Vándorkiállításként folytatja útját a budapesti Iparművészeti Múzeum századfordulós divattörténeti kollekciója, a Dresszkód: Szecesszió, amely 2021-ben a legsikeresebb volt.
A Dresszkód egy sorozatkiállítás a magyar fővárosi Iparművészeti Múzeumban, ahol különböző korszakokat, esetenként ruhatervezők munkáit mutatják be. Ennek keretében 2021-ben a szecesszió viselettörténetét állították ki. Ezt követően a neves divattervező, Zoób Kati öltözékeivel folytatták, és várhatóan 2024-ben az Iparművészeti Múzeum viselettörténeti gyűjteményéből az art deco stílusában készült műtárgyakat tekinthetik meg az érdeklődők Ráth György-villában, a budapesti Városligeti fasorban – tudtuk meg Jékely Zsombor gyűjteményi főigazgató-helyettestől Rimaszombatban, aki elkísérte a Szecesszió tárlatot a gömöri megnyitójára.
2023. november 23-tól ugyanis nagy médiaérdeklődés és szép számú közönség jelenlétében a Gömör-Kishonti Múzeum termeiben „Dress kód: Art Nouveau – Dresszkód: Szecesszió” címmel nyílt meg a budapesti Iparművészeti Múzeum kiállítása.
A Dresszkód: Szecesszió című kiállítás az 1895–1915 közötti időszakot fedi le. Ehhez megközelítőleg 60 műtárgyat válogatott össze a muzeológus – estélyi, nappali és szabadidős női viseleteket.
A kiállítás a 19–20. század fordulóján élő nő gardróbjába és életmódjába nyújt betekintést az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményéből válogatott tárgyak segítségével.
A korabeli öltözékek és kiegészítők bemutatásával felidézhetjük a szecesszió alkotta új, légies nőideált, amely már nemcsak a megjelenést, hanem az iskolázottságot is magában foglalta.
A kiállítás három nagyobb egységet és a hozzá alkalmazkodó új ruhadarabokat mutatja be:
A századfordulón a hölgyek továbbra is ragaszkodtak a fűzőviseléshez – ami nemcsak a derék karcsúsítására szolgált, hanem a leányok nagykorúságának kezdetét is jelölte –, mivel az illemszabályok szerint egy tisztességes nő nem jelenhetett meg fűző nélkül az otthonán kívül.
A kiállítás kurátora Csepregi Noémi, a budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársa (szlovák nyelvre Kerepesi Igor fordított) az apró részletekbe is beavatta a kiállításmegnyitó közönségét, akiket a múzeum igazgatónője, Kerényi Éva és Rimaszombat város alpolgármestere, Halász Attila is köszöntöttek.
Kerényi Éva múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a múzeumok közötti együttműködés fontos, amely előre visz bennünket. Kiváltképp értékes ez az együttműködés, amikor olyan nívós és nemzetközileg is elismert múzeumról van szó, mint a budapesti Iparművészeti Múzeum. Ez esetben az első tárgyalások még 2021-ben kezdődtek.
„Mindenki a maga módján nyitja meg a báli szezont, mi ezzel a szecessziós kiállítással szeretnénk azt megtenni” – jegyezte meg Kerényi Éva.
Halász Attila alpolgármester kiemelte, hogy Rimaszombat egy gazdag múlttal rendelkező város, s hisz abban, ha ilyen elkötelezett emberek lesznek közöttünk, mint Kerényi Éva új múzeumigazgató, akkor ez nem megy feledésbe, s büszkék lehetnek majd a gyermekeink és unokáink is erre a városra és a környékre.
„Köszönöm mindenkinek, aki ma itt részt vesz ilyen szép számban. S külön köszönöm budapesti vendégeinknek, hogy elhozták ezt a tárlatot hozzánk” – mondta Halász Attila.
Mint Csepregi Noémitől megtudtuk, az első világháború kitöréséig a női viselet fokozatosan egyre lazábbá és kényelmesebbé vált, hiszen a hétköznapok aktív életmódja, a munka és a sport a nőktől is megkövetelték az egyszerűbb és fesztelenebb megjelenést.
A 19. század folyamán szigorúan megkülönböztették a különböző eseményekhez illő ruhákat. Az otthoni viseleteken túl más-más öltözék állt rendelkezésre vendégfogadáshoz, teázáshoz, vacsorázáshoz, nem is beszélve a fogadásokon, a szalonokban, vagy a korzón viselt ruhákról.
A szecessziós formavilágot leginkább a viseletkiegészítőkön – kesztyűkön, legyezőkön, táskákon és napernyőkön – figyelhetjük meg. A fodrok, szalagcsokrok helyét átvették a gyöngy- és flitterdíszek, a gazdag hímzés, a méterszámra kapható szecessziós paszományok, valamint a rengeteg csipke. Az új stílus a növényi ornamentikát és a női szépség hajlékonyságát helyezte előtérbe.
A szecesszió kedvenc növényei, a pompás nőszirmok, mákvirágok, pitypangok, tulipánok, a liliom és a nárcisz mellett mélyvízi állatok, szárnyaló madarak és parányi ízeltlábúak is megjelennek. Dús növényi indákkal, hajladozó szárakkal és levelekkel hintették tele a viseleteket és kiegészítőket.
Az ünnepi események mellett divatba jött a sportolás, és hamarosan a társasági élet egyik fontos színterévé vált.
Széles körben elterjedt a biciklizés, amit többnyire a női emancipációval hoztak összefüggésbe, valamint a teniszezés, ami ekkor már vidéken is divatos tevékenységnek számított, ahogyan az Kaffka Margit Színek és évek című regényében is olvasható.
A nadrágviselés a hölgyeknél egyedül sportolás közben, vagy színésznők esetében a színpadon volt megengedett.
Közfelháborodást váltott ki az az elképzelés, hogy a nadrágszoknya nappali viselet legyen. Például 1911-ben a Kossuth Lajos utcai korzón kifütyülték a nadrágszoknyás hölgyeket.
Ám a fűzőhöz és krinolinhoz szokott hölgyek számára a korabeli fürdőruhák is igencsak szemérmetlennek hatottak. Ezért fürdőzéskor egy kerekes fürdőkabinban vontatták be a vízbe – így elrejtőzhetett a kíváncsi tekintetek elől –, majd a parton bő fürdőköpenyben, később ún. napfürdőző ingben takarta el magát.
A rimaszombati tárlat a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és a Besztercebányai Önkormányzati Kerület anyagi támogatásával valósult meg és 2024. április 7-ig tekinthető meg a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében.
Innen Balatonfüredre vándorol majd tovább a kiállítás.
Rimaszombatban a tárlathoz számos izgalmas programmal készülnek az adventi és azt követő farsangi időszakban, köztük kézműves foglalkozásokkal minden korosztály számára.
Az új kiállítás megnyitójára elkészült a múzeum új előtere is, amelyet modern látogatóközponttá varázsoltak, szenzoros üvegajtón léphetünk be, megújult pénztárban válthatjuk meg a belépőjegyet és vásárolhatunk ajándéktárgyakat. A bejárat revitalizálását uniós forrásokból finanszírozták.
(HE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
