A szerda késő este elindított Nemzeti Konzultációval, mely az ország újraindítására fókuszál, a kormány tulajdonképpen a magyar állampolgárokra hárította a felelősséget néhány irányított kérdésen keresztül, hogy mi legyen többek között a vendéglátásban dolgozó közel 400 ezer ember és családjuk megélhetésével. A „békeidőkben” a hazai GDP (bruttó hazai termék) 10 százalékát adó ágazat, mely a többmilliós résztvevőjével a korlátozások következtében tetszhalál állapotba került, valós állami segítség hiányában már a végsőket rúgja, most pedig a „nép” akaratán múlhat, hogy mikor nyithatnak ki újra.
Pedig a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László szerint az Orbán-kormány jól felfogott anyagi érdeke lenne, hogy annak a szektornak, amely a GDP nagy részét adja, minél előbb visszatérjen a teljesítőképessége, ehhez persze az kell, hogy a kormány mellett minden állampolgár áldozatot vállaljon, máskülönben a GDP hiánya mindenki számára érezhetővé válik.
A világtörténelem során soha nem volt ekkora bajban a vendéglátás
Az elmúlt egy év alatt a világtörténelemben soha nem látott, példátlan módon közel hat hónapja zárva vannak a vendéglátóhelyek – emlékeztette lapunkat az elnök, aki a jelenlegi helyzet súlyát azzal szemléltette, hogy
A szakma ameddig volt tartaléka nem méltatlankodott, tudomásul vette, hogy ő van a frontvonalban, ezért rengeteget áldozott a megtakarításaiból, de közben akadtak olyanok, akik már kénytelenek voltak a családi ezüstöt is eladni. Annyira nincs tartaléka a többségnek, hogy már hitelekből élnek, erre nem megoldás a munkahelymegtartó bértámogatás vagy a 10 milliós „ingyenhitel” bevezetése – tette hozzá Kovács. Úgy látja a környező országok példáját kellene követnünk, ahol jóval komolyabb támogatásokat biztosítanak. Elég csak Romániát alapul venni, ahol a kieső forgalomnak a 20 százalékát adták vissza a vendéglátósoknak, Magyarországon is ez jelenthetné az egyik megoldást, ami némi remény lenne az újrakezdő rétegnek, azoknak akik merik vállalni a kockázatot és éreznek magukban anyagi és mentális erőt ennek sikeréhez.
A külföldiek hiánya kivéreztette a szektort, de ha túl korán térnek vissza, az akár az utolsó döfés is lehet számukra
A szakember hangsúlyozza, hogy az oltási igazolvány – feltételezve, hogy lesz elég oltóanyag – mindenkinek a biztonságát szolgálja. Az, hogy védjük a saját dolgozóinkat, vendégeink egészségét, teljesen evidens dolog, hiszen senki sem akar arra nyitni, hogy nagyobb lesz a baj. Márpedig a körülöttünk lévők példájából kiindulva, óvatosnak kell lennünk az újranyitást illetően: elég megnézni mi történt Szlovákiában, vagy korábban Portugáliában, ahol nem bírták türelemmel kivárni azt, amíg járványügyi szakemberek is rábólintanak a nyitásra.
Konzultáció ide vagy oda a külföldiek Magyarországra való beengedéséről, Kovács biztosra veszi, hogy nem fognak tömegek elindulni hazánkba, hiszen minden ország célja, hogy otthon tartsa a saját turistáit, így csak abban bíznak, ha a külföldieket nem is, de legalább a hazai lakosokat hamarosan vendégül láthatják valamilyen formában.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára, Dávid Ferenc az Alfahírnek adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a nemzeti konzultáció egyik kérdése arra vonatkozik, hogy a külföldiek csak oltási igazolvánnyal érkezhetnek az országba, ez a kérdés még uniós és tagállami szinten sincs kidolgozva.
Nemcsak a vendéglátósok, de a vendégek is károsultak
A vendéglősök anyagilag és mentálisan is nagyon lestrapáltak, egy mély gödörben vannak, ugyanakkor a vendégeken -vagyis minden állampolgáron, akik ha nem is közvetlen kárvallottjai, de elszenvedői a bezártságnak – is látszik, hogy tovább nem fogják bírni a korlátozásokat. Ha jön a jó idő, óhatatlanul is elkezdenek kirajzani, az pedig méltatlan lenne, ha legalább szabadtéren, mondjuk teraszon, szerény vendéglátással ne tudnák őket fogadni, természetesen járványügyi szakemberekkel egyeztetett módon – bizakodott az MVI elnöke.
A DK szakpolitikusa messzebbről kezdené vizsgálni a felvetést: először is azt a kérdést, hogy milyen feltételek mentén utazhatnak külföldiek az országba, illetve bármelyik országba nem itthon, hanem európai szinten dől majd el. Az, hogy lesz-e olyan egységes védettségi mechanizmus, amely alapján az mozoghat, vehet igénybe szolgáltatásokat akinek ilyen igazolványa van központi döntést igényel.
– vette fel a problémát Dávid, aki szerint Müller Cecília mai bejelentése amely a járvány várható harmadik hullámát feltételezi, egyfajta pánikot kelthet a lehetséges újranyitás kapcsán. Ezek után felmerül a kérdés, beszélhetünk-e érdemben arról, hogy milyen feltételekkel lehessen kinyitni az üzleteket vendéglátóhelyeket.
Tudjuk, hogy Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban is súlyosabbra fordult a járványügyi helyzet. Emlékezzünk vissza, tavaly nyáron úgy nyitottak ki a kocsmák és éttermek, mintha nem is lett volna előtte járvány és ez ősszel a második hullám idején ütött vissza amikor egyre riasztóbb adatok jelentek meg
A KSH által közölt bevételkiesés sem tükrözheti a valóságot
Úgy tűnik a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által nemrégiben közölt adatai, mely szerint az elmúlt évben a 2019-es 1400 milliárd forintos forgalomhoz képest 400 milliárd bevételkiesés jelentkezett a vendéglátásban koránt sem tükrözi az ágazat valódi helyzetét.
Mi vendéglátósok ennél sokkal többet érzünk, hiszen a novemberi, decemberi adatokat alapul véve a KSH szerint mindössze csak 45-50 százalék körüli volt a visszaesés, mi ezt sok esetben 70-80 százaléknak érezzük.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »