A Baleár-szigetekhez tartozó Ibiza partjainál talált 10. századi gyertyatartó lehet a kutatók legforróbb nyoma a középkor elfeledett hajózási útvonalainak feltérképezésére.
A gyertyatartó használóinak kilétét, valamint az eszköz eredetét továbbra is rejtély fedi, magyarázták a kutatók az Archivo Español de Arqueología című szaklapban. A legújabb merülés – azon a helyszínen, ahol a gyertyatartót az 1970-es években felfedezték – ugyanis semmi újat nem tudott felmutatni. Az eszköz magángyűjtők kezében volt, s a restaurálási munkálatok sem éppen a szigorú szakmai szempontok szerint zajlottak, így a régészeknek nem volt könnyű dolguk.
„Nem vagyunk biztosak a szimbolikájában és a pontos használatában” – mondta Marcus Hermanns, a madridi Német Régészeti Intézet munkatársa. „Nem található rajta például égésre utaló nyom, mivel a felújítás nem szakszerűen történt” – tette hozzá. Habár a külsejét illetően nem tudtak a szakértők semmi biztosat mondani, azt megállapították, hogy a középkori gyertyatartó rávilágított, Ibiza fontos állomás lehetett a hajózási útvonalak mentén.
A szakértők elmondása szerint keveset tudunk a földközi-tengeri szigetnek a 10. századi kereskedelemben játszott szerepéről. Több hajóroncsot is felfedeztek a korszakból a dél-francia partok mentén, a régészeti leletekből pedig arra következtettek, hogy létezett egy tengeri útvonal, amely Dél-Franciaországot a mai spanyol és portugál partokkal kötötte össze.
Korabeli dokumentumokban olvasható, hogy volt egy Fraxinetum vagy Fraxinet nevű iszlám kolónia a mai Franciaország Provence régiójában. A kolónia tagjai ibériai területekről érkező muszlim kalózok voltak, akiknek jelenléte megerősítheti a két terület közti tengeri útvonal létezését. „Az elsüllyedt hajók valószínűleg ezen kalózoké lehettek” – magyarázta Hermanns. A gyertyatartó bronzból készült, s kevés hozzá fogható van, az ibizai területeken pedig nincs párja. A szakértők szerint még sok kutatásra van szükség a délnyugat-spanyolországi partokon.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »