Volt idő, amikor a Szepesség zöldellő dombjai között sok magyar élt. Görgey, Csontváry, Szinyei Merse és még hosszasan lehetne sorolni a környék híres szülöttjeit. A legszebben író magyar, Krúdy Gyula ide, a podolini gimnáziumba járt, de most a szomszéd település világhírű szülöttéről írnék, akinek fényképezőgépünk optikáját és sok más találmányt is köszönhetünk.
A hirtelen haragú, akaratos, ám kifejezetten tehetséges Petzval János tanítónak és zeneszerzőnek és a szepesbélai Kreutzman Zsuzsannának még a házasságkötés előtt megszületett a fiuk, Gusztáv Adolf. Annak idején azonban a cipszereknél sem volt nagy dicsőség a házasságon kívüli gyermek, így 1801-ben Petzval János feleségül vette Zsuzsannát. Gusztáv fiuk kétévesen meghalt, majd utána Nestor sem érte meg a felnőttkort.
Ezután még két fiúgyermekük születik, s mindketten hihetetlen karriert futnak be. József 1807. január 6-án született Szepesbélán. Számos olyan találmánnyal büszkélkedhet, melyek nélkül ma jóval nehezebb lenne az életünk. Öccse, Ottó az MTA rendes tagja, tanár, csillagász, vízmérnök. Petzval Jánosnak a későbbiekben Lőcsén még három lánya is született.
Abban az időben a szepesbélai katolikus templom orgonistája a heves vérmérsékletű evangélikus tanító, a Petzval fiúk édesapja, János volt, ám konfliktusai miatt költözni kényszerültek. Így kerültek Késmárkra, de itt is sikerült úgy összevesznie a templom toronyőrével, hogy utána nemcsak a városból kellett elköltözniük, de még a templomot is újra kellett szentelni. Lőcsére költöztek, József fiuk a késmárki után itt folytatta a gimnáziumot.
Nem leszek suszter!
József hadilábon állt a magyar nyelvvel, matematikából pedig egyenesen meg akarták buktatni. A lőcsei főgimnázium tanára egy alkalommal behívatta apját, s javasolta, hogy adja valami tanoncnak a fiát, mert nem való gimnáziumba. Nagy tudású édesapja rühellte a dolgot, de nem tehetett mást, beajánlotta fiát a késmárki Schweng csizmadiamesterhez. „Már pedig én nem leszek suszter!”, ripakodott apjára a fia, s valóban, egész nyáron Mathias Hausernek A matematika elemeinek analitikai tárgyalása című könyvét bújta. Meglett az eredménye, mindvégig kitűnő lett matematikából. El is határozta, hogy a budapesti egyetem mérnöki karának geometria szakos hallgatója lesz. Ehhez azonban el kellett végeznie a kétéves előkészítő líceumot. Így került 1823-ban Kassára, ahol elvégezte a Királyi Akadémia kétéves filozófiai tanfolyamát. Kedvenc tantárgyainak oktatói, Barlay Mihály matematika- és Magyar József történelemtanár nagy hatással voltak rá.
Ekkoriban már németül, magyarul, latinul, csehül, szlovákul, angolul és franciául is beszélt. Mivel szegény családból származott, kénytelen volt tanítónak szegődni Almási grófék zsadányi birtokára, hogy tanulmányait folytathassa.
Az itt szerzett tapasztalatai sokat segítettek későbbi tanári pályáján. 1828-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjének tartott Institutum Geometricumban szerzett oklevelet. Pest városának olyan csatornázási terveket készített, melyekkel kiküszöbölhették az árvizeket.
Egy diploma nem diploma
A tudásszomj tovább hajtja, így bölcsészdoktori oklevelet is szerez, és a Pesti Egyetem, majd 1837-től egészen 1877-ig a Bécsi Egyetem tanára. Mesterien forgatja a kardot, 1860-ban még a francia bajnokot is legyőzi. Sportos életvitelét bizonyítja az is, hogy kahlenbergi otthonából mindig lóháton járt be az egyetemre és vívóleckéket is adott. Közben a kor technikai vívmányainak továbbfejlesztésén fáradozott.
