2024. 09. 24.
A közel-keleti helyzet további elmérgesedésére figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.
„Sem a libanoni, sem az izraeli nép, de az emberek világszerte sem engedhetik meg maguknak azt, hogy Libanonból egy második Gázai övezet váljék” – jelentette ki a világszervezet vezető diplomatája.
Úgy fogalmazott, hogy Libanon a szakadék szélén áll, az Izrael és a palesztin Hamász szervezet közti Gázai övezeti fegyveres konfliktus pedig egy „véget nem érő rémálom”, amely a teljes régió lángba borításával fenyeget.
„A gyilkolás és pusztítás üteme és mértéke a Gázai övezetben főtitkári megbízatásom alatt nem látott mértéket ért el” – mondta Guterres.
Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy semmi sem igazolhatja a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott, összehangolt terrortámadását, ahogy a palesztinok kollektív megbüntetését sem.
Beszédében Guterres szóvá tette, hogy a világ több térségében a kormányok ellenőrzés nélkül azt tehetnek, amit csak akarnak, anélkül, hogy felelősségre vonnák őket. „Megtámadhatnak más országokat, egész társadalmakat tehetnek tönkre, vagy fittyet hánynak saját népük jólétére” – nehezményezte. „A büntetlenség világában” – mint hangsúlyozta – veszélybe kerülnek a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmánya. Politikailag és erkölcsi értelemben is ez elfogadhatatlan – tette hozzá.
Irán kiáll a libanoniak mellett
Maszúd Peszeskján iráni elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, kedden közzétett interjújában arról beszélt, hogy a Hezbollah libanoni síita milícia nem képes egymagában szembeszállni Izraellel. „A Hezbollah nem állhat ki egyedül egy olyan országgal szemben, amelyet nyugati államok védelmeznek, támogatnak, illetve látnak el” – mondta Peszeskján. Az iráni elnök Guterreshez hasonlóan szintén arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „ne hagyja odáig fajulni a dolgokat, hogy egy második Gázai övezet váljék Libanonból”.
Peszeskján New Yorkban újságíróknak azt mondta, hogy „mi tudjuk talán a legjobban, hogy egy nagyobb háború kitörése a Közel-Keleten nem válik hasznára senkinek sem”. „Izrael az, aki nagyobb konfliktust akar kirobbantani” – tette hozzá.
A hétfőn végrehajtott izraeli légicsapásokban a libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint több mint 550-en vesztették életüket, köztük tucatnyi gyermek. Az izraeli hadsereg állítása szerint mintegy 1600 célpontot támadtak, és az Irán hátszelét élvező Hezbollah számos harcosával végeztek.
Irán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket „az esztelen” izraeli eszkalációval szemben.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn este az X-en tett bejegyzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nem fogja tétlenül nézni a történéseket. „Libanon és Palesztina lakosainak oldalán állunk” – fogalmazott.
Összeülhet az ENSZ-BT
New Yorkban, ahol az ENSZ Közgyűlését tartják, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy Párizs „a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kéri Libanon ügyében”. Ezt megelőzően Egyiptom az ENSZ Biztonsági Tanácsának beavatkozását kérte, hogy vessen véget „a veszélyes izraeli eszkalációnak”, és Jordániához hasonlóan figyelmeztetett egy „globális regionális háború” veszélyére.
Irak közölte, hogy az ENSZ Közgyűlésének alkalmával „sürgős találkozót” szeretne az arab országok között, hogy „megállítsák” Izraelt, amelyet Törökország azzal vádolt, hogy „az egész régiót káoszba akarja taszítani”. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján szintén azzal vádolta meg Izraelt, hogy „ki akarja szélesíteni” a konfliktust.
A további eszkaláció elkerülését sürgette Libanonban az ENSZ emberi jogi főbiztosa
Aggodalmát fejezte ki kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Izrael és a libanoni Hezbollah milícia közti konfliktus elmérgesedése miatt, és szóvivője útján felszólította a nemzetközi színtér szereplőit, hogy akinek befolyása van a Közel-Keleten és azon túl, igyekezzen megakadályozni a válság további eszkalációját.
A főbiztos szóvivője, Ravina Shamdasani genfi sajtótájékoztatóján azt mondta: a konfliktusban használt harci eszközök nagyon komoly aggályokat vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog tekintetében. Újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: attól még, hogy Izrael a csapások előtt előzetesen figyelmezteti az embereket Dél-Libanonban, hogy meneküljenek, az nincs rendben, hogy a lakott területeket meg is támadják, tudva, hogy a műveletek civilekre gyakorolt hatásai óriásiak lesznek.
A sajtótájékoztatón Abdinasir Abubakar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) libanoni képviselője arról beszélt, hogy az országban néhány kórházat teljesen leterhelt a beszállított több ezer sebesült. Értesüléseik szerint egészségügyi létesítményeket is eltaláltak a hétfői izraeli légicsapásokban, és négy egészségügyi dolgozó meghalt.
Matthew Saltmarsh, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője azt mondta, menekültáradatra számítanak, és a szervezet vizsgálja, hogy hol tudna befogadóközpontokat kialakítani Bejrút és a Bekaa-völgy környékén.
„A helyzet rendkívül riasztó és kaotikus. Menekültek tízezreit kell elhelyezni, de várhatóan a számok még tovább fognak emelkedni” – figyelmeztetett.
MTI
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
