Lukács Pál irodalmi és kulturális nap Kamocsán, kerek évfordulók jegyében

Lukács Pál irodalmi és kulturális nap Kamocsán, kerek évfordulók jegyében

Lukács Pál irodalmi és kulturális nap Kamocsán, kerek évfordulók jegyében Száz Ildikó2024. 06. 24., h – 14:49 Kamocsa |

A Vág menti településen nyolcadik alkalommal adták át a Lukács Pál irodalmi és közéleti díjat. A 32. Lukács Pál irodalmi és kulturális napon két jeles, a községhez szorosan kötődő személyiségre emlékeztek, azok leszármazottai jelenlétében. 

A Csemadok Kamocsai Alapszervezete Vörös Péter költőre, kritikusra emlékezett halálának 20. évfordulóján és Pap Kálmán költőre, hadbíróra, altábornagyra halálának 90. évfordulóján. Gál László, a Csemadok Kamocsai Alapszervezetének elnöke részletesen kitért mindkét jeles irodalmár viszontagságos életútjára, származására, kamocsai kötődésére. Kósa Ilona és Lukácsné Dömötör Edit tolmácsolásában versek hangzottak el, Rácz Marika és az Őszirózsa éneklőcsoport dalaikkal tették teljessé a rendezvényt, harmonikán Gál Iván kísért. A Lukács Pál irodalmi és közéleti díjat Takács Zsuzsanna nyugalmazott pedagógus vette át. A Csemadok helyi szervezete még 2017-ben, a 25. Lukács Pál irodalmi és kulturális napon alapította a díjat, hogy elismerésben részesítse azokat, akik alkotói, terjesztői a szlovákiai magyar irodalomnak, továbbá őrzik és népszerűsítik a helyi hagyományokat, Lukács Pál eszmeiségét. 

Lukács Pál 1801. március 21-én született Kamocsán, ifjúsági író, kora népszerű szerzője volt és a magyar gyermekirodalom úttörőjeként tartják számon. Pap Kálmán 1853. április 21-én született Kamocsán, költő, író, jogi szakíró, hadbíró, meghalt Pécsen 1934. június 4-én. Vörös Péter költő, újságíró (1947-2004) versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Utolsó kötete 101 haikut tartalmaz, a létet és a nemlétet állítja szembe egymással. Kritikáiban, recenzióiban az érsekújvári térségben alkotókat kísérte figyelemmel. Irodalomkritikái napilapunkban is megjelentek. Gál László hangsúlyozta, hogy Takács Miklósné Bazsó Zsuzsannára azért esett a választásuk a kulturális szervezet megalakulásának 75. évfordulója jegyében, mert a Csemadok helyi szervezetében aktívan tevékenykedik, idestova hatvan éve. 26 évig az elnöki feladatokat látta el, és férjével együtt a színjátszócsoport tagja, jelenleg alelnöke a szervezetnek. 

Hírdetés

„Takács Zsuzsanna 1993-ban a Csemadok helyi szervezetének elnökeként kivette részét Vörös Péterrel és Őszi Irmával az első Lukács Pál irodalmi és kulturális nap szervezésében. A Szlovák Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke, aktív tagja a nyugdíjasok szervezetének és az Őszirózsa éneklőcsoportnak” 

– egészítette ki az elmondottakat Gál László. Az elismerést a kulturális szervezet helyi elnöke Lukács Imrével, Kamocsa polgármesterével közösen adta át a díjazottnak. A rendezvényen részt vett Sőreg Istvánné Vörös Edit, Vörös Péter húga is. A helyiek felköszöntötték Kamocsa szülöttét, aki a közelmúltban ünnepelte hetvenedik születésnapját. Elmondta, mindig szeretettel tér vissza egykori szülőfalujába. Vörös Béla református lelkész és felesége Fehér Edit második gyermekeként született. Jelen voltak Pap Kálmán költő testvérének, Pap Teréznek a leszármazottai, a komáromi Nagy család, és Pap Klára leszármazottja, Kiss Jenőné Halász Janka, Kamocsáról. 

„Ha egy verssorom túléli halálomat – tovább lélegzem” 

– olvasható Vörös Péter komáromi sírfeliratán. Kamocsa magyar lakosai az emléknapok szervezésével mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általuk tisztelt, községükhöz kötődő jeles személyiségek neve ne merüljön feledésbe. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »