Mit tud mondani a kereszténység Európának? – Ferenc pápa luxemburgi és belgiumi látogatásra indul

Mit tud mondani a kereszténység Európának? – Ferenc pápa luxemburgi és belgiumi látogatásra indul

Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóiroda igazgatója szeptember 23-án bemutatta Ferenc pápa 46. külföldi apostoli útját, amely Luxemburgba és Belgiumba vezet, és elmondta, hogy a látogatás a béke témáját hordozza egy olyan időszakban, amikor Európa újra háborús konfliktussal néz szembe.

Ferenc pápa holnap újabb nemzetközi útra indul, amely a 46. lesz pontifikátusa során: szeptember 26–29. között Luxemburgba és Belgiumba utazik.

A Szentatya apostoli útja során számos témát fog érinteni, többek között a béke, a migráció, a klímaváltozás és a fiatalok jövője témakörét, miközben egyházi kérdésekre összpontosít, így a kereszténység szerepére a szekularizáció által jellemzett társadalmakban és a keresztény oktatás szerepére.

Az apostoli útról részleteket közölve Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóiroda igazgatója megnyugtatóan nyilatkozott a Szentatya egészségi állapotáról, mivel Ferenc pápa hétfőn „enyhe influenzaszerű állapot” miatt lemondta a tervezett audienciáit. Az igazgató elmondta, hogy „egyelőre minden pontosan a tervek szerint alakul” [Ferenc pápa szeptember 25-én rendben megtartotta az általános kihallgatást – a ford.]. 

A közelgő apostoli út Szent II. János Pál pápa 1985-ös látogatásának nyomdokain halad, amikor is a Szentatya a Leuveni Katolikus Egyetem diákjaival és tudományos közösségével találkozott. Ez a két esemény Ferenc pápa programjának is része. 

Szent II. János Pál pápa 1995-ben szintén Belgiumban avatta boldoggá Damien de Veuster-t, más néven Molokai Damjánt, aki belga misszionárius volt, és aki a hawaii leprások között halt meg, akiket saját élete árán szolgált [Damjánt XVI. Benedek 2009-ben Rómában szentté avatta – a ford.].

Napjainkban Belgiumban mintegy 8,4 millió, Luxemburgban pedig kevesebb mint 300 000 katolikus él. „A szekularizáció probléma – de talán még nagyobb kihívás tanúságot tenni a kereszténységről egy olyan Európában, ahol a kereszténység kevésbé ismert, mint a múltban; sok az – esetenként ki nem mondott – kérdés, és a hanyatlás érzékelhető” – mutatott rá Matteo Bruni. „Ezekben a közösségekben már vannak próbálkozások arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjanak, amit a Szentatya bátorítani fog”.

Ferenc pápa két olyan országba viszi el üzenetét, amelyek „különböző európai intézmények székhelyei, különösen pénzügyi jellegűek” (Luxemburg) és „az uniós közigazgatás nagy részének székhelye” (Belgium). Ezek az országok, melyeket a Szentatya meglátogat „a világ egy olyan része, amelyre mások is figyelnek”, és szavai „Európa szívét fogják megszólítani”, illetve „arról a szerepről lesz szó, amelyet a közeljövőben a világban játszani akarnak” a befogadás és a nemzetek közötti szolidaritás érdekében, miközben egyes nemzetek megszállás és pusztítás „áldozatai” lettek, és folyamatos konfliktusoktól szenvednek.

Hírdetés

Matteo Bruni elmondta, hogy a témák, amelyekkel foglalkozni fog a Szentatya, azon területek történelmét idézik fel, amelyek a háború alatt elszenvedett nehézségek után erősen vágytak a békére, és azon dolgoztak, hogy megteremtsék a béke feltételeit. Most, amikor Európát az a veszély fenyegeti, hogy ismét konfliktusba sodródik, ez különösen hangsúlyos. Ferenc pápa emellett környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozni fog.

Ezekkel a témákkal összefonódik a katolikus oktatás és annak szerepe a technológiai fejlődés korában. A szeptember 27-i, professzorokkal, a Katholieke Universiteit Leuvenben és szeptember 28-i, diákokkal, az Université Catholique de Louvainban megrendezésre kerülő

A Katholieke Universiteit Leuven professzoraival való találkozó során a menekülteknek nyújtott humanitárius segítségnyújtásról szóló videót is levetítenek. A téma nagyon aktuális és kihívást jelent, tekintettel a belga társadalom elmúlt években végbement átalakulására, a menekültek egyetemi intézményekben való jelenlétére is.

A klerikusok által elkövetett szexuális visszaélések kérdése is felmerült a tájékoztató során, amikor az újságírók feltettek néhány kérdést, különösen a Belga Püspöki Konferencia által közölt hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Szentatya tizenöt áldozattal – hat férfival és kilenc nővel – találkozhat. A találkozóra a tervek szerint „teljes diszkrécióval” kerül sor egy olyan helyen és időpontban, amelyet csak később fognak nyilvánosságra hozni – közölték a belga püspökök.

Matteo Bruni nem erősítette meg a találkozó hírét, de elmondta: „Ha sor kerül konkrét találkozóra, az áldozatokkal egyetértésben, akkor erről később tájékoztatást fogunk adni”. Roger Vangheluwe püspök ügyében, akit korábban bűnösnek találtak gyermekbántalmazásban, Matteo Bruni kifejtette, hogy

Végezetül a négynapos látogatás egyéb részletei is szóba kerültek, többek között az uniós hatóságokkal és a kapcsolódó intézmények képviselőivel való találkozók. Ehhez párosul majd több látogatás a fiatalok, papok és szerzetesek körében.

Pietro Parolin bíboros-államtitkár jelenleg New Yorkban tartózkodik, ahol a Szentszéket képviseli az ENSZ 79. közgyűlésén, és nem lesz jelen az utazáson. Az apostoli úton Ferenc pápát elkíséri Robert Francis Prevost bíboros, a Püspöki Dikasztérium prefektusa és Marcello Semeraro bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztérium prefektusa.

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Kuzmányi István/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »