Mutatjuk, miért veszélyes a hasi zsír, miért nem a sör felelős érte, és hogyan lehet leadni.
A hasi zsír sokak legnagyobb ellensége, nemcsak azért, mert a deréktáji párnácskák az egészségünkre veszélyesebbek, mint mondjuk a combunkra, fenekünkre rakódott pluszok, hanem, mert leadni is nehezebb. Ráadásul, ha hasi zsírról beszélünk, valójában kétféle zsírtípusra kell gondolnunk, az egyik a bőrünk alatti szubkután zsírszövet, melyet az elhízottak más testrészeikről is jól ismerhetnek, valamint a viszcerális, avagy zsigeri zsír, mely a hasüregünkben lévő szervek (máj, gyomor, belek stb.) körül van, és különösen magas az egészségügyi kockázata, ha mértéke meghaladja a normális mennyiséget. A WebMD összeállításából azonban kiderül, szerencsére a zsigeri zsírt nem olyan nehéz leadni, mint a szubkutánt, elég hozzá egészséges életmódra váltani – írja a Házipatika.com.
A hasi zsír nem csak arról szól, hogy mit mutat a mérleg. A kutatók úgy gondolják, a viszcerális zsír mennyiségéből jobban fel lehet mérni, hogy mekkora kockázata van egyes súlyos egészségügyi problémák kialakulásának, mint a testsúlyból vagy a testtömegindexből (BMI). Tehát a hasi zsírra nemcsak azért érdemes odafigyelni, hogy ne szorítson a farmer, hanem, hogy elkerüljük az alábbi betegségek kialakulásának fokozott rizikóját:
Pusztán abból, hogy megmérjük a derekunkat, még nem lehet megmondani, hogy mennyi zsigeri zsír van a testünkben. Ennek oka, hogy a testalkatunknak megfelelő értékektől való eltérésért ugyanúgy felel a szubkután zsír, mint a viszcerális. A mérőszalagunk azonban „súghat”, hogy fenyeget-e a zsigeri zsírral összefüggésben álló betegség kialakulása. A szakértők szerint ugyanis a nőknek 89 centiméter, a férfiaknak pedig 101 az a határ, ami felett induljon be a fejünkben egy képzeletbeli vészvillogó, hogy ideje visszafognunk a fogyasztásunkat, egészségesebben étkezni és rendszeresen mozogni (ez egyébként a normál derékbőséggel élőknek ugyanúgy ajánlott, hiszen ezek az általános egészségmegőrzés alapszabályai).
Hogy valami jó hírt is közöljünk, ha elkezdünk fogyni, a viszcerális zsírból veszítünk először. Ehhez azonban mozogni kell. Nincs szükség bonyolult edzésekre, elég, ha napi egy órát tempósan sétálunk. De, ha például futópadon végezzük mindezt, akkor érdemes kicsit lejtősebbre állítani az eszköz dőlésszögét, így még jobban felpörgethetjük az anyagcserénket. Amennyiben pedig ülőmunkát végzünk, úgy ajánlott beállítani egy emlékeztetőt, hogy félóránként álljunk fel, mozogjunk kicsit. Aki teheti, kipróbálhat olyan íróasztalt is, melyet kimondottan arra terveztek, hogy állva lehessen mellette dolgozni, közben pedig akár néha egy-egy guggolást is beiktathatunk.
Ha nemcsak a szánkkal, de az egész testünkkel, mozdulatainkkal is beszélünk, ha kezünk, lábunk a ritmusra mozdul, mikor zenét hallgatunk, akkor van még egy jó hírünk. Bár ezek a mozdulatok nem növelik az izomtömeget, vagy nem javítják az erőnlétet, mégis kalóriaégetésnek számítanak. Így, ha legközelebb valaki azt mondja, túl sokat gesztikulálunk, nyugodtan mondhatjuk, épp zsigeri zsírt égetünk.
Az almaecetnek valóban sok okos felhasználási módja van. Sajnos azonban a hasi zsír csökkentése nem tartozik közéjük, bár vannak divatos diéták, amik ezt állítják. Ez az alma pépesítéséből, desztillálásából, majd erjesztéséből származó folyadék egyesek szerint javíthatja az egészséget a benne lévő ecetsavak miatt. És valóban voltak olyan állatkísérletek, melyekben némi remény felsejlett, hogy segíthet a zsigeri zsír égetésében, sajnos nincs azonban olyan vizsgálat, ami ezt emberek esetében bizonyítani tudta volna.
Sokszor okolják a sört, amikor egy gömbölyödő hasra mutatnak – ám a sörhas kifejezést nem szabad szó szerint venni. A tanulmányok ugyanis azt mutatják, a helyzet ennél kissé bonyolultabb. A habos italban ugyan valóban sok a kalória, tehát hozzájárulhat a hízáshoz, ám nem feltétlenül a derék körüli zsírpárnák gyarapodásához. A bűnösök inkább az édes üdítők között keresendőek. A kutatások szerint ugyanis a cukor felelhet a hasi zsír növekedéséért.
Ahhoz, hogy csökkentsük derékbőségünket, bizony okosan kell étkeznünk – jobban oda kell figyelnünk az adagokra, több zöldséget ajánlott fogyasztani és a lehető legkevesebbre mérsékelni az egészségtelen fogások mennyiségét. A cukros üdítők helyett pedig vegyük fontolóra, hogy inkább zöld teát igyunk. Néhány tanulmány ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a zöld teában található katechinek (antioxidánsok) segíthetnek a zsigeri zsír csökkentésében (egy kicsit). Ám ezek az eredmények sem biztosak, annyi azonban igen, hogy kalóriát mindenképp megtakaríthatunk azzal, ha üdítők helyett zöld teát fogyasztunk. Persze, csak akkor, ha nem pakoljuk tele cukorral vagy mézzel.
A halolajat régóta szívbarát étrend-kiegészítőnek tartják. Olyannyira, hogy az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) nemrég jóváhagyott egy halolajból készült gyógyszert, mely elősegíti a vérben található trigliceridek kontrollálását. De vajon a hasi zsíron segíthet? Aligha. Készült egy tanulmány túlsúlyos férfiak bevonásával, akik halolaj-készítményeket szedtek, ám a vizsgálat végén a kutatók nem találtak változást zsigeri zsírjukban.
Sokáig az orvosok úgy gondolták, hogy a túlsúly segíthet a csontokat erősen tartani és megvédi azokat a törések ellen. A kutatások azonban ezt nem feltétlenül támasztják alá, legalábbis amikor a zsigeri zsírról van szó. Egy tanulmány szerint azoknak a férfiaknak, akiknek több volt a viszcerális zsírja, gyengébbek voltak a csontjai. Egy másik kutatásban olyan nőket vizsgáltak, akik még nem léptek be a menopauzába. Megállapították, hogy azoknak, akiknek több a hasi zsírja, alacsonyabb a csontsűrűsége, ami a csontritkulás figyelmeztető jele.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
