Balassi Menyhárt (Balassa Menyhért), a rendkívüli képességű és különleges magatartású főúr, a magyarországi hadak főkapitánya, a török elleni harcok egyik alakja számtalan szállal kötődött a Felvidékhez. Hisz volt Bars és Hont megye főispánja, a lévai, csábrági várak és Szitnya ura, s itt pihennek földi maradványai is. Feltételezhetően 510 éve született, s ez alkalomból talán nem méltatlan e rövid megemlékezés.
Csanda Sándor Szülőföld és irodalom című könyvében olvassuk, hogy Malacka közelében, a széleskúti templomban van eltemetve a felvidéki főúr, akit a történelem során oly sokféleképp tituláltak már. A törökverő főúr „Vörösmárvány sírkövén szép dombormű látható: páncélos vitéz, feje felett kivont szablyával, sisakja mellett jobboldalt a klasszikus figyelmeztetés: »Hodie mihi, cras tibi« (ma nekem, holnap neked). Lejjebb látható Balassi Menyhárt ökörfejes címere (félholddal és csillaggal), a márványkő alsó felén pedig latin sírfelirat és epitáfium (sírvers) van. Ebből megtudjuk, hogy Gyarmati Balassi Menyhárt a legkiválóbb hős volt, nagylelkű, fogadásához mindig hű, lelke az egeket, hírneve a föld mindkét pólusát eléri stb.” (Csanda, 1977:43. p.).
A Magyar Életrajzi Lexikonban is írják, hogy Balassi „Kilencszer változtatta pártállását János, Izabella, János Zsigmond és Ferdinánd között, mindannyiszor nagy birtokadományokért”. (Kenyeres, főszerk., 1967:85. p.) Csanda Sándor ugyancsak felhívja a figyelmet arra, hogy Balassi Menyhárt esetében feltűnő a sírversbe foglalt dicséretek halmozása, mert életében annyi rosszat írtak róla, s egy névtelen szerzőtől származó dráma kora legaljasabb magyar főuraként ábrázolja. Az epébe mártott tollal írt szatíra címe: Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról, mellyel elszakada az magyarországi második választott János királtul. (Csanda,1977: 43. p.)
Balassiról Tinódi Lantos Sebestyén is megemlékezett honti vonatkozású históriás énekeiben. Az szalkai mezőn való viadalról című munkájában egy 1544-es esemény kapcsán olvashatunk hősünkről. A törökök ekkor a Léva várában tartózkodó fűurat háborgatták. A várúr gyors támadására azonban a török csapatok Esztergom irányába, a Garam felé szorultak vissza, s szenvedtek csúfos vereséget. Ahogy Tinódi írja: Balassit a váratlan támadás se rettentette el, mert: „ …ezt hogy megtudá,/ Csak az egy imegbe kapuhoz szalada,/ Szablyával forgódik, bátorságot ada,/ Tereket az kaputól eltágítá.”
S a harc ezzel nem fejeződött be: „Jó vitéz Balassa lovára fordula,/ Ságról jó legínyök érköztenek vala,/ Az terekek után nagy vígan indúla.”
Balassit rablólovagként is emlegették a maga korában. Rablóvárai közt tartották nyilván a Hont megyei Szitnyát és Csábrágot is. Az 1548-as országgyűlés elrendelte a felvidéki rablóvárak lerombolását, mert – mint Tinódi írta – ezekből „tolvajok állnak az utakra”, s így „senki békével nem mehet Posonba”. Krónikásunk a várak elleni támadások eseményeit 1549-ben dolgozta fel Szitnya, Léva, Csábrág és Murán várának megvevése című énekében. Közülük az első három Balassié volt. Elfoglalásukkal a bécsi udvar Salm Miklós grófot bízta meg. Ferdinánd először a Balassi-várak ellen küldte a seregeket, mert: „Nagy haragja Balassira királnak,/ Csábrág várát hogy nem adá királnak.”
Csábrágot a király katonáinak aljas csellel sikerült bevenniük. Ez egyébként a királyhű Tinódinak sem tetszett, aki azzal is tisztában volt, hogy a rablóvárak lakóit a császári udvar nemtörődömsége, rossz politikája tette útonállókká. Azt is tudta, hogy a rablólovagok valamikor kiválóan harcoltak a török ellen. (Csáky, 1985: 89–101. p.) A széleskúti sírfelirat szerint Balassi 1511-ben született és 1568. február 9-én halt meg Bécsben. Apja a mohácsi csatában esett el mint szörényi bán, unokatestvére, Balassi Bálint, a nagy magyar költő volt. Balassi Menyhárt Zápolyai János király híveként kezdte pályafutását, ő nevezte ki Balassit Hont megye főispánjává is. Mivel az erdélyi országgyűlés 1542-ben elítélte garázdálkodásait, Habsburg Ferdinándhoz pártolt. Thurzó Anna férjeként megszerezte és hősiesen védte a töröktől Léva várát. Miután a honti várakat a király elfoglalta, Balassi Erdélybe szökött, s Izabella királynő egyik vezére lett. Itt átállt Ferdinándhoz, aki kinevezte őt a magyarországi hadak főkapitányává. Fordulatokban tehát igen gazdag volt a pályája. Balassi ellentmondásos magatartásának megítélése nem a mi feladatunk. Neve azonban – már csak az irodalmi vonatkozások kapcsán is – érdemes az említésre.
(Csáky Károly/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
