Volodimiz Zelenszkij ukrán elnök a héten bemutatta Joe Biden amerikai elnöknek sokat emlegetett győzelmi tervét, amit a sajtó öt pontban közölt le nyilvánosan. Mindegyik pontnak megvan a maga racionalitása, amit röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy egy fuldokló sosem nézi, kit ránt magával a mélybe. De haladjunk sorjában.
Az alább pontonként kifejtésre kerülő győzelmi terv lényege kettős. Az egyik célja az, hogy Zelenszkij megalapozhassa későbbi érveit arról, hogy ki lesz a felelős a háború elvesztéséért. A másik célja pedig az, hogy olyan szintre eszkalálja a Nyugat és Oroszország közti feszültséget, hogy a Nyugat bevonódását még Trump megválasztása se tudja megakadályozni.
Ebből adódik, hogy Zelenszkij nem hazudott, amikor azt állította, hogy győzelmi tervével heteken, hónapokon belül lezárható a háború. Mert le is zárható, mert ami azt követően jönne, már nem orosz-ukrán háború lenne, hanem NATO-Oroszország globális háború.
Alább a győzelmi terv pontja a Kyiv Independent által közölt információk alapján:
Ez egy nagyon régi elvárás, amire csak az idén Ukrajna kétszer kapott nemleges választ, legutóbb a nyár eleji washingtoni NATO-csúcs előtt, amikor megtiltották az ukrán elnöknek, hogy akár csak szóbahozza országa NATO-csatlakozási kérelmét.
A változás annyi, hogy ez egy győzelmi terv, vagyis ami benne van, azt még a győzelem előtt kell teljesíteni. Vagyis Ukrajna úgy akar a NATO-tagja lenni, hogy még zajlik a háború. Magyarul: Ukrajna legyen a NATO-tagja, hogy az 5-ös cikkelyre való hivatkozással belerántsa az egész szövetséget az oroszok elleni háborúba.
Fontos kiemelni, hogy az 5-ös cikkely, vagyis a szövetséges kisegítése a háborúban nem kötelező érvényű a NATO-tagok számára. Ám ha nem segítik ki egymást (ebben az esetben egy NATO-tag Ukrajnát) szorult helyzetükben, akkor a NATO puszta létezésének értelmét nem csak megkérdőjelezik, de meg is cáfolják. Más szavakkal: Ukrajna a NATO-ban választást jelentene: totális háború vagy a szövetség vége.
Ez az elmúlt hetek nagy vitatémája volt. Ennek az elvárásnak a lényege, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel, nyugati katonai segítséggel, nyugati műholdas információk alapján támadhassa Oroszország belső területeit. A megfogalmazásból egyértelmű, hogy az ukránoknak ezekben a támadásokban alig lenne szerepe, mert azt kvázi a nyugatiak hajtják végre.
Az oroszok tudják ezt, nyilvánosan el is mondták, hogy ezt a Nyugat bevonódásának fogják tekinteni. Zelenszkij tudja, hogy az oroszok hogy látják ezt, ennek ellenére ez benne van a győzelmi tervében: ergo, a második pont is a háború eszkalálását szolgálja.
Ez jórészt a 2. pont folytatása, annyi különbséggel, hogy ezeket a fegyvereket nyilván már nem csak orosz, de megszállt területek és/vagy a Krím ellen is bevetnék.
Ez a feltétel némileg gyermeteg. Ezzel ugyanis Zelenszkij azt akarja elérni, hogy kizárólag egyetlen béketerv és kizárólag egyetlen feltételrendszer, az ukrán érvényesüljön a leendő tárgyalásokon. Azt kéri, hogy Oroszország ismerje legitimnek Ukrajna követeléseit, ami viszont Zelenszkij tízpontos béketervét tekintve nem túl reális eshetőség.
Zelenszkij béketerve ugyanis azt mondja, hogy Oroszország vonuljon ki, fizessen gigászi jóvátételt. A tíz pont együtt csaknem felérne Oroszország kapitulációjával, amit Moszkva sosem fogadna el, ráadásul a harctéri helyzet sem épp azt tükrözi, hogy Zelenszkij diktálhat.
A legutóbbi békecsúcson néhány tucat ország fogadta el kizárólagosnak Zelenszkij béketervét, és bár páran később csatlakoztak, olyan is volt, aki visszavonta támogatását. Ma a világ nagy része inkább a kínai-brazil béketervet támogatná. Pénteken volt egy ENSZ-szavazás is, amelyen mindössze harmincegynéhány ország támogatta azt a javaslatot, ami Ukrajna fegyverekkel való támogatásának fokozását tartalmazta.
Vagyis Ukrajna csakis a győzelemben hisz, de korábban többször elmondta, hogy győzni egyedül nem tud. Ha nincs tűzszünet, az azt jelenti, hogy a háborúnak folytatódnia kell, egészen addig a pontig, amíg a Nyugatot nem sikerül bevonni a harcokba, ami – Zelenszkij reményei szerint – el is döntené a konfliktus kimenetelét.
Érdemes viszont kiemelni, hogy Ukrajna helyzete a fronton és a hátországban is rendkívül rossz. A lakosság elkezdett szembefordulni a sorozóbiztosokkal, a sorozótisztek autóit felgyújtják (a sorozótisztek kegyetlenkedése egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki, legutóbb az egyikük ugyanis azt mondta az egyik besorozott férfi feleségének, hogy ha itt helyben lelőnék a férjét, ők akkor is érinthetetlenek).
Közben ukrajnai tisztek a nyugati sajtónak számolnak be arról, hogy katasztrofális a katonák morálja, a frissen besorozottak felkészültsége,. fegyelme mérhetetlenül gyenge.
Közben az oroszok már az utolsó nagy ukrán védelmi vonalhoz közelítenek.
A fentieket figyelembe véve, teljesen világos, hogy a háború mellett elkötelezett ukrán vezetés napjai meg vannak számlálva. Hacsak, nem sikerül emelni a tétet és hirtelen a győztes oldalra varázsolni magukat…
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