Az 1839-ben feltalált dagerrotípiáihoz csaknem fél órát kellett mozdulatlanul állni a „fényképező” előtt. Petzval József akromatikus kettős objektívje, amelyet 1840-ben szerkesztett, a másodperc töredékére csökkentette az expozíciós időt. Két lencserendszert, portréobjektívet és tájobjektívet is kifejlesztett, melyekkel torzítás nélküli képet lehetett készíteni. Hihetetlen, de már 1841-ben elkészítette az 1:3,5 fényerejű lencserendszerét, s aki fényképez, az tudja, hogy ez még ma is egy jó objektívnek számít. Mivel a Voigtländer cég ezt saját neve alatt hozta forgalomba, úgy feldühödött, hogy egy időre optikai kutatásait és előadásait is felfüggesztette.
Találmányok sora
Több hangszert is tervezett, így a gitárhárfát, vagy a különleges három soros zongorát. Elkészítette a Petzval-lámpát, majd olyan reflektort készített, amellyel 2,7 kilométerről is látni lehetett a sötétben megvilágított tárgyakat. 1846-ban elkészíti a ködfátyol-készülékét, ami a mai vetítőgépek előde.
Ballisztikával is foglalkozott, és egy újfajta puskát is feltalált. A Hold fázisairól ő készítette az első timelapsot. 1843-ban nyilvánosságra hozta számításainak eredményét, miszerint egy tárgy képe akkor lesz torzulásmentes, ha a lencserendszereknél teljesül a Petzval-feltétel.
Bécsben a szabadságharc alatt is a magyar haza hű fiának tartotta magát, s ezért nem igazán szerették, de 1849-ben az Osztrák Tudományos Akadémia mégis felveszi a tagjai közé. 1873-ban pedig az MTA is külső tagjává választotta.
A bécsi Vogtländer gyár 1861-ig 10 000 darab Petzval-féle objektívet gyártott, ezek után pedig évente több mint kétezret. Mivel nem kötött szerződést a gyárral, eleinte semmilyen jogdíjat nem kapott. Húsz évi pereskedés után is csupán kétezer aranyat kapott találmányáért. A baj nem jár egyedül, kahlenbergi lakását 1859-ben kirabolják és az összes tervrajza eltűnik. Ettől az időtől kezdve nem foglalkozik többé az optikával.
Hatvankét évesen elveszi fiatal házvezetőnőjét, aki négy év múlva meghal. Öreg napjait magányosan éli örökös nélkül. 1871. szeptember 17-én a fénytan legkiválóbb ismerője elnyeri az örök világosság fényét. Nem sokkal halála előtt a következőket írta: „Uralmam alá hajtottam a fényt. Erősen a kezemben tartom, mivel a világban túl sok a sötétség.”
Vagyonát, addig nem publikált találmányainak tervrajzait gondozóira bízta, akik nem tudták milyen felbecsülhetetlen érték birtokába jutottak. Számításai, tervrajzai így elkallódtak, vagy egyszerűen eltüzelték.
Petzval József találmányainak a jelentőségét hosszan lehetne sorolni. Portréobjektívjánál jobbat 60 évig nem tudtak kreálni.
Nem véletlen, hogy már életében Ferenc József-renddel tüntették ki, mint ahogy az sem, hogy a Holdon krátert, a világűrben pedig kisbolygót neveztek el róla.
Nemesi rangra emelte a császár és udvari tanácsossá nevezte ki. 1909. augusztus 8-án emléktáblát helyeztek el a szepesbélai iskola falán, amit később eltávolítottak és szlovák nyelvű emléktáblával helyettesítettek. A magyar emléktábla azonban ma is megtalálható a múzeum folyosóján, bár kissé takarásban. 1964-től az egykori iskola Petzval-múzeumként működik, Löffler Béla Petzvalról készített mellszobrát 1966-ban leplezték le az épület előtt.
Születésének bicentenáriumára Szlovákiában 200 koronás emlékérmet adtak ki. Magyarországon a Petzval-díj számít a legrangosabb kitüntetésnek a film és videotechnika, a fényképezés, az optika, az akusztika, a színpadtechnika és finommechanika terén elért eredményekért.
Fénygyűjtő volt, akárcsak lencserendszerei. Összegyűjtötte a világosságot, hogy kiemelje az embereket a sötétségből, s mindenki képkészítővé válhasson, akkor is, ha nem tud mesterien festeni.
Megjelent a Magyar Szövetség 2024/17. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
