Egyelőre mindenki azt latolgatja, mi lesz Izrael válasza Irán támadására. Amit jelenleg tudni lehet, az az a kijelentés, amiről az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője nyilatkozott az Irán International elnevezésű iráni emigráns televíziónak adott interjújában. Ezek szerint az izraeli hadsereg „tettekkel és nem szavakkal” fog reagálni Irán éjszakai támadására.
Az izraeli szűk katonai kabinet vasárnap délután összeült Tel-Avivban az IDF főhadiszállásán, hogy megvitassák Izrael válaszát, amelyet a szombat éjszakai iráni drón- és rakétatámadásra adhat.
„Izrael valaha is megtapasztalt egyik legdrámaibb éjszakáját élte át. Iránból több száz, különféle típusú rakétát lőttek ki Izraelre, köztük több mint száz ballisztikus rakétát, egyenként több száz kilogramm robbanóanyaggal” – nyilatkozta Joáv Galant védelmi miniszter korábban vasárnap. Galant a Nyíl 3 légvédelmi rendszer ütegénél tett látogatásán beszélt, amely egység részt vett az iráni támadás megfékezésében.
Az Egyesült Államokkal és más országokkal együtt erős és erőteljes szövetséget hoztunk létre, amelyben koordinációban és szinkronban működnek Izrael, az Egyesült Államok és partnereink biztonsági rendszerei. Az eredmény nagyon-nagyon csekély mozgástértől eltekintve a fenyegetések teljes visszaszorítása volt”
– tette hozzá a védelmi miniszter. „Lehetőségünk van stratégiai szövetség létrehozására a súlyos teheráni fenyegetés ellen” – visszhangozta Galant Beni Ganz miniszter szintén vasárnap elhangzott szavait.
„Ennek az eseménynek még nincs vége, épp most kell megerősíteni a létrehozott stratégiai szövetséget és regionális együttműködési rendszert, amely jelentős próbát állt ki az iráni fenyegetéssel szemben” – hangsúlyozta Beni Ganz miniszter, a Nemzeti tábor nevű centrista párt elnöke, a szűk hadikabinet tagja.
Regionális koalíciót építünk, és Irántól úgy és abban az időben szedjük be az árat (támadásáért), ahogyan jónak látjuk”
– vélekedett. „Emlékeznünk kell arra, hogy még nem végeztük el feladatainkat: mindenekelőtt az elraboltak visszahozását, és az északi és déli lakosok elleni fenyegetés megszüntetését” – hangsúlyozta Beni Ganz.
Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a szélsőségesen nacionalista Zsidó Erő párt elnöke ugyanakkor súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra. „Az elrettentés megteremtéséhez a Közel-Keleten a háziúrnak őrült módján kell viselkednie”- vélekedett Bengvír kifejtette, hogy szerinte az önmérséklet és az arányosság fogalma október 7-én lekerült a napirendről.
Izrael válasza nem lehet olyan, amilyen egy madárijesztőé, a korábbi években Gázában tapasztalt homokdűnék lerombolásának stílusában”
– mondta.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a szélsőségesen jobboldali Vallásos cionisták párt elnöke is kemény izraeli választ sürgetett. „Az egész Közel-Kelet és az egész világ szeme Izraelen van” – mondta. „Ha az elkövetkező nemzedékekig visszhangzik válaszunk a Közel-Keleten, akkor győzni fogunk. Ha ne adj isten megfékezzük magunkat, akkor közvetlen egzisztenciális veszélynek tesszük ki magunkat és gyermekeinket” – vélekedett Szmotrics.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tart az Irán által Izrael ellen indított drón- és rakétatámadások nyomán, miközben a G7-csoport is tanácskozik vasárnap a kialakult helyzetről.
A Biztonsági Tanács New York-i idő szerint a délutáni órákban ült össze, amit Izrael ENSZ-nagykövete kezdeményezett szombat éjszaka. Gilad Erdan a testületnek küldött levelében az események példátlan voltával indokolta a tanácskozás szükségességét. A G7-csoport ülését szintén vasárnapra hívta össze a soros elnökséget betöltő Olaszország miniszterelnöke, Georgia Meloni.
A videótanácskozással kapcsolatban Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy egy összehangolt diplomáciai válaszról tárgyalnak majd Irán felé az „arcátlan támadás” nyomán. Fehér házi tisztségviselők közölték azt is, hogy
Joe Biden elnök a szombat éjszaka Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésén világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt támadó jellegű katonai akcióban Iránnal szemben,
ugyanakkor megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael védelme iránt megingathatatlan az Irán által jelentett fenyegetéssel szemben.
Az Iránból szombat éjszaka Izrael ellen indított mintegy 300 drón és rakéta elfogásában a térségben állomásozó amerikai erők, mind a haditengerészet, mind a légierő egységei aktívan részt vettek. Amerikai katonai illetékesek szerint mintegy 70 drónt, és legkevesebb 3 ballisztikus rakétát semmisítettek meg. A Közel-Keleten több ezer amerikai katona szolgál, és a haditengerészet több hajója is a térségben állomásozik, köztük az Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó vezette harci kötelék. Pénteken a Pentagon és a Fehér Ház is megerősítette, hogy a kialakult feszültség miatt további amerikai katonai eszközöket irányítanak a térségbe.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de folytatja Izrael védelmének támogatását, és megvédi a térségben tartózkodó amerikai személyzetet.
A külügyminiszter emellett közölte, hogy a következő órákban és napokban határoznak arról Izrael és a nyugati szövetségesek, hogy miként lépjenek tovább, valamint hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a lehető legerőteljesebb módon elítéli Irán támadását Izrael ellen.
Irán állandó ENSZ-képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást, ami szerint a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján, az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben, válaszként az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy maradjon távol a konfliktustól, és azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátette, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetlegesen nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”.
Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu-nak vasárnap adott interjújában azt nyilatkozta, azzal, hogy Irán a saját területéről direkt módon támadást indított Izrael ellen, nem pedig proxykon keresztül zajlott a szombati támadás, gyakorlatilag háborút indított Izrael ellen.
Irán beavatkozása teljesen felkavarta a közel-keleti helyzetet, ahol most komoly háttéralkuk kezdődhetnek Izrael és az Egyesült Államok között, és Amerika is engedményekre kényszerülhet Izraellel szemben a Hamász ellen folytatott harcban, írja a hirado.hu.
Castel szerint a pár óra alatt kilőtt eszközök száma olyan mennyiségű volt, amit Oroszország egy-kéz hónap alatt lő ki Ukrajnára.
„Izrael soha nem állt nyíltan háborúban Iránnal, ez az első alkalom, és ez gyökeresen átalakíthat mindent: az izraeli belpolitikát, a pártpolitikát, a kormánynak az összetételét egészen a nagykoalícióig, valamint az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatáig. Irán lépése olyan furcsa alkukat is eredményezhet, mint például, hogy az Egyesült Államok visszavonja a Rafahhal kapcsolatos álláspontját azért, hogy Izrael ne mérjen válaszcsapást Iránra” – mondta a hirado-hu-nak Castel.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
