni az oroszokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban úgy nyilatkozott, érzi a nyomást az európai szövetségesek részéről, de határozottan visszautasította annak lehetőségét, hogy akár egy talpalatnyi földet is átengedjenek az oroszoknak, sőt, Krím és Donbász visszafoglalását is kilátásba helyezte. Az ukrán államfő még francia kollégájának is nekiment, mert Macron szerinte elvtelen alkuk és vállalhatatlan kompromisszumok megkötésére bíztatja Ukrajnát.
Az ukrán diplomácia a cikk elkészültéig nem reagált Stoltenberg szavaira.
Akit bővebben érdekelnek a Stoltenberg által elmondottak, az alábbi videót nézze meg:
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
