Marcus Aurelius római császár életével összefüggő helyet fedeztek fel Zselíz kataszterében

Marcus Aurelius római császár életével összefüggő helyet fedeztek fel Zselíz kataszterében

A lévai járásbeli Zselíz (Želiezovce) kataszterében végzett kutatások során a régészek valószínűleg egy Marcus Aurelius római császár életével összefüggő helyet fedeztek fel. Václav Mencl 1932-es kutatásaira építve 2015 óta élénken érdeklődnek a kutatók a zselízi lelőhelyek iránt. Az Alsó-Garam mente azokhoz a területekhez tartozik, amelyek régészeti szempontból óriási történelmi jelentőséggel és potenciállal rendelkeznek – állapította meg Petra Chebenová és Michal Cheben, a nyitrai Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai.

A részletes felszíni felmérések alapján világossá vált, hogy a térségben fontos polikulturális lelőhely található, amely a kora kőkorszaktól (neolitikum) a késő középkorig lakott terület volt.

Az elmúlt években számos felszíni kutatás készült magnetométeres eljárással, amely lényegében egy roncsolásmentes régészeti módszer. A szélesebb körben vizsgált területről nyert eredmények több történelmi korszakban is igazolták, hogy Zselíz lakott terület volt.

A régészek két nagy neolitikus, egy bronzkori, egy La Téne-kultúra kori és egy római kori települést is azonosítottak a területen. A magnetometriai kutatások révén sikerült feltárni Szlovákia egyik legnagyobb La Téne-kultúra kori temetkezését, valamint egy nagy középkori település alaprajzát is megszerezték.

Hírdetés

A leletek alapján a jól dokumentált kora középkori település a vámfizető állomáshoz kapcsolódó nagyobb kereskedelmi központok közé sorolható. Nekik köszönhetően virágzott a kereskedelem a világ minden részén. A távoli régiókkal való gazdag kereskedelmi kapcsolatokat számos Nyugat-, Észak- (Skandinávia) és Kelet-Európából érkezett lelet igazolta.

A régészek azonban a legfontosabb felfedezésnek egy római menettábor nyomainak a beazonosítását tartják, amelynek létét évtizedek óta keresik a kutatók a Garam mente ezen részén. A magnetometriai elemzés, valamint maguk a leletek arra engednek következtetni, hogy a megtalált táborhely a Kr. u. 2. század második felére tehető. Ez azt jelenti, hogy az ún. kvád és markomann háborúk idejére, amelyek során a római filozófus császár, Marcus Aurelius vezetésével a római légiók büntetőhadjáratokat folytattak a Római Birodalom területére betörő germán törzsek ellen.

Egyelőre ez az egyetlen felfedezett római menettábor a Garam folyó közelében. „Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy itt született meg a legelső könyv a mai Szlovákia területén, hiszen ahogy Marcus Aurelius is írja Elmélkedéseim című filozófiai értekezésének első részének végén: »Írtam a kvádok földjén, a Garam mentén«” – konstatálta Chebenová.

Teraz.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »