A történelmi Magyarországon augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé. Olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, ami megalapozta a Regnum Marianum eszméjét, mely szerint Magyarország Mária országa, szó szerint Mária királysága.
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság, mely Szűz Máriát Boldogasszony néven tiszteli. Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. A magyar nép a Boldogságos Szűz Máriát, több néven illeti, mint: Magyarok Nagyasszonya (Magna Domina Hungarorum), Kisboldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony vagy Fájdalmas Boldogasszony.
Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből elszenderült és testben-lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott, melyről így olvashatunk az Újszövetség Jelenések Könyve 12, 1 versében:
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele, latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak, s ami egyúttal Magyarország védőszentjének emléknapja is.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették.
A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Ez a szép szokás még ma is él a Kürt melletti Cigléd nevű Mária-kegyhelyen.
Az ünnep alkalmából felkeresik a Mária-kegyhelyeket, zarándoklatokat, körmeneteket, búcsújárást szerveznek, számos helyen szabadtéri szentmisét, imaórákat tartanak.
Forrás: Katolikus Lexikon
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
